1. Telefonos kampány
Többen fordultak hozzánk jogi segítségért azért, mert telefonon hívták pártok és biztatták szavazásra, holott ehhez nem járultak hozzá.
A telefonszám és az e-mail cím semmilyen nyilvántartásból nem „szerezhető meg” kampánycélra, ezek az adataink az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) szerint csak a kifejezett hozzájárulásunkra kezelhetőek. A telefonos kampányolás így valóban jogellenes, amennyiben a választó nem adott engedélyt adatainak e célból történő felhasználására. A hozzánk fordulók mind az ellenzék, mind a Fidesz hívásairól is beszámoltak. Mivel úgy tűnik, hogy a NAIH foglalkozik már a telefonos kampányvisszaélésekkel, de egyelőre csak az ellenzéki oldalt emelte ki a pártok közül, felmerülhet, hogy a vizsgálat még nem teljeskörű.
Mintabeadványt készítettünk azok számára, akik a NAIH adatvédelmi hatósági eljárását szeretnék kezdeményezni az adatvédelmi visszaélés kapcsán, itt érheted el.
Tipp: ha nem vagy biztos abban, hogy adtál-e kifejezett engedélyt egy pártnak a telefonszámod kezelésére, küldj egy hozzáférési kérelmet, abból kiderül! (hozzáférési kérelem-mintánkat itt találod)
Ha kiderül, hogy az engedélyeddel kezelték az adatot, akkor a hozzájárulást bármikor visszavonhatod, egy az adatkezelő részére küldött nyilatkozattal, így az adatkezelő köteles lesz annak törlésére.
2. Agrárkamara
A Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara tagjai kerestek meg minket azzal, hogy e-mailben Orbán Viktor aláírásával kaptak kampányüzenetet. A hozzánk fordulók sérelmezték, hogy adataikat az Agrárkamara nem arra használta, amire a tagsági nyilvántartás való. Az Agrárkamara csak a törvényben meghatározott célból kezelheti a kamarai tagok adatait, nem továbbíthatja azt, és nem használhatja arra sem, hogy a kormány üzeneteit közvetítse a tagok számára.
Te is megkaptad az üzenetet? Itt érhető el a benyújtható mintánk.
3. Vakcinaregisztráció során begyűjtött e-mail címekre küldött propaganda
A kormány a vakcinaregisztrációkor begyűjtött e-mail címekre sorozatosan küldi propagandáját. A választási eljárás során több alkalommal küldött olyan üzenetet, amelyben az ellenzék lejáratására törekedett vagy a homofób népszavazáson való részvételre és azon nemmel szavazásra buzdított. A választási szervek nem vizsgálták, hogy a célhoz kötött adatkezelés követelményével ez a magatartás szemben áll: az állampolgárok az oltásra való regisztráció érdekében adták meg az e-mail címüket, nem pedig azért, hogy ezen keresztül a kormány kampányüzeneteket közvetítsen feléjük.
Bár az NVB, a Kúria és az Alkotmánybíróság is vizsgálta már ezt a kérdést, ez a vizsgálat csupán a választási szempontokat vizsgálta, az adatkezeléssel kapcsolatos aggályokat nem. A NAIH állásfoglalást bocsátott ki, amelyben álláspontunk szerint téves következtetésre jutott a célhoz kötött adatkezelés elve kapcsán: elfogadta, hogy a kormány bármilyen témában biankó felhatalmazást kap a tájékoztatásra pusztán azért, mert az adatkezelési tájékoztató szerint a hozzájárulás bármely „későbbi kapcsolattartásra” kiterjed. A NAIH megállapította továbbá, hogy az adataink kezeléséhez a kormány nem a vakcinák és a járványhelyzettel kapcsolatos információk közvetítése céljából kérte a hozzájárulásunk – ami éppen a helyes jogértelmezés ellentéte. Az érintettek ugyanis a vakcinaregisztrációs oldalon, az oltás kontextusában járultak hozzá a további kapcsolattartáshoz, így az adatkezelésnek konkrétan meghatározott célja nincs, és a körülmények miatt az adatkezelés tisztességtelen is. Ezért nem fogadjuk el a NAIH álláspontját és hatósági eljárást kezdeményezünk, amivel az a célunk, hogy végül bíróság is vizsgálja ezt a kérdést: mondja ki, hogy a NAIH állásfoglalása ellentétes a személyes adatok védelméről szóló uniós GDPR-rendelettel, amely minden tagállamra kötelező, fontos garancia az adatok védelmére.
A GDPR a Te személyes adataidat is védi, mi pedig Neked segítünk ennek az érvényesítésében. Lépj fel Te is az adatvédelmi visszaélések ellen!