Hiába van új KEHI rendelet - a jelentések továbbra sem hozzáférhetõk

Pert indítottunk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ellen, hogy a közigazgatás korszerűsítésének sikertelenségét vizsgáló jelentését közérdekű adatként adja ki. A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletében elutasította a keresetünket. Az ítélet szerint a KEHI olyan állami szerv, amelynek ugyan önálló jogi személyisége van és a szervezete elkülönül a Kormányétól, ám tevékenysége speciálisan döntés-előkészítésre irányul, így a már elkészült és a Kormány számára átadott jelentései sem nyilvánosak.

2005-ben az adatvédelmi biztos ajánlást adott ki, amelyben a KEHI-re vonatkozó kormányrendeletnek a jelentések titkosságára vonatkozó része hatályon kívül helyezését kérte. Az inkriminált rész úgy szólt, hogy „az egyes törvényekben meghatározott titokkörök, illetve személyes adatok védelmére, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak megfelelően a Hivatal ellenőrzési és összefoglaló jelentései nem nyilvánosak”.



2006. december 23-án a KEHI működésére vonatkozó új kormányrendelet jelent meg, amely ezt a kérdést is újraszabályozta úgy, hogy „a Hivatal által készített jelentések nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egyes titokfajtákról szóló törvények rendelkezései irányadóak”.



Azonban, mint az elsőfokú ítéletből kiderült az új szabály alapján sem lehet hozzáférni a KEHI jelentéseihez.



Az adatvédelmi törvény az állami „szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat”-ot védi. A TASZ azzal érvelt, hogy a KEHI egy önálló jogi személy, önálló döntéshozatali rendje van. Amikor egy vizsgálatot megindít, az egy döntést jelent, amikor elegendő információt gyűjtött össze és azt kiértékelte, majd véget ér a vizsgálata, az megint csak egy döntést jelent: „igen, elkészültünk vizsgálattal és az annak eredményét tartalmazó jelentéssel, ezért lezárjuk a vizsgálatot”. A jelentést a KEHI valamilyen módon a Kormány tudomására juttatja, hogy ezzel segítse a munkáját. Már maga az az esemény is döntést igényel, amikor megállapítják: elkészültek a vizsgálatukkal és munkájuk eredményét a Kormány vagy más szervek rendelkezésére bocsátják. Ezek után a Kormány természetesen felhasználja a KEHI jelentéseit, azonban a Kormánynak a KEHI-től teljesen független döntéshozatali rendje van, aminek a végén egy újabb döntés születik, immár a Kormányé.



A bíróság szóbeli indoklása szerint ez valóban így van, ám a KEHI kifejezetten döntés-előkészítési feladatra specializálódott szerv, és azért nem lehet megismerni a TASZ által kikért jelentést, mert az döntés-előkészítésre szolgál, bár egy másik szerv döntését készíti elő.



Az ítélet ellen természetesen fellebbezünk, mert egyrészt fontos, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó ügynek tekintjük a közigazgatás korszerűsítését és azt a kérdést, hogy az erre vonatkozó kormányhatározatok végrehajtását milyen tényezők akadályozzák. Szeretnénk tudni, hogy a 176 lapos jelentésből kiadott 3 oldal egyikén mit jelenthet az a mondat, hogy „az ellenőrzés célja, feladatai: A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányhatározatok végrehajtásának helyzetfelmérése és a megvalósulását akadályozó tényezők feltárása.”



Másrészt az adatvédelmi biztos 2005-ös ajánlása óta a jogszabály változott, azonban a KEHI működéséből továbbra sem látszik semmi, leszámítva azt az egyetlen jelentést, amit az érettségi botrány vizsgálatakor hoztak nyilvánosságra.



Hogy mégis miért ilyen fontos a KEHI munkájának a nyilvánossága?



„A közpénzek állami ellenőrzésére hivatott intézményi rendszer kialakítása, a közpénzek ellenőrzésével, az ellenőrző szervek jogállásával, feladataival kapcsolatos jogszabályok megalkotása az Országgyűlés és a Kormány feladata. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése azonban azokban az országokban, ahol az információszabadságot intézményesítették, többé nem állami és különösen nem kormányzati monopólium. A közügyek megismerhetősége és ezen belül a közpénzek elköltésének átláthatósága az információszabadság célja és értelme, mely nélkül nem lehet sikeres a korrupció elleni küzdelem.”

(Péterfalvi Attila KEHI-vel kapcsolatos ajánlásából)

 1.  zsolnai     

  2007-07-14

Miért nem teszik közzé a bírósági ítéletet?

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.