Információszabadság ügyvédhálózatot épít a TASZ

Szeptember 28-a, vasárnap a „Right to know Day“, azaz az Információszabadság Nemzetközi Napja. A TASZ idén e napot új Információszabadság Ügyvédhálózatának elindításával ünnepli.

Budapesten a TASZ ügyvédei 4 éve segítik hatékonyan az érdeklődőket közérdekű adatokkal kapcsolatos adatkérésekben és perekben. A most induló, CEE Trust által finanszírozott Információszabadság Ügyvédhálózat révén 2008 őszétől már a hat magyarországi vidéki régió mindegyikében is ingyenes jogsegélyt nyújtanak a TASZ ügyvéd partnerei ilyen ügyekben. A kezdeményezés célja, hogy a vidéki önkormányzatok döntéshozatala és gazdálkodása átláthatóvá váljon, a helyi sajtó, civil szervezetek, illetve a közügyekben érdekelt állampolgárok hozzáférhessen a közérdekű adatokhoz.

A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog a kulcsa annak, hogy átlátható legyen az állami szervek gazdálkodása, és hogy látható legyen, hogyan használják fel a közpénzeket, illetve a döntéshozók hogyan élnek vagy élnek vissza a rájuk ruházott hatalommal.

A TASZ az elmúlt években több tucat perben vitt bíróság elé olyan ügyeket, ahol állami szervek és önkormányzatok, illetve az érdekeltségi körükbe tartozó gazdasági társaságok nem kívánták a nyilvánosság elé tárni működésük részleteit, holott azok közérdekű adatok voltak.

A TASZ az elmúlt időszakban pert nyert többek között a GKM ellen a Grippen vadászgépek vásárlásával kapcsolatos ügyben, a Centrum Parkoló Rendszer Kft. ellen a parkolódíjakból származó bevételek közlése ügyében, illetve legutóbb a MÁV, az MVM, a Szerencsejáték Zrt, valamint a Nemzeti Vagyonkezelő vezetőinek fizetését firtató újságíró által indított ügyben.

A perek többségében eddig országos hatáskörű szerveket vontunk kérdőre, és a beperelt önkormányzatok, gazdasági társaságok is főleg fővárosiak vagy Budapest környékiek voltak. Most induló Ügyvédhálózatunk révén szeretnénk a helyi sajtó munkáját és a helyi civil szervezetek érdekérvényesítő képességét javítani.

Ügyvédhálózatunk alábbi tagjai mostantól tehát várják újságírók, civil szervezetek vagy a közügyek iránt érdeklődő polgárok megkereséseit közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyekben, legyen szó akár adatkérő levelek megírásáról, jogi tanácsadásról, vagy esetleges perek indításáról.


A TASZ ügyvéd partnereinek elérhetőségei:

Dél-Alföldi régió
Dr. Bodnár Beáta                  drbodnar@szarvasnet.hu
5540 Szarvas Lehel u. 3-5.        Tel:0620 338-42-42

Észak-Alföldi régió
Dr. Molnár Iván                   mivan1@freemail.hu
5000 Szolnok Móra F.u.13.fsz3.    Tel:0656 514-300, 0620 422-826

Észak-Magyarországi régió
Dr. Máté Edit                     matee@t-online.hu
3700 Kazincbarcika, Munkás u. 1.  Tel:0630 415-44-40

Közép-Dunántúli régió
Dr. Szabó Géza                    szabo.geza8@upcmail.hu
8200 Veszprém Ibolya u. 6-8.      Tel:0688 783-682, 0630 384-33-21

Nyugat-Dunántúli régió
Dr.Szendrõ-Németh Tamás           drsznt@gmail.com
9789 Sé, Zrínyi M u.3             Tel: 0694 317-718  0670 943-32-39

Dél-Dunántúli régió
Dr. Komlódi András                   info@taka.hu
7621 Pécs, Felsőmalom u.18. .  Tel:0672 511-239

 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem dönthetnek vakon a bíróságok: jogunk van tudni, mire megy a közpénz

Egyre többször tapasztaljuk, hogy a bíróságok úgy mondanak ítéletet közpénz-költések eltitkolhatóságáról, hogy nem is ismerik meg azokat az adatokat, amelyek titkosításáról döntenek. Arról, hogy a titkosítás megalapozott-e, nem lehet vakon” dönteni, ahhoz muszáj megismerni az eltitkolni kívánt adatokat.

Öt tipp a kormánytól: hogyan tüntess el közpénzt Magyarországon

Hiába született a napokban egy fontos győzelem az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Magyarországon még mindig évekig takargathatja a kormány, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Mutatjuk, hogyan trükközött az elmúlt négy évben a kormány jogszabályokkal, adókedvezményekkel és TAO-mutyival.

Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot

A Mérték Médiaelemző Műhely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert nyert a Médiatanáccsal szemben, így kétévnyi pereskedés után végre beigazolódott a szervezetek gyanúja, miszerint a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során és jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését.