Jogvédő szervezetek jelentik fel a rendőrséget
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért közös fellépése a rendőrség jogsértő adatkezelési gyakorlata ügyében.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a TASZ megdöbbenve értesült arról, hogy a jelek szerint a rendőrség a legalapvetőbb adatkezelési szabályokat is semmibe véve tárol olyan hang- és képfelvételeket, melyek megőrzésére a törvények értelmében nem lenne jogosult. A közelmúltban az egyik fővárosi buszon történt „kardos” incidens után rövid idővel a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik illetékese a sajtónak nyilatkozva elárulta, hogy a rendőrség korábbi „szélsőséges” demonstrációkon készült egy-másfél éves, vagy ennél is régebbi videofelvételeket is tanulmányozott az elkövetőt keresve. Videózással kutat a rendőrség Józsika támadói után, index.hu
Az NJA és a TASZ közös meggyőződése, hogy ilyen felvételek tárolására a rendőrséget semmilyen jogszabály nem jogosítja fel. Sőt, amennyiben a rendőrség valóban a fenti módszert alkalmazta a tettes felkutatása során, nem egyszerű jogsértést követett el, hanem a Btk-ban szereplő visszaélés személyes adattal elnevezésű bűncselekményt is megvalósított!Az NJA és a TASZ ezért ismeretlen tettes ellen a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalnál feljelentést tett, és az Adatvédelmi Biztoshoz fordult, kérve a rendőrségi kép- és hangfelvételek adatkezelési gyakorlatának vizsgálatát. Az Adatvédelmi Biztos még 1995 decemberében adott ki egy MIÉP-tüntetésen készült felvételekkel kapcsolatos ajánlást a rendőrség számára. Ebben felhívta a hatóságot arra, hogy „a jövőben a hasonló rendezvények rendőri biztosítása során készített rendőrség felvételeket a lehető legrövidebb időn belül meg kell semmisíteni, ha bebizonyosodik, hogy nem tartalmaznak jogsértő cselekményre vonatkozó információt, és így hatósági vagy egyéb eljárásban nem kerülnek felhasználásra. 1996. szeptember 1-jétől pedig bekerült a rendőrségi törvénybe, hogy „ha az esemény helyszínén kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indult,továbbá, ha az abban levő adatok nem képeznek maradandó értéket, a kép- és hangfelvételt legkésőbb az esemény időpontjától számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.”Tíz éve volt a rendőrségnek arra, hogy magáévá tegye ezt a szabályt, úgy tűnik, hogy sajnos ennyi idő alatt sem sikerült a jogkövető adatkezelési gyakorlatot elsajátítaniuk. Kapcsolódó anyagok:
