Felülvizsgálati indítvány a Meleg Méltóság Menete ügyében

A Meleg Méltóság Menetének szervezői a TASZ és a Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadták meg a BRFK tiltó határozatát.

2010 szeptemberében a Szivárvány Misszió Alapítvány a Hősök terétől az Erzsébet térig terjedő útvonalra jelentette be a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a június 18-án megtartandó Meleg Méltóság Menetét. A hagyományos eseményen a meleg, leszbikus, biszexuális, transzszexuális (LMBT) személyek, valamint azok vonulnak fel, akik fontosnak tartják, hogy Magyarországon is egyenlő jogokkal rendelkezzenek az LMBT közösség tagjai. A bejelentést a rendőrség először ugyan tudomásul vette, de 2011. januárban a menet szervezői úgy döntöttek, hogy – tiltakozva az LMBT emberek jogait súlyosan korlátozó alkotmányozási javaslatok ellen – az Erzsébet tér elérése után folytatni szeretnék a menetet a Parlamentig, hogy a beszédek ott hangozzanak el.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság betiltotta a Meleg Méltóság menetét, arra hivatkozva, hogy a felvonulás alatt Budapest közlekedése más útvonalon nem biztosítható. A TASZ és a Helsinki Bizottság által készített felülvizsgálati kérelem nyolc oldalon keresztül érvel a tiltó határozat ellen, és kéri annak hatályon kívül helyezését a Fővárosi Bíróságtól. A jogvédő szervezetek érvei összefoglalva a következők:

1. A rendőrség a 2010. szeptemberben egyszer már tudomásul vett gyülekezést is megtiltja, amire nincsen felhatalmazása. Budapest közlekedési helyzetében jelentős változás azóta nem következett be, ezért nem lehetséges, hogy az az útvonal, amely a rendőrség szerint szeptemberben még rendben volt, most ellehetetlenítse a város közlekedését.


2. Megalapozatlan a tiltó határozat azon érve, hogy a rendezvény folytatása miatt a közlekedési terhelés lényegesen nő, hiszen mire a menet az eredeti végponttól, az Erzsébet térről tovább indul, addigra a korábban lezárt utakat (így az Andrássy utat is) át lehet adni a forgalomnak.


3. A rendőrség csak olyan indokokat sorol fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a felvonulás miatt nehezebb lesz a közlekedés. A jogszabály azonban egyetlen tiltási okot ismer a közlekedéssel kapcsolatban, ez pedig az, ha a közlekedés másképp nem biztosítható.


4. A rendőrségi érvelés mindezek mellett nyilvánvalóan alaptalan és irreleváns érveket is felhoz. Ezek közé tartoznak a következők:

  • több minisztérium, és nagykövetség is található a menet útvonalán – valójában ezek szombaton zárva tartanak;
  • június 15-étől tanítási szünet lesz, ezért sokan jönnek Budapestre – ezzel szemben köztudott, hogy nyáron radikálisan csökken a forgalom a vidéki és külföldi nyaralások miatt;
  • a Kossuth téri nemzetközi fotókiállítás nehezen megközelíthető – a kiállítás március 17-től június 30-ig látható, valószínűtlen, hogy azt éppen a menet három órája alatt szeretnék nagy tömegek megnézni;
  • a lezárások miatt az Országos Mentőszolgálat megközelítése kérdésessé válik – a mentőszolgálat a Nyugati tér mellett található, több száz méterre a Kossuth tértől;
  • a lezárások miatt a Pesti alsó rakpart megközelíthetetlen lesz – a rakpart több kilométer hosszú, azt a Menet kizárólag a Kossuth téren érinti.

A bíróság határozata három napon belül várható az ügyben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési szabadság mellett

Budapest, 2013. február 12. – Az Alkotmánybíróság mai döntése véget vethet az alapjog-sértő gyakorlatnak. Az önkormányzatok és a rendőrség mostantól nem vehetik el mondvacsinált okokkal a közterületeket a gyűlések szervezői elől.

Az alapjogok gyakorlásának biztosítása kötelessége az államnak

Az Alapvető Jogok Biztosa június 11-én adta ki az AJB-3449/2012. számú ügyben készített jelentését, melyben eloszlatott egy súlyos félreértést a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ombudsman szerint alkotmányos visszásságot és jogbizonytalanságot eredményez az a gyakorlat, ha az Országos Mentőszolgálat a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mentési biztosítását csak térítés ellenében végzi.