Tódor nem adott okot a rendőrségi fellépésre: a rendőrök csak azért jártak el vele szemben, mert a polgármester nemkívánatos személynek nevezte, akinek politikai nézetei miatt nincs helye a rendezvényen, és amikor ezek után nem távozott, rendőrökkel vezetette el Tódort.
Tódor a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRPT) fordult a rendőri intézkedés miatt. A testület megállapította, hogy az ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. A testület állásfoglalása rögzítette, hogy Tódor semmilyen jogellenes cselekményt nem követett el a helyszínen, és hogy a polgármester egyértelművé tette, hogy a rendőri fellépés alapja a személyes ellenszenv, amit Tódor iránt táplál. Az állásfoglalás szerint a rendőri fellépés sértette ügyfelünk szabad mozgáshoz és a tartózkodási helyének szabad megválasztásához való jogát, illetve mivel Tódor újságíró, és a rendezvényre azért ment, hogy arról a sajtóban beszámoljon, a szabad véleménynyilvánításhoz való joga is sérült.
Mivel az FRPT állásfoglalása nem rendelkezik jogi kötőerővel, a testület megküldte azt az országos rendőrfőkapitánynak, aki az eljáró rendőrség felettes szerveként köteles az ügyet kivizsgálni. A főkapitány határozata szerint a rendőri fellépés indokolt volt, mert a polgármester bejelentése alapján joggal következtethettek arra, hogy a kialakult helyzet a közrendet és a közbiztonságot veszélyezteti. Állításuk szerint arra kérték ügyfelünket, hogy az épület előtt tisztázza a helyzetet, és amikor ez megtörtént, ő szabad akaratából nem ment vissza a rendezvényre.
A bíróságon ezt a rendőrségi határozatot támadtuk meg. Az ítélet kimondta, hogy a rendőrségi határozat jogszabálysértő, ezért a bíróság hatályon kívül helyezte azt. A per eredményeként az országos rendőrfőkapitánynak újra le kell folytatnia az eljárást.
Az eljárásban Tódor Jánost dr. Sánta Szabolcs Miklós, a TASZ ügyvédje képviselte