Gondnoksági pereinkről írtunk a Fogyatékosság és társadalom folyóiratban

Egy téves szakértői vélemény miatt 12 éven át élt cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt ügyfelünk. A pszichiáter mindössze öt percet szánt mentális állapotának felmérésére. Róla is írtunk a Fogyatékosság és társadalom folyóiratban, amelynek második lapszáma a fogyatékos emberek világnapján, december 3-án jelent meg.

A lapszám a támogatott döntéshozatal témáját járja körül különböző nézőpontokból. Benne megjelent cikkünk a TASZ gondnoksági pereiből szerzett tapasztalatainkat mutatja be.

„Értek. Érzek. Gondolkozom. Hogy elmondhassam valakinek, ahhoz idő kell, és figyelem. Másféle kommunikáció”

- mondta ügyfelünk, Binder Gábor. A Bliss-táblával kommunikáló férfiról úgy készített a pszichiáter szakvéleményt, hogy meg sem próbált vele nonverbálisan kapcsolatot létesíteni. A cikkben írtunk Zozóról is, akit Gáborhoz hasonlóan egy megalapozatlan szakértői vélemény juttatott kizáró gondnokság alá.

Két évtized tapasztalatai alapján összegeztük a gondnoksági perekben felmerülő problémákat. A legjelentősebb kritikánk az, hogy hiába mondta ki a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joga van meghozniuk a saját életüket érintő döntéseket, az egyezményt ratifikáló magyar állam máig nem biztosítja a támogatott döntéshozatal lehetőségét az érintettek számára. Elég ránézni a legfrissebb statisztikákra: majd’ hatvanezer ember él gondnokság alatt, miközben 167 ember kapott csak támogató segítséget. Tekintettel arra, hogy a gondnokság alatt élő emberek számára sorsdöntő jelentőségű a cselekvőképességüket érintő bírósági döntés, az alapjogkorlátozást a lehető legszűkebb keretek között kell tartani, és sürgősen szükséges az igazságügyi szakértői munka gyakorlatát is felülvizsgálni.

Örömmel értesültünk januárban arról, hogy ezen kérdésekről a Kúria joggyakorlatelemező csoportot is alakított, melynek munkájához magunk is hozzájárultunk javaslatainkkal. Viszont amíg a helyettes döntéshozatali formát Magyarországon fel nem váltja az érintettek cselekvőképességét érintetlenül hagyó támogatott döntéshozatali forma, addig a jogalkalmazókra hárul a feladat, hogy a fogyatékossággal élő emberek autonómiáját előmozdító, jogaikat tiszteletben tartó döntéseket hozzanak. Emellett fontos viszont hangsúlyozni azt is, hogy ezzel egyidőben társadalmi szemléletváltozásra is szükség van, ezért reméljük, minél többen olvassák el a Fogyatékosság és társadalom kedden megjelent számát.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tíz éve próbálkozik az állam a fogyatékos otthonok felszámolásával, de a fogyatékossággal élő emberek alig éreznek ebből valamit

Állítólag zajlik a szociális ellátás rendszerszintű átszervezése, de valójában nagyon keveset lehet ebből érzékelni – rengeteg fogyatékos embernek kell még mindig nyomasztó légkörű tömegintézményben élnie. A kormány tízezer fogyatékos embernek ígérte, hogy kisebb, családias közösségekbe költözhetnek 2023-ig, de alig lehet kiköltözésekről hallani.

Mi van, ha nem tudom aláírni?

Miért kell aláírni az iratokat? Mi számít aláírásnak? Mi van azokkal, akik nem tudják mozgatni a karjukat, vagy egyéb okból  fizikailag nem tudják aláírni a szükséges papírokat? Fontos információk az aláírás jogi szerepéről, lényegéről és a hazai szabályozásról szól.

Színpadon és online a MONDO

A TASZ Csodálatos Zoli robot címmel, egy üzleti és társadalmi projekteket támogató csapattal színpadra viszi a MONDO-t. Az előadás alapja a fogyatékos gyerekek számára készült kártya, amelyet a szervezet a Csillagház Általános Iskolával közösen azért alkotott meg, hogy minél többen ismerjék meg közérthetően a gyerekek jogait. A decemberi bemutatót követően a cél egy országos turné elindítása. A MONDO az év végén a BOOKR Kids Mesetárába is bekerül.