Ha flashmob-ot szervezel, nem kell bejelentened rendőrségen!

A Pécsi Járásbíróság megszüntette az eljárást Heindl Péter civil aktivistával szemben, akinek szabálysértési felelősségét a rendőrség azért állapította meg, mert nem jelentett be egy rövid tiltakozó akciót. A bíróság a TASZ ügyvédjének érvei alapján úgy ítélte meg a rendezvényt, hogy az egy nem bejelentés-köteles flashmob volt.

A kormány menekült-ellenes plakátkampányát néhány civil Pécsett is megelégelte, és rövid alkalmi szervezkedést követően június 30-án az egyik kormányzati óriásplakátot leragasztották. Kárt nem tettek benne, csak az eredeti üzenetet fedték el egy kritikus véleményt tartalmazó felirattal, és a járdán állva elénekeltek egy dalt. A rendőrség azonban „rajtakapta” őket: jobb híján gyülekezési joggal visszaélés miatt jelentették fel Heindl Péter helyi civil aktivistát, amiért a demonstrációt előzetesen nem jelentette be. Az aktivista a hatóság előtt hiába érvelt azzal, hogy a rendezvény villámcsődület (flashmob) volt, amit nem egyedül szervezett meg, aminek a programja menetközben alakult, és aminek nem is volt előre eltervezve minden eleme: a szabálysértést a hatóság megállapította, és harmincezer forintos pénzbírságot szabott ki.

A határozat bíróság előtti megtámadásában már a TASZ nyújtott jogi segítséget. Egyrészt sikerült bizonyítani azt, hogy a rendezvény ad hoc módon, menet közben is szerveződött, és hogy nem volt egy főszervező, akit a bejelentési kötelezettség terhelt volna. Másrészt azzal érvelt a TASZ ügyvédje, hogy a rendőrség félreértelmezte a flashmob-ot, amennyiben a teljes szervezetlenséget tekintette feltételnek (összekeverte a spontán kialakuló tiltakozással). A féashmob nem azért nem bejelentés-köteles, mert nincs szervezője (akár több is lehet), hanem azért, mert a rendezvény rövid ideje miatt a bejelentési kötelezettséget indokoló körülmények hiányoznak. Ilyen körülmény mindenekelőtt az, hogy a rendőrség meg tudja állapítani, a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné-e, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható-e – a tiltóokok hiányában pedig eleget tudjon tenni általános alapjogvédelmi kötelezettségének (szükség szerint biztosítani tudja a rendezvényt, valamint fel tudjon készülni arra, hogy a rendezvény megtartása a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon). A villámcsődületek esetében azonban kizárt, hogy egy pár perces esemény akár a közlekedésben, akár a népképviseleti szervek vagy a bíróságok működésében olyan súlyos zavart okozna, ami – abban az esetben, ha bejelentenék a rendezvényt – rendőrségi tiltást alapozna meg. A rövid ideig tartó figyelemfelhívó akciók pedig egy demokratikus társadalomban nem járhatnak mások jogainak és szabadságának, de még jogos érdekeinek különösebb sérelmével vagy zavarásával sem.

A bíróság előtti eljárásban Heindl Pétert a TASZ helyi ügyvédje, dr. Fekete Tünde képviselte.

(Ezzel az üggyel debütált a TASZ vidéki nagyvárosokat átfogó Ügyvédhálója, amiről itt olvashat bővebben.)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A bíróság engedélyezte a tüntetést a március 15-i miniszterelnöki beszéd alatt

Szabad a füttykoncert a szabadság ünnepén! A bíróság eldöntötte a kérdést, a rendőrség törvénytelenül tiltotta meg kétszer is, hogy Juhász Péter síposztó tüntetést szervezzen a március 15-i miniszterelnöki beszéd idejére. 

Nyertünk! A rendőrség nem tilthat meg egy tüntetést esetleges jövőbeli jogsérelem veszélye miatt

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai végzésével helyt adott a TASZ felülvizsgálati kérelmének és hatályon kívül helyezte a devizahitelesek tüntetését megtiltó végzést. A bíróság leszögezte: mások jogainak feltételezett veszélye nem legitim és nem is elegendő indoka egy tüntetés előzetes megtiltásának.