Jogsértő a kegyelemben részesült személyek listájának közzététele

A büntetőeljárással összefüggésben, az érintettel kapcsolatba hozható személyes adat különleges adatnak minősül és csak az érintett írásos hozzájárulása alapján, vagy törvény, illetve nemzetközi egyezmény felhatalmazása alapján kezelhető. Egy 2007-ben született adatvédelmi biztosi határozat szerint „a bírósági tárgyalás nyilvánossága elvéből (…) következően indokolható a személyes adatok szűk körének, így az érintett nevének, az általa elkövetett bűncselekménynek, a jogerős ítéletben kiszabott büntetésnek és a rá vonatkozó kegyelmi döntésnek a nyilvánossága”.  Ezt az értelmezést a TASZ nem osztotta. Álláspontunk szerint a nyilvános tárgyalás jogállami elvéből nem következik korlátlan felhatalmazás bűnügyi személyes adatok kezelésére. A tárgyaláson elhangzó személyes adatok megőrzik ebbeli minőségüket, függetlenül a tárgyalások nyilvánosságától. Amennyiben elfogadjuk, hogy egy személyes adat szabadon felhasználható, ha egyszer elhangzik egy nyilvános tárgyaláson, akkor az időbeli korlátok és célhozkötöttség nélkül nyilvános lenne. Egy ilyen érvelés a különleges adatként védett bűnügyi személyes adatok kategóriáját értelmetlenné teszi, mert az akkor nemhogy szigorúbban védendő, mint a személyes adatok, hanem egyáltalán semmiféle védelemben nem részesül.

 

Az Adatvédelmi Biztos most született állásfoglalása változtatott a korábbi biztos jogértelmezésén, és kimondta, hogy a jelenleg hatályos szabályozás nem teszi lehetővé a kegyelemben részesültek adatainak nyilvánosságra hozatalát, így sérült a listán található személyek személyes adatok védelméhez fűződő joga. A Biztos osztotta a TASZ álláspontját, miszerint „a bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve nem jelent jogalapot a kegyelmezéssel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozására.” 

 

A TASZ szerint amennyiben a közszereplő vagy közfeladatot ellátó személy részesül köztársasági elnöki kegyelemben, a jogszabályok eltérően értelmezendőek. Ebben a körben ugyanis az információs önrendelkezési jog korlátozottabb. Amennyiben egy jogszabályon vagy hatósági rendelkezésen alapuló közfeladatot ellátó személy a feladat- és hatáskörével összefüggően követ el bűncselekményt, úgy az közérdekből nyilvános adatnak tekintendő. A közszereplő jogi fogalma nincsen normatív szinten meghatározva, de a joggyakorlatban élő és alkalmazott jogintézmény. Álláspontunk szerint olyan jellegű bűnügyi adat, amely köthető az illető közszerepléséhez, nem élvez védelmet, mert a közszereplő azáltal, hogy egy bizonyos témában határozott álláspontot képvisel, vállalnia kell, hogy ezzel ellentétes magatartást tanúsít. Példaként említhető, hogy amennyiben politikus a drog büntethetőségét hevesen támogatja, nem hivatkozhat személyes adatainak védelmére, ha kábítószerrel való visszaélésért elítélik. Az Adatvédelmi Biztos állásfoglalása szerint egyetért azzal, hogy az ilyen személyek tekintetében „az információs önrendelkezési jog korlátozottabb.”

 

Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a köztársasági elnök kegyelmezési jogával kapcsolatos közérdekű adat például az, hogy évente hány kérelemről döntött, ebből mennyi volt a kegyelemben részesítés, mennyi volt a feltételhez kötött kegyelem. Tehát a kegyelmezési joggal kapcsolatos összesített, statisztikai adatok bárki által megismerhetőek.

 

Az Adatvédelmi Biztos állásfoglalását és a TASZ beadványát itt olvashatja el!