Felülvizsgálatot rendelt el az Alkotmánybíróság

A TASZ üdvözli az Alkotmánybíróság kiegészítő határozatát, mellyel végre eleget tett törvényes kötelezettségének: elrendelte a már korábban megsemmisített rendelkezés alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt szabálysértési eljárások felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság korábbi döntésében megállapította a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 186. §-ának alkotmányellenességét és megsemmisítette azt. A hatályon kívül helyezett rendelkezés bírság kiszabását tette lehetővé arra, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja.

Általánosságban a szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság meg nem fizetés esetén szabálysértési elzárásra változtatható át. Nem nehéz belátni, hogy a hajléktalan nem tudja befizetni az – akár többszörösen is kiszabott – pénzbírság összegét, így gyakorlatilag elzárással büntethető azért, mert nincs hol laknia, tehát a szabálysértési tényállás a hajléktalanságot mint állapotot szankcionálta.

A TASZ a kezdetektől hangoztatta, hogy a fenti szabályozás súlyosan sértette az emberi méltósághoz és szabadsághoz való jogot, így üdvözöltük a döntést, ám azonnal felvetettük a kérdést: Mi lesz a megbírságolt hajléktalanokkal?

A törvényi rendelkezés a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon vesztette hatályát, a határozat azonban nem rendelkezett a már megkezdett vagy a jogerősen lezárt szabálysértési eljárásokról, holott az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következőképpen rendelkezik:

45. § (6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

A Szabs.tv. 133. § (1) bekezdése szerint pedig perújításnak akkor van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el. Az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban szerepel.

Ennek értelmében tehát az Alkotmánybíróságnak kötelessége lett volna az elrendelt jogszabályhely megsemmisítésével együtt elrendelni a felülvizsgálatot is. Az Alkotmánybíróság nem sokkal közleményünk kiadása után napirendjére tűzte a határozat kiegészítését, a határozatot kedden hozták meg, és szerdán tették közzé.

A döntés jelentősége, hogy a felülvizsgálat elrendelésének hiányában hatályban maradhattak volna azok a jogerős szabálysértési határozatok, amelyek egy alkotmányellenes szabály alkalmazása eredményeként szabtak ki bírságot. Fenti kiegészítés hiányában továbbá a korábban kiszabott bírságok behajthatóak lettek volna, a jogerős határozattal elbírált cselekmények miatt az érintett személyek a Szabstv. 25. §-a alapján pedig csak a kétéves elévülési idő elteltével mentesültek volna a hátrányos jogkövetkezmények alól.

A TASZ felhívja az ügyészséget, hogy a kiegészített AB-határozat alapján hivatali kötelezettségének eleget téve indítsa meg a szükséges perújítási eljárásokat.

A TASZ elégedett az AB döntésével, ugyanakkor további aggodalomra ad okot az a nem titkolt politikai szándék, hogy a hajléktalanság kriminalizációjának alkotmányellenességét újabb Alaptörvény-módosítással kívánják legalizálni. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény módosítgatásával nem írhatóak felül az alapvető emberi jogok, ráadásul így a hajléktalanságnak sem az alapjogi, sem a szociális vetülete nem oldható meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Felajánljuk a segítségünket az EMMI-nek, tegyünk együtt a szegény családokért

Hiányzó Emlékek címen 2016 szeptemberében kampányt indítottunk a szegénységük miatt családjuktól elszakított gyermekekért és szüleikért. A kampány során számos hazai szervezettel és szakértővel együttműködve igyekeztük egyértelművé tenni a kormányzat számára: súlyos jogsérelem éri azokat a szülőket és gyermekeket, akiket rossz lakhatási, jövedelmi helyzetükre hivatkozva választanak el egymástól. Hiába tiltja a gyermekvédelmi törvény az anyagi okból történő gyermekkiemelést, az mégis általános gyakorlat.

Kutatási eredmények Miskolc két belvárosi szegregátumáról

A TASZ megbízásából készült szociológiai kutatás feltárja Miskolc két belvárosi, várhatóan a közeljövőben felszámolásra kerülő szegregátuma lakóinak kilátástalan életkörülményeit és az önkormányzat által koordinált összevont hatósági razziák lakosságra gyakorolt hatását.

Nem volt törvényes alapja a kunyhóbontás ellen tiltakozó aktivista előállításának

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai ítéletében jogellenesnek minősítette az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) eljárását Misetics Bálint ügyében, aki 2012. március 27-én próbálta megakadályozni, hogy a ferencvárosi önkormányzat elbontsa négy ember saját építésű kunyhóját a Határ út menti erdőben. A rendőrség megbilincselte és előállította a Város Mindenkié aktivistáját, akinek jogi segítséget nyújtottunk.