Felülvizsgálatot rendelt el az Alkotmánybíróság

A TASZ üdvözli az Alkotmánybíróság kiegészítő határozatát, mellyel végre eleget tett törvényes kötelezettségének: elrendelte a már korábban megsemmisített rendelkezés alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt szabálysértési eljárások felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság korábbi döntésében megállapította a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) 186. §-ának alkotmányellenességét és megsemmisítette azt. A hatályon kívül helyezett rendelkezés bírság kiszabását tette lehetővé arra, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja.

Általánosságban a szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság meg nem fizetés esetén szabálysértési elzárásra változtatható át. Nem nehéz belátni, hogy a hajléktalan nem tudja befizetni az – akár többszörösen is kiszabott – pénzbírság összegét, így gyakorlatilag elzárással büntethető azért, mert nincs hol laknia, tehát a szabálysértési tényállás a hajléktalanságot mint állapotot szankcionálta.

A TASZ a kezdetektől hangoztatta, hogy a fenti szabályozás súlyosan sértette az emberi méltósághoz és szabadsághoz való jogot, így üdvözöltük a döntést, ám azonnal felvetettük a kérdést: Mi lesz a megbírságolt hajléktalanokkal?

A törvényi rendelkezés a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon vesztette hatályát, a határozat azonban nem rendelkezett a már megkezdett vagy a jogerősen lezárt szabálysértési eljárásokról, holott az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következőképpen rendelkezik:

45. § (6) Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

A Szabs.tv. 133. § (1) bekezdése szerint pedig perújításnak akkor van helye, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el. Az ügyész hivatalból köteles perújítási kérelmet előterjeszteni, ha a felülvizsgálni rendelt szabálysértési ügyben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető a felülvizsgálni rendelt ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban szerepel.

Ennek értelmében tehát az Alkotmánybíróságnak kötelessége lett volna az elrendelt jogszabályhely megsemmisítésével együtt elrendelni a felülvizsgálatot is. Az Alkotmánybíróság nem sokkal közleményünk kiadása után napirendjére tűzte a határozat kiegészítését, a határozatot kedden hozták meg, és szerdán tették közzé.

A döntés jelentősége, hogy a felülvizsgálat elrendelésének hiányában hatályban maradhattak volna azok a jogerős szabálysértési határozatok, amelyek egy alkotmányellenes szabály alkalmazása eredményeként szabtak ki bírságot. Fenti kiegészítés hiányában továbbá a korábban kiszabott bírságok behajthatóak lettek volna, a jogerős határozattal elbírált cselekmények miatt az érintett személyek a Szabstv. 25. §-a alapján pedig csak a kétéves elévülési idő elteltével mentesültek volna a hátrányos jogkövetkezmények alól.

A TASZ felhívja az ügyészséget, hogy a kiegészített AB-határozat alapján hivatali kötelezettségének eleget téve indítsa meg a szükséges perújítási eljárásokat.

A TASZ elégedett az AB döntésével, ugyanakkor további aggodalomra ad okot az a nem titkolt politikai szándék, hogy a hajléktalanság kriminalizációjának alkotmányellenességét újabb Alaptörvény-módosítással kívánják legalizálni. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény módosítgatásával nem írhatóak felül az alapvető emberi jogok, ráadásul így a hajléktalanságnak sem az alapjogi, sem a szociális vetülete nem oldható meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

„Ha szép lesz a stadion, nehogy már ezek a cigányok itt maradjanak!”

Múlt héten forgattunk Miskolcon, a Számozott utcákban. Azóta nyolcvan újabb ház bontását kezdte meg az önkormányzat. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a stadionrekonstrukció csak ürügy volt, a Számozott utcákban valamennyi házat le fogják dózerolni. A városvezetés szerint „a lakosság részéről elsöprő támogatást élvező telepfelszámolási programot nem csupán közbiztonsági, hanem közegészségügyi és gyermekvédelmi szempontok is indokolják.”

"Akinek félnivalója van, az nem baj, ha fél. Sőt!"

Tavaly tavasszal fogadta el a miskolci önkormányzat azt hírhedt rendelet-módosítást, amely a telepfelszámolás ürügyén megkönnyíti a helyi romák kiűzését a városból. A vegzálás és zaklatás a városvezetés részéről azonban sokkal korábban kezdődött, és e hatósági ellenőrzések jogszerűtlenségét most már ombudsmani jelentés is bizonyítja.

A köz érdeke volna a közérdekű munka – törvényellenes gyakorlat Borsod megyében

A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult valamennyi Borsod megyei jegyzőhöz és rendőrkapitánysághoz a szabálysértési ügyekben alkalmazott közérdekű munka-büntetéssel kapcsolatban. Az adatokra azért voltunk kíváncsiak, mert terepmunkánk során azt tapasztaltuk, hogy a törvény szerint kötelező végrehajtási fokozatot nem alkalmazzák a gyakorlatban: szabálysértési ügyekben közérdekű munkavégzés helyett az emberek akár 60 napra rács mögé kerülhetnek, ha nem tudják megfizetni a pénzbírságot.