Hol vannak a térfigyelő kamerák?

A rendőrség honlapján elérhető az országban fellelhető összes térfigyelő kamera elhelyezkedése.

A TASZ két évig pereskedett a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, amely csak a Legfelsőbb Bíróság döntése után adta ki a Fővárosban elhelyezett térfigyelő kamerák elhelyezésével kapcsolatos adatokat. Akkor sokan azzal vádolták a TASZ-t, hogy ezzel a bűnözőket segítjük, hiszen ha tudják, hogy hol a kamera, akkor oda nem mennek lopni, garázdálkodni.

Talán az egyik legjobb bizonyíték arra, hogy ezek a vádak mennyire megalapozatlanok az, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság proaktív módon, erre irányuló külön kérés nélkül tette közzé az országban elhelyezett összes kamera fellelhetőségét. Ide kattintva tájékozódhat, hogy az Ön lakhelyén található-e kamera.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mihez kezdhet egy biztonsági cég az arcképeddel?

A nyár közepén jelent meg egy cikk a WMN.hu-n, amely szerint a FINA világbajnokság alatt egy „arcfelismerő rendszer buktatta le az egyik újságírójukat”. Ezután a több állami rendezvényről is ismert Valton Security két alkalmazottja kérte, hogy igazolja magát, mert a beléptetés során az újságíró és valaki más között részleges egyezést talált az arcképelemző szoftver. Okkal merül fel a kérdés: ki, miért és milyen jogszabályi feltételek alapján működtethet ma Magyarországon arcképelemző rendszereket?

Mire használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat?

Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”

Vénaszkenner az FTC pályán, biometrikus adatok az AB ülésein

Pár éve egyes focimeccsekre a szurkolók csak akkor mehetnek be, ha előzetesen megadják a nevüket, címüket, születési adataikat, képmásukat, és megengedik, hogy a tenyerük vénalenyomatát is rögzítsék. A stadionokba való beléptetéskor pedig egyeztetik az adatokat: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni, amely a szurkoló vénalenyomatát ellenőrzi. Az ezt az eljárást előíró szabályokat 2014-ben megtámadtuk az Alkotmánybíróságon, mert szerintünk a vénalenyomat kötelező rögzítése és tárolása egy szurkolói adatbázisban szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás. Az indítványunk amellett érvel, hogy a biztonságra törekvés nem tesz bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá.