Hazudik a kormány: a jogvédelem nemzeti érdek

A nemzeti konzultációval és a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény kiszivárgott tervezetével a kormány célja az, hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg. Nincs mindebben semmi új: a kormány számára csak az fontos, hogy elfojtsa a kritikus hangokat. A kormánynak már az alapállása is hazugság: a TASZ és más hasonló szervezetek nem külföldi, hanem nemzeti érdekeket szolgálnak. Emberek jogait védjük a kormánnyal szemben. A kormány pedig nem azonos a magyar nemzettel, a magyar nemzet mi, magyar polgárok vagyunk.

Törvényes státuszunk: közhasznú szervezet, vagyis a hatályos magyar törvények szerint is elismerten a közjóért dolgozunk. Ingyenes jogsegély-szolgálatot üzemeltetünk, olyan embereket segítünk, akiknek jogait éppen a magyar állam sérti meg. Legyenek ők devizakárosultak, akiket nem hagynak tüntetni, újságírók, akiket kitiltanak a Parlamentből, vagy fogyatékos gyerekek, akik nem kapnak megfelelő oktatást.

Az is alaptalan állítás a kormány részéről, hogy a TASZ és a hozzá hasonló civil szervezetek átláthatatlanul működnek. A nyilvánosan elérhető beszámolóinkban minden fillér támogatásról elszámolunk, jöjjön az bárhonnan.

A kormány az elmúlt hetekben két ellenséget teremtett magának: a civileket és a CEU-t. A TASZ és a CEU is az összes magyar törvénynek megfelelően működik, ezt a kormány is tudja. Ahhoz, hogy ránk lehessen sütni a jogellenesség bélyegét, meg kell változtatni a törvényeket. Ennek lehetünk tanúi.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybírák korhatár nélkül

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásban bírálja az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörlését, és az új szabálynak a már megválasztottakra való kiterjesztését.

Bővebben »

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

Bővebben »

Az internet szabadságát csorbítaná a kormány

Már a jogerős büntetőítélet előtt eltávolíttatná a kormány az állítólagos jogsértő tartalmakat az internetről, és akár még az adatokhoz való hozzáférést is megakadályoztatná. Az új Btk. hatályba lépése miatt esedékes átmeneti rendelkezések között ugyanis egy új büntetőeljárási kényszerintézkedést is bevezetne a kormány, ami lehetővé tenné, hogy bármely közvádas bűncselekmény gyanúja esetén már jóval az ítélet előtt meg lehessen akadályozni az interneten közzétett információk elérését.

Bővebben »