Barion Pixel TASZ | Félsiker az AB döntése a regisztrációról

Félsiker az AB döntése a regisztrációról

A TASZ egyetért az Alkotmánybíróság döntésével: a Magyarországon lakó választópolgárok előzetes regisztrációja szükségtelen jogkorlátozás. Az általános és egyenlő választójog biztosítása érdekében azonban nemcsak a törvényeket kell felülvizsgálni, hanem az Alaptörvényt is.

Az Alkotmánybíróság (AB) mai határozatában helyesen állapítja meg, hogy az előzetes regisztráció bevezetése sérti a választójog alkotmányos elveit. Mivel működik népesség-nyilvántartási rendszer, ezért a jogkorlátozó előírás szükségtelen – ezt állította korábban a TASZ és több más jogvédő szervezet, és erre a következtetésre jutott most az AB is.

A TASZ azt is üdvözli, hogy az AB-döntés alapján garantálni kell az országban élő hajléktalanok választójogát. Egyetértünk azzal is, hogy az AB megsemmisítette a választási kampányban a szólás- és sajtószabadságot korlátozó szabályokat.

A TASZ azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a mai AB-határozat önmagában nem teremti meg a demokratikus választások feltételeit. A legfőbb akadály az Alaptörvény, amely nem tartalmazza a tisztességes választási rendszer alapelveit, és több rendelkezése sérti az általános és egyenlő választójogot. Az Alaptörvény például lehetővé teszi, hogy belátási képességük korlátozottságára hivatkozva fosszanak meg állampolgárokat a választójoguktól. A kétharmados parlamenti többség az alaptörvény elfogadása után tovább csökkentette a fair választások esélyét (az OVB-tagok megválasztása, a választókerületek átszabása stb.), a regisztráció csak egy elem volt a sok között.

Mindezek alapján a TASZ álláspontja szerint az AB mai döntése után is jelentős a veszélye annak, hogy a következő választásokon nem érvényesülhetnek a választójog demokratikus elvei. A kormányzópárt politikusai ráadásul már korábban bejelentették, hogy az alaptörvény újabb módosításaival írják felül az AB döntéseit. A következő hónapokban ezért továbbra is sok múlik a köztársasági elnökön és az Alkotmánybíróságon.

Az államfő azzal tudja bizonyítani, hogy autonóm közjogi tisztségviselő, ha a jövőben nemcsak a miniszterelnök felhívására vagy jóváhagyásával kér előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, hanem saját elhatározásból, minden lényeges alkotmányossági probléma orvoslása érdekében.

Az AB-nek pedig indokolt túllépnie azon a felfogáson, hogy a jelenlegi alaptörvény egységes és feltétlen védelemre érdemes rendszer. Az alaptörvény ugyanis demokratikus és súlyosan antidemokratikus szabályok keveréke, az eddigi és a most várható módosításokkal csak az utóbbiak száma növekszik. Az AB feladata, hogy a demokratikus jogelvek és nemzetközi normák alapján vizsgálja felül és semmisítse meg az alapvető jogelveket sértő rendelkezéseket és az ilyen tartalmú, jövőbeli alkotmánymódosításokat is.

 

A TASZ álláspontja a választási eljárási szabályokról itt (.pdf) olvasható.

A TASZ álláspontja a gondnokoltak választójogáról itt olvasható.

Az EKINT amicus curiae beadványa az Alkotmánybírósághoz itt olvasható.

Az Alkotmánybíróság mai határozata itt érhető el.
 
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.