Gondnoksági pereinkről írtunk a Fogyatékosság és társadalom folyóiratban

Egy téves szakértői vélemény miatt 12 éven át élt cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt ügyfelünk. A pszichiáter mindössze öt percet szánt mentális állapotának felmérésére. Róla is írtunk a Fogyatékosság és társadalom folyóiratban, amelynek második lapszáma a fogyatékos emberek világnapján, december 3-án jelent meg.

A lapszám a támogatott döntéshozatal témáját járja körül különböző nézőpontokból. Benne megjelent cikkünk a TASZ gondnoksági pereiből szerzett tapasztalatainkat mutatja be.

„Értek. Érzek. Gondolkozom. Hogy elmondhassam valakinek, ahhoz idő kell, és figyelem. Másféle kommunikáció”

- mondta ügyfelünk, Binder Gábor. A Bliss-táblával kommunikáló férfiról úgy készített a pszichiáter szakvéleményt, hogy meg sem próbált vele nonverbálisan kapcsolatot létesíteni. A cikkben írtunk Zozóról is, akit Gáborhoz hasonlóan egy megalapozatlan szakértői vélemény juttatott kizáró gondnokság alá.

Két évtized tapasztalatai alapján összegeztük a gondnoksági perekben felmerülő problémákat. A legjelentősebb kritikánk az, hogy hiába mondta ki a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joga van meghozniuk a saját életüket érintő döntéseket, az egyezményt ratifikáló magyar állam máig nem biztosítja a támogatott döntéshozatal lehetőségét az érintettek számára. Elég ránézni a legfrissebb statisztikákra: majd’ hatvanezer ember él gondnokság alatt, miközben 167 ember kapott csak támogató segítséget. Tekintettel arra, hogy a gondnokság alatt élő emberek számára sorsdöntő jelentőségű a cselekvőképességüket érintő bírósági döntés, az alapjogkorlátozást a lehető legszűkebb keretek között kell tartani, és sürgősen szükséges az igazságügyi szakértői munka gyakorlatát is felülvizsgálni.

Örömmel értesültünk januárban arról, hogy ezen kérdésekről a Kúria joggyakorlatelemező csoportot is alakított, melynek munkájához magunk is hozzájárultunk javaslatainkkal. Viszont amíg a helyettes döntéshozatali formát Magyarországon fel nem váltja az érintettek cselekvőképességét érintetlenül hagyó támogatott döntéshozatali forma, addig a jogalkalmazókra hárul a feladat, hogy a fogyatékossággal élő emberek autonómiáját előmozdító, jogaikat tiszteletben tartó döntéseket hozzanak. Emellett fontos viszont hangsúlyozni azt is, hogy ezzel egyidőben társadalmi szemléletváltozásra is szükség van, ezért reméljük, minél többen olvassák el a Fogyatékosság és társadalom kedden megjelent számát.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Továbbra is együtt dolgozunk az ombudsmannal a kínzás megszüntetéséért

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni ENSZ egyezmény 1988-ban vált a magyar jogrend részévé, míg az egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét 2011-ben fogadta el az Országgyűlés a 2011. évi CXLIII. törvénnyel. A fakultatív jegyzőkönyv célja, hogy a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulását biztosítsa.

Üljenek bele a kerekesszékbe egy napra gondolatban

Mióta eszem tudom, intézetben, intézményben, otthonban éltem. Csak a név változott. És a hely. És az, hogy hazavittek-e, vagy nem, látogattak-e, vagy sem.

Mondj igent - a diszkriminációmentes házasságra!

Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Házasság hetét Magyarországon – a köztársasági elnök felesége védnökségével, az elmúlt években minisztériumi támogatással és a közmédia csatornáin népszerűsítve.