Hiába van új KEHI rendelet - a jelentések továbbra sem hozzáférhetõk

Pert indítottunk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellen, hogy a közigazgatás korszerűsítésének sikertelenségét vizsgáló jelentését közérdekű adatként adja ki. A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletében elutasította a keresetünket. Az ítélet szerint a KEHI olyan állami szerv, amelynek ugyan önálló jogi személyisége van és a szervezete elkülönül a Kormányétól, ám tevékenysége speciálisan döntés-előkészítésre irányul, így a már elkészült és a Kormány számára átadott jelentései sem nyilvánosak.

2005-ben az adatvédelmi biztos ajánlást adott ki, amelyben a KEHI-re vonatkozó kormányrendeletnek a jelentések titkosságára vonatkozó része hatályon kívül helyezését kérte. Az inkriminált rész úgy szólt, hogy „az egyes törvényekben meghatározott titokkörök, illetve személyes adatok védelmére, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak megfelelően a Hivatal ellenőrzési és összefoglaló jelentései nem nyilvánosak”.



2006. december 23-án a KEHI működésére vonatkozó új kormányrendelet jelent meg, amely ezt a kérdést is újraszabályozta úgy, hogy „a Hivatal által készített jelentések nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egyes titokfajtákról szóló törvények rendelkezései irányadóak”.



Azonban, mint az elsőfokú ítéletből kiderült az új szabály alapján sem lehet hozzáférni a KEHI jelentéseihez.



Az adatvédelmi törvény az állami „szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat”-ot védi. A TASZ azzal érvelt, hogy a KEHI egy önálló jogi személy, önálló döntéshozatali rendje van. Amikor egy vizsgálatot megindít, az egy döntést jelent, amikor elegendő információt gyűjtött össze és azt kiértékelte, majd véget ér a vizsgálata, az megint csak egy döntést jelent: „igen, elkészültünk vizsgálattal és az annak eredményét tartalmazó jelentéssel, ezért lezárjuk a vizsgálatot”. A jelentést a KEHI valamilyen módon a Kormány tudomására juttatja, hogy ezzel segítse a munkáját. Már maga az az esemény is döntést igényel, amikor megállapítják: elkészültek a vizsgálatukkal és munkájuk eredményét a Kormány vagy más szervek rendelkezésére bocsátják. Ezek után a Kormány természetesen felhasználja a KEHI jelentéseit, azonban a Kormánynak a KEHI-től teljesen független döntéshozatali rendje van, aminek a végén egy újabb döntés születik, immár a Kormányé.



A bíróság szóbeli indoklása szerint ez valóban így van, ám a KEHI kifejezetten döntés-előkészítési feladatra specializálódott szerv, és azért nem lehet megismerni a TASZ által kikért jelentést, mert az döntés-előkészítésre szolgál, bár egy másik szerv döntését készíti elő.



Az ítélet ellen természetesen fellebbezünk, mert egyrészt fontos, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó ügynek tekintjük a közigazgatás korszerűsítését és azt a kérdést, hogy az erre vonatkozó kormányhatározatok végrehajtását milyen tényezők akadályozzák. Szeretnénk tudni, hogy a 176 lapos jelentésből kiadott 3 oldal egyikén mit jelenthet az a mondat, hogy „az ellenőrzés célja, feladatai: A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtásának helyzetfelmérése és a megvalósulását akadályozó tényezők feltárása.”



Másrészt az adatvédelmi biztos 2005-ös ajánlása óta a jogszabály változott, azonban a KEHI működéséből továbbra sem látszik semmi, leszámítva azt az egyetlen jelentést, amit az érettségi botrány vizsgálatakor hoztak nyilvánosságra.



Hogy mégis miért ilyen fontos a KEHI munkájának a nyilvánossága?



„A közpénzek állami ellenőrzésére hivatott intézményi rendszer kialakítása, a közpénzek ellenőrzésével, az ellenőrző szervek jogállásával, feladataival kapcsolatos jogszabályok megalkotása az Országgyűlés és a Kormány feladata. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése azonban azokban az országokban, ahol az információszabadságot intézményesítették, többé nem állami és különösen nem kormányzati monopólium. A közügyek megismerhetősége és ezen belül a közpénzek elköltésének átláthatósága az információszabadság célja és értelme, mely nélkül nem lehet sikeres a korrupció elleni küzdelem.”

(Péterfalvi Attila KEHI-vel kapcsolatos ajánlásából)

 1.  zsolnai     

  2007-07-14

Miért nem teszik közzé a bírósági ítéletet?

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kormány-közeli magán kutatóintézetek (pl. Századvég) finanszírozása közpénzből, a közpénzen megrendelt kutatások nyilvánossága

Kíváncsiak voltunk, hogy a költségvetés adatai alkalmasak-e annak a hipotézisnek az alátámasztására vagy cáfolatára, miszerint kutatóintézeteken, például a SZázadvég cégcsoporton keresztül óriási kifizetések történnek, valódi tartalom, ellenszolgáltatás nélkül.

Már a bíróság is unja: az MVM nem titkolhatja a szerződéseit

Már 99999-edszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv” – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára. Az alperesnek 15 napon belül kell a TASZ által képviselt Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzétennie.

Ismételten a kormányhoz fordultunk a sávolyi döntés ügyében

A TASZ 2010. március 1-én kérte a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy a sávolyi beruházással kapcsolatos kormányülés összefoglalóját, a beruházással kapcsolatos előterjesztéseket és az ülés vonatkozó hanganyagát hozza nyilvánosságra, mert véleményünk szerint ezek az adatok adhatnak magyarázatot arra a pikáns kérdésre, hogy a Pénzügyminisztérium kifejezett tiltakozása ellenére miért erőltette a Kormány a 35 milliárd forintos állami szerepvállalást. Nem kaptunk elfogadható választ, ezért újabb lépéseket teszünk.