Jogellenesen járt el az érpataki polgármesternek szót fogadó rendőrség

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint jogellenesen járt el a rendőrség, amikor ügyfelünket, Tódor Jánost, és korábbi munkatársunkat, Szőllőssi Gábort kivezette az érpataki önkormányzat becsület napi rendezvényéről.

Tódor nem adott okot a rendőrségi fellépésre: a rendőrök csak azért jártak el vele szemben, mert a polgármester nemkívánatos személynek nevezte, akinek politikai nézetei miatt nincs helye a rendezvényen, és amikor ezek után nem távozott, rendőrökkel vezetette el Tódort.

Tódor a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRPT) fordult a rendőri intézkedés miatt. A testület megállapította, hogy az ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. A testület állásfoglalása rögzítette, hogy Tódor semmilyen jogellenes cselekményt nem követett el a helyszínen, és hogy a polgármester egyértelművé tette, hogy a rendőri fellépés alapja a személyes ellenszenv, amit Tódor iránt táplál. Az állásfoglalás szerint a rendőri fellépés sértette ügyfelünk szabad mozgáshoz és a tartózkodási helyének szabad megválasztásához való jogát, illetve mivel Tódor újságíró, és a rendezvényre azért ment, hogy arról a sajtóban beszámoljon, a szabad véleménynyilvánításhoz való joga is sérült.

Mivel az FRPT állásfoglalása nem rendelkezik jogi kötőerővel, a testület megküldte azt az országos rendőrfőkapitánynak, aki az eljáró rendőrség felettes szerveként köteles az ügyet kivizsgálni. A főkapitány határozata szerint a rendőri fellépés indokolt volt, mert a polgármester bejelentése alapján joggal következtethettek arra, hogy a kialakult helyzet a közrendet és a közbiztonságot veszélyezteti. Állításuk szerint arra kérték ügyfelünket, hogy az épület előtt tisztázza a helyzetet, és amikor ez megtörtént, ő szabad akaratából nem ment vissza a rendezvényre.

A bíróságon ezt a rendőrségi határozatot támadtuk meg. Az ítélet kimondta, hogy a rendőrségi határozat jogszabálysértő, ezért a bíróság hatályon kívül helyezte azt. A per eredményeként az országos rendőrfőkapitánynak újra le kell folytatnia az eljárást.

Az eljárásban Tódor Jánost dr. Sánta Szabolcs Miklós, a TASZ ügyvédje képviselte

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Első fokon nyert a szólásszabadság

Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.

Szolidaritás a kijevi egyetemistákkal

A Társaság a Szabadságjogokért csatlakozik az ELTE ÁJK politológus hallgatói által kezdeményezett szolidaritási akcióhoz.