Hazudik a kormány: a jogvédelem nemzeti érdek

A nemzeti konzultációval és a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény kiszivárgott tervezetével a kormány célja az, hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg. Nincs mindebben semmi új: a kormány számára csak az fontos, hogy elfojtsa a kritikus hangokat. A kormánynak már az alapállása is hazugság: a TASZ és más hasonló szervezetek nem külföldi, hanem nemzeti érdekeket szolgálnak. Emberek jogait védjük a kormánnyal szemben. A kormány pedig nem azonos a magyar nemzettel, a magyar nemzet mi, magyar polgárok vagyunk.

Törvényes státuszunk: közhasznú szervezet, vagyis a hatályos magyar törvények szerint is elismerten a közjóért dolgozunk. Ingyenes jogsegély-szolgálatot üzemeltetünk, olyan embereket segítünk, akiknek jogait éppen a magyar állam sérti meg. Legyenek ők devizakárosultak, akiket nem hagynak tüntetni, újságírók, akiket kitiltanak a Parlamentből, vagy fogyatékos gyerekek, akik nem kapnak megfelelő oktatást.

Az is alaptalan állítás a kormány részéről, hogy a TASZ és a hozzá hasonló civil szervezetek átláthatatlanul működnek. A nyilvánosan elérhető beszámolóinkban minden fillér támogatásról elszámolunk, jöjjön az bárhonnan.

A kormány az elmúlt hetekben két ellenséget teremtett magának: a civileket és a CEU-t. A TASZ és a CEU is az összes magyar törvénynek megfelelően működik, ezt a kormány is tudja. Ahhoz, hogy ránk lehessen sütni a jogellenesség bélyegét, meg kell változtatni a törvényeket. Ennek lehetünk tanúi.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Strasbourgi bírójelölés: továbbra is tiltakoznak a civilek

Tizenöt magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tizenöt magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.

Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ az önkormányzati választási rendszer átalakítása miatt

Alig néhány hónappal az önkormányzati választások előtt az Országgyűlés a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt ellentétes átalakításáról döntött a választópolgárok és a pártok sérelmére. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyéni alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely a választójog egyenlőségének sérelmére fókuszál, míg egy másik eljárásban az AB-nek kifejtett érvei a jogbiztonság, jogállamiság, és az adatvédelem hiányosságaira is felhívják a figyelmet a választásokkal kapcsolatos törvénymódosításban.