Barion Pixel TASZ | HIV-specifikus cseh vízumkorlátozások

HIV-specifikus cseh vízumkorlátozások

2009. június 1-jétől a Cseh Köztársaságban a munkavállalói illetve letelepedési vízumkérelmekhez csatolni kell egy orvosi igazolást, amely igazolja, hogy a kérelmező sem szifiliszben, sem tuberkulózisban nem szenved, illetve nem HIV-fertőzött. Ez az új rendelkezés azonban nem vonatkozik egységesen minden ország állampolgáraira, Kongó, Kenya, Moldávia, Mongólia, Nigéria, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Vietnam szerepelnek a listán.

A beutazási korlátozásokat alkalmazó országokban, általában a közegészségügy veszélyeztetése és a vírus terjedésének megakadályozása, az egészségügyre nehezedő terhek, valamint a HIV-fertőzöttek várható rövid élettartama és ebből következően az, hogy nem járulnak hozzá a társadalmi fejlődéshez az okok, amelyekkel magyarázzák a vízumkérelmekhez csatolt egészségügyi igazolások szükségességét. Alapvetően ez a gondolkodásmód azt a nézetet tükrözi, hogy a HIV-fertőzés az országon kívülről érkezik és ezért fontos még a határnál megállítani. Jelenleg 70 olyan ország létezik a világon, köztük 17 Európai Uniós tagállam, ahol létezik valamilyen beutazási vagy letelepedési korlátozás, ha a külföldi HIV-fertőzött.

Magyarországon jelenleg az egy évnél hosszabb tartózkodási engedélyhez szükségesek bizonyos orvosi vizsgálatok, köztük a HIV-teszt is. Amennyiben a letelepedésért folyamodó eredménye pozitív, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) javaslata alapján megtagadhatják az engedélyt. Szakemberek illetve politikusok, legutóbb Pettkó András, az MDF színeiben, időről időre a jelenlegi szabályozás szigorítása mellett kardoskodnak, azt szeretnék elérni, hogy az EU-n kívülről érkezők 90 napnál hosszabb tartózkodási engedélyének kiadását negatív HIV-teszthez kössék.

A valós helyzet azonban teljesen indokolatlanná teszi ezeket a korlátozásokat. Azokban az országokban, ahol tiltják a HIV-fertőzöttek beutazását illetve hosszabb távú tartózkodását nem állt meg a vírus terjedése, illetve azokban az országokban, ahol semmilyen korlátozás nincs érvényben nem történt sem robbanásszerű növekedés a fertőzések számában, sem az egészségügyi szolgáltató rendszerek nem omlottak össze a megnövekedett tehertől.

A HIV/AIDS-elleni harc valóban hatékony eszközei nem a külföldi HIV-fertőzöttek megbélyegzése és határainkon kívül tartása, hanem a lakosság és a fiatalok felvilágosítása, az ártalomcsökkentő programok (tűcsere, szubsztitúciós terápia) valamint a veszélyeztetett csoportok kiemelt támogatása kell, hogy legyenek. A Nemzeti AIDS Bizottság által 2004-ben létrehozott Nemzeti AIDS Stratégiában ugyan szerepelnek ezek a feladatok, azonban a mai napig ezek közül semmi nem valósult meg. Hiányoznak a szűréseket népszerűsítő és a felvilágosító kampányok, a prevencióval foglalkozó civil szervezetek állami támogatása szinte a nullával egyenlő. Hatékony lépésekkel, civil szervezetek és HIV/AIDS-szel élők bevonásával kellene fellépni a magyarországi, jelenleg még kedvező, helyzet fenntartása érdekében.

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.