Fővárosi Törvényszék: Jogsértően kapott szabad utat a KESMA

Jogsértően hagyta jóvá a versenyhatóság a kormánypárti sajtóbirodalom létrejöttét, melynek során 476 médiatermék került a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába – állapította meg a bíróság abban a perben, amelyben a Szabad Pécs online lap kiadóját a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseli.

Megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék azt a hatósági bizonyítványt, amellyel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta a KESMA tulajdonszerzését azokban a cégekben, amelyeket kormánypárti üzletemberek egyszerre ajánlottak fel az alapítvány számára 2018. november 28-án. A bíróság döntése azt jelenti, hogy hiányzik a kormánypárti sajtó példátlan mértékű összevonásának egyik jogi feltétele.

A GVH azután adott zöld utat a KESMA tulajdonszerzésének, hogy a kormány egy rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az üzletet, kizárva a versenyjogi vizsgálatot. A hivatal a saját hatáskörének hiányára hivatkozva lezárta az eljárást, és igazolta, hogy nem áll fenn olyan körülmény, ami miatt vizsgálatot kellene lefolytatnia az összefonódás előtt. Az ítélet szerint ezt nem tehette volna meg.

A Szabad Pécs és a TASZ szerint a koncentráció súlyosan torzítja a sajtópiacot, aláássa a média sokszínűségét és veszélyezteti a tisztességes gazdasági versenyt, ezért azt kérték a bíróságtól, hogy semmisítse meg a GVH döntését és kötelezze a hivatalt versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására. Ezen túl pedig forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert az összefonódást lehetővé tevő kormányrendelet, és az azt megalapozó törvény is ellentétes az Alaptörvénnyel – a törvény ugyanis lehetővé teszi a kormány számára, hogy bármilyen üzleti tranzakciót felmentsen a versenyjogi vizsgálat alól, a rendeletben pedig a kormány visszaélésszerűen alkalmazta a törvényt, amikor a döntést egyetlen szóban, a közérdekre hivatkozva „indokolta”.

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a GVH semmilyen érdemi vizsgálatot nem folytatott, és még az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánító kormányrendeletre sem hivatkozott, így jogsértően adott ki hatósági bizonyítványt. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a GVH azzal érvel, hogy nincs hatásköre eljárni, akkor a hatósági bizonyítvány kiadására sem jogosult.

A hatósági bizonyítvány megléte az egyik jogi feltétele annak, hogy a KESMA tulajdonszerzését a cégbíróságon bejegyezhessék. Szükség volt a bizonyítványra akkor is, amikor a KESMA 2019 szeptemberében jelentős összevonást hajtott végre – 11 cégét olvasztotta be a szintén tulajdonában lévő Mediaworks Zrt-be. A dokumentum bíróság általi megsemmisítése azt jelenti, hogy ezen ügyletek jogszerűsége is kérdéses.

A döntés értelmében a GVH-nak újra le kell folytatnia az összefonódás bejelentésével kapcsolatos eljárást, ki kell alakítania jogi álláspontját, és az annak megfelelő formában és tartalommal, kellő indokolással ellátva kell lezárnia a vizsgálatot.

„Tudatjuk a cégbírósággal a Fővárosi Törvényszék döntését, amelynek értelmében az újabb összeolvadások és beolvadások jogi feltétele hiányozhat. Emellett figyeljük a GVH döntéseit, és ha az új eljárásban jogsértő döntést hoz a hivatal, azt ismét megtámadjuk. Továbbra is fenntartjuk, hogy a KESMA-birodalom létrejöttét megengedő kormányrendelet sérti az Alaptörvényt” – mondta Dojcsák Dalma, a TASZ politikai szabadságjogi programvezetője.

Részletesebb magyarázat az ügyről itt érhető el.

A Fővárosi Törvényszék ítélete

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

A kormánnyal szemben, a magyar emberek mellett állt ki döntésével az Európai Parlament

Üdvözöljük az Európai Parlament döntését, amellyel ma kiállt a jogállamiság és egyben számos magyar polgár érdeke mellett is. Kiállt akkor, amikor komolyan vette a rendszerszintű problémákat, a demokratikus intézmények politikai érdeket követő elfoglalását. Nem Magyarországot és a magyar népet büntetik a döntéssel. A döntés a magyar kormánynak üzenet arról, hogy az erős választási felhatalmazás sem jelenti azt, hogy bármire felhatalmazást kaptak. A munka folytatódik, a jogállamisággal kapcsolatos problémák nem oldódnak meg holnapra. A TASZ tovább dolgozik azon, hogy Magyarország egy bátor és szabad országgá váljon, ahol mindenki képes boldogulni.

Strasbourgi bírójelölés: továbbra is tiltakoznak a civilek

Tizenöt magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tizenöt magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.