Győzött a jog a kiszorítós rendeletek felett

A Kúria múlt heti döntése megerősítette, hogy jogellenesek és diszkriminatívak azok a helyi önkormányzati rendeletek, amelyek a 2014-es alapjogsértő miskolci lakásrendelet-módosításra reagálva próbálják távoltartani a megyeszékhelyről elüldözni kívánt szegényeket. Az utolsó ilyen rendeletet novemberben helyezik hatályon kívül.

2014. májusában hozta meg Miskolc közgyűlése azt a rendelet-módosítást, amivel szociális bérlakások bérlőitől szerettek volna megszabadulni, őket a város közigazgatási területén kívülre „költöztetve”

Erre reagálva, a „nyomorexport” elleni tiltakozásképpen, még 2014-ben Borsod megyében kilenc településen (időrendi sorrendben: Rudabánya, Vilyvitány, Abaújszántó, Sátoraljaújhely, Sajókaza, Szerencs, Hangony, Monok és Taktaharkány) léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárta mindazokat a szociális juttatásokból, az önkormányzati bérlakáshoz jutásból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepedtek volna le náluk. A rendeletekkel a képviselő-testületek kimondott célja a miskolci rendelet-módosítással érintettek távoltartása volt. Sátoraljaújhely képviselő-testületének kapcsolódó vitájáról blogunkon emlékeztünk meg, kiemelve, hogy a polgármester és a képviselő-testület tudatosan politikai céloknak rendelte alá a törvényesség követelményét.

A TASZ még 2014 őszén fordult a Borsod megyei kormányhivatalhoz annak érdekében, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozással szemben. Ugyanezt az ombudsmantól is kértük, mint ahogy korábban kértük tőle a miskolci rendelet-módosítás megtámadását is.

A kormányhivatal 2015 áprilisában tájékoztatott minket arról, hogy a sátoraljaújhelyi rendeletet megtámadta a Kúrián. Később a szerencsi, majd a taktaharkányi rendeletet is megtámadta, a többi képviselő-testület tudomásunk szerint a kormányhivatal törvényesség felhívása alapján hatályon kívül helyezte jogsértő rendeletét.

Ugyanebben a hónapban a Kúria szintén a BAZ megyei Kormányhivatal keresete alapján megsemmisítette a miskolci szabályt annak diszkriminatív, törvényellenes volta miatt. Az ombudsman miskolci jelentésében egyetértett mind a miskolci szabály, mind a kiszorítós rendeletek alapjogsértő jellegével.

2015. október 21-i határozatával (Köf.5017/2015/3.) a Kúria megsemmisítette a szerencsi rendeletet úgy ahogy van. A határozatból kiderül, hogy Sátoraljaújhely képviselő-testülete a bírósági eljárás alatt saját rendeletét hatályon kívül helyezte, így erről végül nem kellett dönteni, de az szinte szó szerint megegyezett a szerencsivel. A taktaharkányi rendeletet pedig a jegyző tájékoztatása szerint november 16-án fogják hatályon kívül helyezni a Kúria döntésére tekintettel.

A Kúria döntése értelmében: A helyi önkormányzatoknak az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában adott rendeletalkotásra való felhatalmazása nem szolgálhat arra, hogy az önkormányzat meghatározott társadalmi csoportot, vagy jól körülhatárolható személyi kört valamely település elhagyására vagy valamely településen való letelepedés megnehezítésére használjanak.

A Kúria megállapítja: azoknak a juttatásoknak és lehetőségeknek a megvonása, amelyekre e rendeletek irányultak (kizárás az önkormányzati támogatásból és segélyből, adósságkezelési szolgáltatásból, közfoglalkoztatásból és önkormányzati bérlakás tulajdonának illetve bérleti jogának megszerzéséből), a rendeletek megfogalmazásával szemben – természetesen – nem „előnyben részesítésből való kimaradást” jelent, hanem hátrányos megkülönböztetést!

További fontos idézetek a határozatból:

„A fenti támogatások, segélyek, de akár a közfoglalkoztatás vagy az alacsony összegű lakásbérlés lehetősége is egyértelműen a rászorulókról való gondoskodás miatt került a jogrendszerbe, az önkormányzati szabályozásnak törvényi rendelkezéseken kell nyugodnia, törvényi rendelkezésekhez kötött. Sem a Szoctv. sem az Ltv. nem tartalmaz olyan szabályt, amely alapján e juttatásokat meg lehetne vonni olyanoktól, akik más önkormányzat területéről költöztek az adott településre. A közfoglalkoztatásra vonatkozó szabályok sem engednek ilyen különbségtételt, illetve nem hatalmaznak fel ilyen tartalmú önkormányzati szabályozásra. 


A Kúria már több döntésében rögzítette, hogy önkormányzati rendeletben felhatalmazás hiányában nem lehet a szociális támogatás feltételévé tenni nem szociális célú szempontokat (Köf.5.051/2012/6., Köf.5.008/2013/8., Köf.5.051/2014/3. számú határozat). Jelen ügyben egyértelmuű, hogy a szociális támogatásokhoz való hozzáférés azon az alapon történő lehetetlenné tétele, hogy a támogatást igénylő olyan önkormányzat területéről érkezett, ahol az elköltözés ösztönzésére térítési díjat kapott, nem szociális szempont. E körben nincs helye önkormányzati szabályozásnak. 
”

“Jelen ügyben a megkülönböztetés a szociális juttatásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódik. Ha ezen hozzáférés korlátozása nem szociális szempontokat tükröz, akkor alappal vethető fel, hogy a szabályozásnak nincs legitim célja.”

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Anyák napján - távol a gyerekedtől

Május első vasárnapján az anyákat ünnepeljük – de mit ünnepelhetnek ilyenkor azok a szülők, akiktől a szegénység miatt szakították el a gyerekeiket? A Város Mindenkié (AVM), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Utcajogász Egyesület kisfilmje három olyan édesanyát mutat be, akik évek óta keményen küzdenek, hogy visszaszerezzék gyermekeiket.

KISOKOS: Mit tegyek, ha rendőri visszaélést tapasztaltam?

A jogsegélyszolgálatunkhoz gyakran érkeznek rendőri visszaéléssel, túlkapással, bántalmazással kapcsolatos panaszok. A rendőrség az állami erőszakmonopólium egyik letéteményese, ezért különösen fontos, hogy a rendőrség nevében eljáró személyek betartsák a rájuk vonatkozó garanciális szabályokat, amelyeket mindenekelőtt a rendőrségi törvény IV. V. és VI. fejezetei tartalmaznak. Ha a rendőr megszegi ezeket a szabályokat, jellemzően alapjogsértés történik.

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.