Barion Pixel TASZ | Hiába van új KEHI rendelet – a jelentések továbbra sem hozzáférhetõk

Hiába van új KEHI rendelet - a jelentések továbbra sem hozzáférhetõk

Pert indítottunk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellen, hogy a közigazgatás korszerűsítésének sikertelenségét vizsgáló jelentését közérdekű adatként adja ki. A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletében elutasította a keresetünket. Az ítélet szerint a KEHI olyan állami szerv, amelynek ugyan önálló jogi személyisége van és a szervezete elkülönül a Kormányétól, ám tevékenysége speciálisan döntés-előkészítésre irányul, így a már elkészült és a Kormány számára átadott jelentései sem nyilvánosak.

2005-ben az adatvédelmi biztos ajánlást adott ki, amelyben a KEHI-re vonatkozó kormányrendeletnek a jelentések titkosságára vonatkozó része hatályon kívül helyezését kérte. Az inkriminált rész úgy szólt, hogy „az egyes törvényekben meghatározott titokkörök, illetve személyes adatok védelmére, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak megfelelően a Hivatal ellenőrzési és összefoglaló jelentései nem nyilvánosak”.

2006. december 23-án a KEHI működésére vonatkozó új kormányrendelet jelent meg, amely ezt a kérdést is újraszabályozta úgy, hogy „a Hivatal által készített jelentések nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egyes titokfajtákról szóló törvények rendelkezései irányadóak”.

Azonban, mint az elsőfokú ítéletből kiderült az új szabály alapján sem lehet hozzáférni a KEHI jelentéseihez.

Az adatvédelmi törvény az állami „szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat”-ot védi. A TASZ azzal érvelt, hogy a KEHI egy önálló jogi személy, önálló döntéshozatali rendje van. Amikor egy vizsgálatot megindít, az egy döntést jelent, amikor elegendő információt gyűjtött össze és azt kiértékelte, majd véget ér a vizsgálata, az megint csak egy döntést jelent: „igen, elkészültünk vizsgálattal és az annak eredményét tartalmazó jelentéssel, ezért lezárjuk a vizsgálatot”. A jelentést a KEHI valamilyen módon a Kormány tudomására juttatja, hogy ezzel segítse a munkáját. Már maga az az esemény is döntést igényel, amikor megállapítják: elkészültek a vizsgálatukkal és munkájuk eredményét a Kormány vagy más szervek rendelkezésére bocsátják. Ezek után a Kormány természetesen felhasználja a KEHI jelentéseit, azonban a Kormánynak a KEHI-től teljesen független döntéshozatali rendje van, aminek a végén egy újabb döntés születik, immár a Kormányé.

A bíróság szóbeli indoklása szerint ez valóban így van, ám a KEHI kifejezetten döntés-előkészítési feladatra specializálódott szerv, és azért nem lehet megismerni a TASZ által kikért jelentést, mert az döntés-előkészítésre szolgál, bár egy másik szerv döntését készíti elő.

Az ítélet ellen természetesen fellebbezünk, mert egyrészt fontos, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó ügynek tekintjük a közigazgatás korszerűsítését és azt a kérdést, hogy az erre vonatkozó kormányhatározatok végrehajtását milyen tényezők akadályozzák. Szeretnénk tudni, hogy a 176 lapos jelentésből kiadott 3 oldal egyikén mit jelenthet az a mondat, hogy „az ellenőrzés célja, feladatai: A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtásának helyzetfelmérése és a megvalósulását akadályozó tényezők feltárása.”

Másrészt az adatvédelmi biztos 2005-ös ajánlása óta a jogszabály változott, azonban a KEHI működéséből továbbra sem látszik semmi, leszámítva azt az egyetlen jelentést, amit az érettségi botrány vizsgálatakor hoztak nyilvánosságra.

Hogy mégis miért ilyen fontos a KEHI munkájának a nyilvánossága?

„A közpénzek állami ellenőrzésére hivatott intézményi rendszer kialakítása, a közpénzek ellenőrzésével, az ellenőrző szervek jogállásával, feladataival kapcsolatos jogszabályok megalkotása az Országgyűlés és a Kormány feladata. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése azonban azokban az országokban, ahol az információszabadságot intézményesítették, többé nem állami és különösen nem kormányzati monopólium. A közügyek megismerhetősége és ezen belül a közpénzek elköltésének átláthatósága az információszabadság célja és értelme, mely nélkül nem lehet sikeres a korrupció elleni küzdelem.”

(Péterfalvi Attila KEHI-vel kapcsolatos ajánlásából)

 

 1.  zsolnai     

  2007-07-14

Miért nem teszik közzé a bírósági ítéletet?

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.