A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közös nyílt levélben szólította fel a köztársasági elnököt, hogy küldje az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra az önkormányzati választási rendszer és a választási eljárás átalakításáról szóló, az Országgyűlés által már elfogadott törvényt.
Magyarország köztársasági elnökének feladata, hogy pártpolitikán felül álló hivatalából fékező és egyensúlyozó szerepet töltsön be az alkotmányos demokrácia védelmében. Ez a feladat különös súllyal nehezedik a kötztársasági elnökre, amikor a politikai pártok közötti verseny tisztessége felett kell őrködnie. A politikai verseny szabályai és a választópolgárok akaratának érvényesülése nem lehetnek maradéktalanul a többség akaratának kiszolgáltatva. Nem beszélhetünk tisztességes politikai versenyről, s így alkotmányos demokráciáról sem ott, ahol az éppen többséget élvező pártpolitika önkénye alakítja a politikai verseny szereplőinek esélyeit és a választópolgárok politikai befolyását.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. évi törvény Országgyűlés által elfogadott, 2014. június 10-i módosításai legalább az alábbi öt okból sértik a politikai verseny tisztességének, tisztaságának, és a választójog egyenlőségének alkotmányos normáit.
1. Nincs tisztességes verseny ott, ahol a versenyzők egy része már javában a versenyre való felkészülés során értesül az új szabályokról.
2. Nincs tisztességes verseny ott, ahol a verseny szabályait egy adott versenyző a saját győzelmének rendeli alá.
3. Nincs tisztességes verseny ott, ahol egy kivétellel a versenyző felek mindegyike elutasítja a verseny feltételeit.
4. A módosítások következtében sérülne a fővárosi állampolgárok választójogának egyenlősége.
5. A választások tisztasága iránti alapvető tisztelet hiányáról tanúskodik a választási eljárási törvény módosítása. A módosítás a jelöltállítással járó előnyökkel és az állampolgárok személyes adataival való visszaélésre bátorít.
Álláspontunk szerint a választási rendszernek és eljárásnak a fentiek szerinti módosításai az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, a VI. cikk (2) bekezdésébe és 35. cikk (1) bekezdésébe ütköznek. A választási rendszer átalakításának a választás időpontjához való közelsége és az átalakítás egyoldalú volta a jogállamiság követelményét, a kerületek lélekszámát csak alig figyelembe vevő rendszer az egyenlő választójog követelményét, a tájékoztatáshoz való jog szükségtelen és aránytalan korlátozása pedig a polgárok személyes adatok védelméhez való jogát sérti az Alaptörvénnyel ellentétes módon.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy a köztársasági elnök nem szólalt meg a törvényjavaslatok parlamenti vitája során, holott ez joga, sőt kötelessége lett volna. Miután az Országgyűlés kétharmados többsége 2014. június 10-én elfogadta a módosításokat, álláspontunk szerint a köztársasági elnöknek egyetlen lehetősége és kötelessége marad, amennyiben alkotmányos kötelezettségeinek és hivatali esküjének megfelelően meg kívánja őrizni a demokráciát, a jogállamot és nem utolsósorban saját tekintélyét. Kötelessége, hogy az alkotmányosság fentiekben megjelölt, Magyarország Alaptörvényében is kifejezést nyert elveinek sérelme miatt előzetes normakontrollra küldje az elfogadott módosításokat az Alkotmánybíróságnak.
Levelünk teljes szövegét itt olvashatja.
