"Jóléti razziák" Miskolcon

Tíz hónap alatt 45 alkalommal tartott hatósági ellenőrzést a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett Miskolc főként romák lakta, elgettósodott településrészeiben. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért a hatósági gyakorlat, ezért közös beadvánnyal fordultak az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja ki a megfélemlítő módon végrehajtott, kifejezetten a mélyszegénységben élőket érintő ellenőrzéseket.

A jogvédő szervezetekhez érkezett személyes beszámolók és a beszerzett adatok alapján megállapítható: az ellenőrzések alkalmával a családokat két-három tucat hatósági ember egyidejűleg veti alá számos ellenőrzésnek, így lakcím-nyilvántartási, állategészségügyi, hulladékkezelési, köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi (áram, víz) és szociális igazgatási ellenőrzésnek is. Mindemellett a lakók tulajdonjogát is ellenőrzik, a hatóságok adásvételi szerződések bemutatását kérik tőlük. A közérdekű adatigényléssel megszerzett adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az eddigi ellenőrzések kizárólag ún. szegregátumokban, illetve elgettósodott utcákban, településrészekben történtek.

A totális állami berendezkedésekre jellemző elnyomó hatósági fellépés gyakorisága, az ellenőri csapatok nagyságrendje méltatlan egy európai, demokratikus jogállamhoz.

A sosinet.hu portál nemrég videófilmet készített, amelyben megszólalnak az ellenőrzésekkel érintettek és a MÖR vezetője is:

A jogvédőkhöz érkezett személyes beszámolók, valamint a fenti videófilmben az érintett személyektől elhangzó mondatok is azt mutatják, hogy az ellenőrzésekkel érintett településrészek lakói kifejezetten megfélemlítőnek, zaklatónak élik meg a nagyszámú hatósági személy által végrehajtott és visszatérő ellenőrzéseket.

A MÖR vezetője a videófilmben pedig be is vallja, hogy az ellenőrzéseknek – az önkormányzat elvárása alapján - kifejezetten célja azoknak a megfélemlítése, akik "megkerülik a törvényeket vagy megpróbálják ezeket kijátszani", továbbá, hogy az adott területről elköltözzenek azok, “akik nem az adott környezetbe valók”.

A TASZ és a NEKI álláspontja szerint a miskolci önkormányzat a mélyszegénységgel összefüggő súlyos társadalmi, szociális problémákat, valamint rendészeti kérdéseket alapjogsértő módon kezeli. Ahelyett, hogy a bűncselekmények elkövetőinek felderítésére és felelősségre vonására használná a rendészeti kapacitásokat, és a mélyszegénységgel összefüggő jogsértések megelőzésére komplex szociális programokat dolgozna ki és hajtana végre, a szociális problémák tekintetében semmiképpen nem hatékony ellenőrzések révén a helyi mélyszegénységben élő, nagy arányban roma lakosságra megfélemlítő és megbélyegző hatást gyakorol.

A jogvédő szervezetek szerint ez a gyakorlat alkotmányos alapelveket és alapjogokat sért, és mivel kifejezetten kiszolgáltatott, rendkívül alacsony jogérvényesítési képességgel rendelkező emberek nagyobb csoportját érinti, ezért különösen indokoltnak tartják az alapvető jogok biztosának hivatalból történő vizsgálódását.

A két szervezet beadványát itt olvashatja el.

foto: compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sokakat sodort kilátástalan helyzetbe a járvány, a legszegényebbeket különösen

A koronavírus-járvány óriási mértékben fokozza a legkiszolgáltatottabb és legszegényebb emberek egyébként is meglévő nehézségeit, a kormánynak különösen oda kellene figyelnie a mélyszegénységben élőkre. A döntéshozókhoz fordultunk, hogy felhívjuk figyelmüket a tarthatatlan helyzetre, és mintabeadványt készítettünk az érintettek számára.

Az együttélés csapdái: ötvenöt helyi szociális rendeletet támadtunk meg

Elterjedt gyakorlat, hogy a helyi önkormányzatok annak fejében adnak különböző szociális támogatásokat, hogy kikötik: az igénylőnek legyen tiszta az udvara, rendes a háza. Pedig erre 2015 óta nincs törvényi felhatalmazás. Egészen abszurd részletszabályokat is találtunk. Az illetékes kormányhivatalokhoz fordultunk.

Félév után reagált az EMMI, de választ továbbra sem kaptunk

2016. év végén a Parlament elfogadta a Gyermekvédelmi törvény azon módosítását, aminek értelmében súlyos veszélyeztetésnek minősül, így akár a gyermek családból kiemeléséhez is vezethet, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek. Ezért - öt hónappal ezelőtt - nyílt levélben fordultunk Czibere Károly államtitkár úrhoz, kérve, hogy azonnal készüljön el a törvénymódosítás szövegét pontosító, garanciális módszertani anyag. Kértük azt is, hogy annak elkészítésébe vonják be végre a civil szakmai szervezeteket. Tavalyi levelünkre most kaptunk választ, de a Tárca érdemben nem reagált kérésünkre.