Felszámolja a Nemzeti Választási Bizottsági tagok jogegyenlőségét a legújabb törvénymódosítás

Probléma az is, hogy a javaslat benyújtását most sem előzte meg társadalmi konzultáció, de még ennél is nagyobb gond, hogy nem kezeli a választási rendszer hosszú évek óta fennálló problémáit, mint például a levélszavazás diszfunkcionális és diszkrimináló jellegét, ami az idei választásokon minden eddiginél élesebben kiütközött. Mindemellett a javaslat progresszív elemeket is tartalmaz.

Az alábbiakban végigvesszük a legfontosabb módosításokat.

1. A munkavállalók védelmét szolgáló módosítások

A jövőben a Munka Törvénykönyve tartalmazná, hogy a munkavállalók számára biztosítani kell a választási részvétel jogát – tehát ha valakit vasárnapi munkavégzésre osztanak be, akkor is szavazhat. Gyakori tapasztalat, hogy a szavazat leadásának akadálya a vasárnapi munkavégzés, melyre mindeddig csak a Munka Törvénykönyvének alapelvei, esetleg a munkavállaló méltányolható érdekből való távollétének szabályai nyújhattak megoldást, azonban ez sem minden esetben járható út, hiszen egyes munkakörök megkövetelik a szünet nélküli jelenlétet, ahol akár néhány percnyi munkából kiesés sem engedhető meg.

Emellett azok a munkavállalók, akik a szavazatszámláló bizottságban tagságot vállalnak, a következő munkanapon a szabadnap mellett a jövőben nem csak átlagbérre, hanem távolléti díjra lesznek jogosultak, amivel a valós kiesésüket kompenzálják, és ezzel érdekeltté válnak a bizottsági részvételben.

2. Az ismeretlen eredetű, vagy a választási szervek hibájából bekövetkező, a választójog gyakorlását potenciálisan érintő eseteket kezelő módosítások.

A javaslat lehetővé tenné, hogy ha valakihez nem érkezett meg napközben a mozgóurna, akkor a szavazás végén a szavazóhelyiségben személyesen szavazzon. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy sokan csak kényelmi szempontból kérnek mozgóurnát, de képesek elmenni a szavazóhelyiségbe – a választási szervek pedig nem vizsgálhatják, hogy a mozgóurna-igénylés megalapozott-e. A módosítást azért is üdvözöljük, mert az idei választások során is több tucatnyi olyan megkeresés érkezett jogsegély-szolgálatunkhoz, amelyben arról számoltak be a választópolgárok, hogy este 19 óráig (urnazárásig) sem kapták meg a mozgóurnát.

A javaslat a levélszavazásról lemaradást is igyekszik megelőzni azzal, hogy előbbre hozza a levélben szavazásra regisztrálás és a névjegyzék lezárásának határidejét. Ugyan a választópolgároktól a regisztráció határidejének előbbre hozatala nagyobb figyelmet igényel majd, így több idő lesz a levélcsomagok kézbesítésére. Másrészt minden külképviseleten igényelhető lesz a meg nem érkezett helyett pót-levélcsomag. Ez utóbbi lehetőség – annak ellenére, hogy az idei országgyűlési választáson már alkalmazták – mindeddig nem volt kodifikálva, és csak a Kárpát-medencei külképviseleteken lehetett átvenni a pót-levélcsomagokat. annak ellenére, hogy a meg nem érkezett csomagok problémájáról a TASZ is számos jelzést kapott Nyugat-Európából – idén és négy éve is. A levélcsomagokban azonosító nyilatkozat található, ezért a többes szavazat leadása nem lehetséges, mivel a szavazatok ellenőrzése során feltűnne, ha valaki több szavazatot adott volna le, így a választások tisztasága nincs e tekintetben veszélyben.

A levélszavazással összefüggésben a javaslat végre kimondja, hogy a választási eljárásról szóló törvény Magyarország határain kívül is alkalmazandó. Ez talán evidenciának tűnik, de az idei választások során ezzel ellentétes következtetésre jutottak a választási bizottságok és választási ügyekkel foglalkozó bírói tanácsok, így mindenképpen szükséges volt a jogalkotó közbelépése. Ismert, hogy idén az országbeli területi hatályra hivatkozással nem vizsgálták a választási szervek az erdélyi levélcsomagégetést, és azt sem, hogy Erdélyben és a Vajdaságban is pártaktivisták szállították ki a levélcsomagokat, azaz a határon túl is lehetett szavazni, de a törvény alkalmazását nem lehetett számonkérni. Ezt a jogi abszurditást végre felszámolná a módosítás. És bár meg nem akadályozza a javaslat, hogy a jövőben az ideihez hasonló levélcsomag-visszaélések újra megtörténhessenek – a határon túli esetek vizsgálatát többé már nem utasíthatják vissza a választási szervek a törvény területi hatályára hivatkozva.

3. A választási szervek összetételét érintő módosítások

Kevesebb összeférhetetlenségi szabály vonatkozik majd például a választási bizottságok választott tagjaira: a jövőben a közalkalmazott, a munkavállaló és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy is választott tag lehet. A választási irodák tagjává a megyei önkormányzati hivatal munkavállalója is megbízható lesz. Mindez a több választási szervet érintő létszámhiány megoldására tett jó javaslat, ugyanakkor a gyakorlatban fokozott figyelmet igényel majd a függelmi viszonyokból esetlegesen eredő, a választás integritását befolyásoló helyzetek elkerülése (pl. egyérteművé kell tenni, hogy a munkáltató semmilyen utasítási joggal nem rendelkezik a munkavállaló választási bizottsági részvétele kapcsán, és mindenfajta vélt vagy valós munkáltatói elvárást kívül kell rekeszteni a bizottsági munka során, aminek fokozott jelentősége van, ha a munkáltató saját politikai érdekeket érvényesíthet, mint például a megyei önkormányzati hivatal esetében.

A javaslat nagymértékben átalakítaná a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB).

Az NVB jelenleg az Országgyűlés által választott, jogász végzettségű tagokból áll, akik mellé a parlamenti pártok állandó megbízással – végzettségi követelmények nélkül – delegálhatnak tagokat. Ezen felül a választásokat megelőzően és a választások alatt a listát állító szervezetek is delegálhatnak tagokat, szintén végzettségi követelmény nélkül. Valamennyi tagnak azonos jogai és kötelezettségei vannak, mindannyian rendelkeznek szavazati joggal. A nemzetiségi önkormányzatok delegáltjai csak az őket érintő ügyekben rendelkeznek szavazati joggal.

Az átalakítás nyomán az NVB-ben csak az Országgyűlés által választott tagok, illetve a frakciók által delegált tagok rendelkeznek majd szavazati joggal. Utóbbiakra is kiterjeszti a javaslat a jogász végzettség követelményét. A jelölő szervezetek delegáltjaira a továbbiakban sem vonatkozik majd végzettségi követelmény, de szavazati joguk nem lesz, csak tanácskozási joggal rendelkeznek majd, hasonlóan a nemzetiségek delegáltjaihoz, akik a jövőben az őket érintő ügyekben sem szavazhatnak.

Így kettős képet látunk: a javaslat azon része, ami a frakcióval rendelkező pártoknak előírná, hogy a delegáltjuk jogász legyen a testületben (és így a választási időszakon kívül mindig csak jogászokból állna a testület), szakmai szempontból támogatható, hiszen a testületnek jogalkalmazóként kell eljárnia, sőt, iránymutatásokat is kiad, amik a választási szervek munkáját orientálják.

Azonban azon elképzelés, hogy a jövőben az adott választáson listát állító, de frakcióval nem rendelkező pártok (illetve nemzetiségi önkormányzatok) delegáltjai csak megfigyelőként, szavazati jog nélküli tagokká válnak, súlyos aszimmetriát jelent a politikai verseny szereplői között és felszámolja a bizottsági tagok – ezzel pedig a pártok, jelölő szervezetek – jogegyenlőségét.

A javaslat a választási szervek, elsősorban a választási irodák tehermentesítését szolgáló szabályokat is tartalmaz. Ezek között a legtöbbnek nincs sem alapjogi, sem a választások tisztaságát érintő relevanciája.

Azonban azon változás, miszerint a választási iroda nem ellenőrzi azokat az ajánlásokat, melyek biztosan elégtelen számúak a jelöltséghez, problémákat rejt magában. Tény, hogy az ajánlások ellenőrzésének választási jogi szempontból ilyen esetben nincs jelentősége, de a nemrégiben bevezetett, digitális ajánlás-ellenőrző rendszer – amivel a polgárok lebutaktathatták az adataikkal való visszaélést – csak a már ellenőrzött ajánlások esetében működik. Ennek következtében több visszaélés maradhat feltáratlanul a jövőben, mivel a választópolgárok csak bonyolultabban, a helyi választási irodának címzett kérelemmel ismerhetik majd meg a szóban forgó adatokat.

Szintén a tehermentesítést szolgáló módosításként tekinthetünk arra, hogy számos határidő módosul kisebb mértékben:

• egy nappal előre kerül a jelölt lemondás miatti kiesésének határideje,

• a szavazást megelőző második napig lehet csak visszavonni a mozgóurna-kérelmet, illetve mozgóurnát igényelni ügyfélkapun vagy személyesen,

• a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálásának határideje egy nappal hosszabbodik.

A hasonló módosítások egyrészt mindig a polgárok és jelöltek cselekvési lehetőségeinek enyhe szűkülését eredményezik. Azonban a szabályokhoz való gyors alkalmazkodás esetén – megfelelő tájékoztatás mellett – szólnak érvek amellett, hogy a választási szervek működésének hatékonyságát ilyen jellegű módosításokkal is elősegítsék.

Alapjogi jelentősége lehet az információszabadságot érintő módosításnak, mely csak a folyamatban lévő választásokra vonatkozó adatok esetében írja elő a közérdekű adatigénylések öt napon belüli teljesítését. Bár a gyakorlatban jó eséllyel az adatigénylések túlnyomó többsége a folyamatban lévő választásokra vonatkozik, nem zárható ki, hogy éppen egy-egy korábbi választásra vonatkozó adatnak, információnak a folyamatban lévő választásra vonatkozó ismeretekkel való összevetése az adatigénylés célja. Mivel a korábbi választásokra vonatkozó adatok a választási szervek rendelkezésére állnak, így azok kigyűjtése, továbbítása valószínűleg megoldható lenne a rövidített határidőn belül is, nem veszélyeztetve a folyamatban lévő választásokra vonatkozó adatigénylések teljesítését.

A javaslat a fentieken túl a nemzetiségi önkormányzati választások részletszabályait, illetve a népszavazási eljárás egyes jogorvoslati kérdéseit pontosítja, melyek technikai módosításoknak tekinthetőek.