Barion Pixel TASZ | Gyakran Ismételt Kérdések a menekültellenes népszavazásról

Gyakran Ismételt Kérdések a menekültellenes népszavazásról

Kérdéseink és válaszaink az október 2-i népszavazással kapcsolatos álláspontunkról.

 

Miért szól bele egy jogvédő szervezet abba, hogy hogyan éljenek a polgárok alapvető jogaikkal?

A népszavazás és a kampány azt szolgálja, hogy a kormány az emberi jogokat súlyosan sértő, kirekesztő politikájához nyerjen további felhatalmazást. Mindezt ráadásul úgy teszi, hogy csúfot űz a népszavazás intézményéből, hiszen népszavazásra nem bocsátható kérdésről kezdeményezett népszavazást, amelynek eredményét aztán a jogalkotó biankó felhatalmazásként használhatja. Meggyőződésünk, hogy akkor mennénk szembe a missziónkkal, ha hallgatnánk akkor, amikor alapvető elveinkkel összeegyeztethetetlen célok érdekében, azokat megcsúfoló módon használja a kormány a népszavazás intézményét.  

 

Miért tartja a TASZ embertelennek és menekültellenesnek az október 2-i népszavazást?

A népszavazás annak a közel másfél éve kezdődött kampánynak, állami politikának a része, amely a menekülő emberekkel szembeni gyűlöletkeltésre, a kiszolgáltatott emberekkel vállalt szolidaritás felszámolására törekszik.

A népszavazást kísérő kampány megbélyegzi a korábbi életüket hátrahagyni kénytelen, legtöbbünk számára felfoghatatlan szenvedéseken keresztülment nőket, férfiakat, időseket és gyermekeket. A kormány a népszavazás köré épített propagandával azt üzeni a választópolgároknak: a mindenüket elvesztett, segítségre szoruló emberek méltatlanok a segítségre, az emberséges bánásmódra. A kampány során használt plakátok, televízió- és rádióüzenetek kizárólag a riogatásra építenek. Legyen szó a menekülő tömegek nagyságáról, vagy a valóban tragikus terrorcselekményekről, nők elleni erőszakról, a Kormány cinikus kampányában ezek a tragédiák a félrevezetés eszközeivé alacsonyulnak. Csak arra szolgálnak, hogy hamis színben tüntessék fel a menekülő embereket. A kampány, s a kormányzati nyilatkozatok kizárólag mint potenciális veszélyforrást láttatják a szülőföldjükről kényszerből menekülő embereket. A kollektív bűnösség bélyegével illetik őket. A népszavazás és az azt kísérő kampány végső soron a menekülő emberek emberi mivoltát tagadja meg.

 

Miért gondolja azt a TASZ, hogy ennek a népszavazának nincs jogi tétje, és csúfot űz a nép hatalmából?

A népszavazások eredménye nem automatikusan valósul meg. Egy országos népszavazásban a választópolgárok akarata azáltal érvényesül, hogy az Országgyűlést kötelezi valamilyen közjogi aktusra: vagyis az érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlést “irányítja”. Ebből az következik, hogy a nép akarata csak akkor nyerhet érvényt, ha az Országgyűlésnek van felhatalmazása döntést hozni a népszavazás eredménye nyomán. Akármi is legyen azonban a menekültellenes népszavazás tárgya: a felmerült értelmezési lehetőségek körén belül maradva abban biztosak lehetünk, hogy nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről van szó. Ezért a népszavazásnak valójában nem lehet jogkövetkezménye, hiszen akárhogy is dönt a nép, döntését az Országgyűlésnek nincs felhatalmazása érvényre juttatni. A 2016. október 2-i országos népszavazás ezért ismét csúfot űz a Magyarország szuverén népének hatalomgyakorlására szolgáló intézményből.

Nincs jogi tétje a szavazásnak azért sem, mert nem egyértelmű a kérdés sem a választópolgárok, sem az Országgyűlés, tehát a népszavazás által kötelezett  testület számára. A választópolgárok így nem tudnak tájékozott döntést hozni, hiszen nem is tudhatják, hogy pontosan mi az, amiről megkérdezik őket. Az Országgyűlés pedig az eredmény alapján nem lehet képes meghatározni azt, hogy milyen döntésre is utasították a választópolgárok. Így az érvényes és eredményes népszavazás könnyen válhat biankó felhatalmazássá: ha az Országgyűlés nem tudja, mire kell használnia, arra fogja használni, amire csak akarja.

 

Miért gondolja azt a TASZ, hogy nem egyértelmű minden választópolgárnak a népszavazásra bocsátott kérdés?

A  népszavazást kezdeményező kormány, a népszavazási kérdés hitelesítését helybenhagyó Kúria, a választópolgárok közössége egyáltalán nem tudtak megegyezni abban, hogy mire vonatkozik a népszavazási kérdés.

A kérdés hitelesítéséről végső soron döntő Kúria szerint a kérdés arról szól, hogy végrehajtsunk-e egy korábbi, már meghozott EU-s döntést: a 2015. szeptember 22-i 2015/1601 EU tanácsi határozatot. (Ld. “a Kúria a feltett népszavazási kérdéssel összefüggésben rögzít[ette] azt, hogy az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik”, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Knk.IV.37.222/2016/9. sz. végzése, [5] és [30] bekezdések.) Ám ezt az értelmezést maga a népszavazást kezdeményező Kormány tagadja: “a népszavazás eredménye a jövőbeni, még nem elfogadott döntésekre vonatkozik, és […] nem vonatkozik az Európai Unió Tanácsának tavaly szeptember 22-i döntésére”, állítja Trócsányi miniszter úr. “mindazok, akik ezt állítják, tévednek, hogy elegánsan vagy udvariasan fogalmazzunk azért, hogy ne hazugnak vagy manipulátoroknak nevezzük őket" – fogalmazott Trócsányi. Azt a Kormány eddig egyáltalán nem nevesítette, hogy pontosan mely döntésekre is vonatkozik a népszavazás. Ebben a káoszban és hallgatásban honnan tudhatná a választópolgár, hogy miről dönt?

Ráadásul a kérdésben szereplő "kötelező betelepítés" fogalma a magyar, európai és nemzetközi jog számára ismeretlen.  A Kormány tehát egy nem létező jogi fogalommal riogat a menekültellenes népszavazáson egy olyan kérdéssel, amelynek nincs jogi tétje. Így talán még jobban megértheti, hogy miért buzdítjuk arra, hogy szavazzon érvénytelenül október 2-án.

 

Miért jobb a TASZ szerint érvénytelenül szavazni, mint bojkottálni a referendumot?

Aki a bojkott mellett dönt, arról nem lehet eldönteni, hogy tudatos választópolgári döntés miatt marad távol, vagy egyszerűen nem érdekli a kérdés, inkább választott más programot, esetleg hirtelen jött vészhelyzet miatt nem tud megjelenni a szavazáson. Az érvénytelen szavazat ezzel szemben egyértelműen, számszerűsíthetően megmutatja, hogy Ön és más választópolgárok mit gondolnak a népszavazásról: kifejezi, hogy az embertelen és hazug kérdésfeltevés nem hagyja hidegen Önt, hanem Ön elutasítja azt, és továbbra is elkötelezett az országunk közéleti kérdéseiben való résztvétel mellett.

Meggyőződésünk, hogy a stabil, jól működő demokráciának feltétele, hogy a polgárok ne csak négyévente nyilvánítsanak véleményt a szavazófülkében, hanem folyamatosan tájékozódjanak a közügyekről, és fejezzék ki a véleményüket. Ezzel a meggyőződéssel egyedül az érvénytelen szavazás áll összhangban.

 

Az érvénytelen szavazatok nem járulnak hozzá a népszavazás érvényességéhez?

Nem járulnak hozzá. A népszavazás érvényességét kizárólag az érvényes szavazatok száma határozza meg. Így senkinek nem kell attól tartania, hogy az érvénytelen szavazata miatt lesz érvényes a népszavazás.

 

Hogyan lehet “helyesen” érvénytelenül szavazni?

A legbiztosabb módja az érvénytelenül szavazásnak a két iksszel történő szavazás: tegyen egy-egy X-et mindkét — tehát az “Igen” és a “Nem” válasz melletti — körbe is. Bármilyen olyan módja biztonságos a két iksszel történő szavazásnak, amiben két egymás metsző vonal kerül mindkét válasz melletti karikába.

Ha bármi mást rajzol a karikákba (és köréjük), — pl. nemi szervet –, ezek adott esetben vitára adhatnak okot a szavazatszámlálásnál. Nem biztos, hogy érvénytelennek fogják tartani az ilyen szavazatokat. Az üresen leadott szavazó lap hátránya pedig az, hogy utólag még behúzható rajta valamelyik válasz, így érvényessé tehető a szavazat az Ön tudta nélkül is.

 

A TASZ szerint Brüsszel beelszólhat a tagországok szuverén döntéseibe?

A magyar választópolgárok korábban már saját szabad akaratukból, egy jogszerű országos népszavazásban, elsöprő többséggel (több, mint 83%!) támogatták hazánk európai uniós tagságát. Az EU szervei csak annyira szólhatnak bele Magyarország szuverén döntéseibe, amennyire ehhez mi magunk hozzájárultunk, a csatlakozási szerződés aláírásával és az EU más tagállamokkal közös alakításával.

 

Miért gondolja azt a TASZ, hogy saját hatáskörében ne változtathatna egy ország a szerinte elhibázott uniós menekültpolitikán?

A magyar választópolgárok által szabadon, egy népszavazáson választott  uniós tagsággal jár, hogy egyes kérdésekben – egyenlő és méltányos feltételek mellett – más tagállamokkal együttesen kell döntenünk. Részben a menekültpolitika is ilyen kérdés. Olyan ez, mint a foci: ha már eldöntöttük, hogy együtt játszunk egy csapatban, akkor nem lehet csak a nekünk tetsző szabályok szerint játszani. Úgy fair, ha nem próbáljuk meg elcsalni a játékot, amikor épp nem nekünk lejt a pálya.

Magyarország persze továbbra is aktívan alakíthatja az EU menekültpolitikáját. AZ EU-ban a tagállamok képviselői közösen határoznak a közös ügyekről, a közös döntésekben pedig Magyarország is más — nálunk sokkal több menekültet befogadó — tagállamokkal egyenlő feltételek között vesz részt.

 

A TASZ minden menekültet befogadna?

Nem a TASZ álláspontjából, hanem a Magyarország által önként aláírt nemzetközi szerződésekből következik, hogy a valóban üldöztetés elől menekülő embereket be kell fogadni.  Az EU-s kvótaszabályozások az eddigi kötelezettségeinkhez képest nem több, hanem kevesebb menekült befogadását tennék lehetővé Magyarország számára.

A világnak valóban megoldást kell találnia arra, hogy soha nem látott tömegek kénytelenek elhagyni az otthonukat. A megoldáskeresés ugyanakkor a gyűlöletkeltés és a szélsőségesek zajában egyre nehezebb. A menekültek befogadása mellett szükség van  a menekülésre okot adó helyzetek, körülmények – háború, üldöztetés, időjárási katasztrófák, mélyszegénység – mérséklésére is. Határozott véleményünk azonban az, hogy a mindenki számára elfogadható, emberséges és hatékony megoldások csak úgy születhetnek meg, ha a gyűlölet szítása helyett őszinte és racionális közbeszédben alakítjuk ki őket. Csak olyan megoldások lehetnek emberségesek, amelyek a jogrendünket, illetve kultúránkat meghatározó értékek, vagyis az emberi jogok alapjain állnak.

 

Mit gondol a TASZ az utóbbi időben Európában elkövetett terrorcselekményekről?

Az emberi méltóság és jogok tiszteletéből egyenesen következik, hogy minden bűncselekményt elítélünk, bárki is követi el őket. Éppen az egyenlő emberi méltóság melletti elköteleződés — a TASZ missziójának sarokköve — a terrorcselekmények és egyéb erőszakos bűncselekmények elleni hatékony fellépés alapja Európa-szerte. A bűncselekmények elkövetőit azonban nem aszerint ítéljük meg, hogy honnan származnak.

A terrorcselekmények elleni hatékony fellépést kizárólag a szakmai alapokon nyugvó, az emberi jogokat tiszteletben tartó bűnüldözés és titkosszolgálati munka, valamint a szolidáris, összetartó közösségek, a radikalizáció elleni, hiteles hangokra építő közpolitika jelentik. A kollektív bűnösség sulykolása és a gyűlöletkeltés kifejezetten akadályai a hatékony bűnmegelőzésnek: az ezekre épülő kormánypolitika valójában a terrorcselekmények melegágya.

 

Miért gondolja a TASZ, hogy a gyűlöletkeltés növelheti a terrorcselekmények esélyét Európában?

Minden terrorcselekmény egyéni felelősséget hordoz. Azonban bizonyított, hogy a kirekesztettség, a beilleszkedési lehetőségek hiánya, és a társadalom más csoportjaival való párbeszéd hiánya a radikalizálódás felé sodor. Ezért minden olyan politika, ami a gyűlöletkeltéssel egyes csoportok kirekesztéséhez járul hozzá, a terrorveszélyt növeli, a szélsőségesek érdekét szolgálja. A terrorveszély ott csökken, ahol az elkerülhetetlenül sokszínű társadalmakban a párbeszéden és az együttműködésen, szolidaritáson van a hangsúly, nem pedig egyes színek kirekesztésén. A befogadásnál a kirekesztés veszélyesebb.

 

Nem érzi-e úgy a TASZ, hogy állásfoglalásával az ellenzéki pártokat támogatja?

A TASZ büszke 22 éve — megalakulása óta — töretlen pártfüggetlenségére. A közelgő népszavazásról kialakított állásfoglalásunk nem pártpolitikai álláspont, hanem a missziónkból közvetlenül következő morális és szakmai állásfoglalás. A TASZ missziója az emberi jogok védelme elsődlegesen a mindenkori államhatalommal szemben. A kormány mostani visszaélése a népszavazás intézményével nem mindennapi túlkapás, hanem az emberi jogi szemlélettel alapjaiban összeegyeztethetetlen, könyörtelen aktus. (lásd: Miért tartja a TASZ embertelennek és menekültellenesnek az október 2-i népszavazást?) Ez ellen kötelességünk jogvédő szervezetként felszólalni.

 

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.