"Jóléti razziák" Miskolcon

Tíz hónap alatt 45 alkalommal tartott hatósági ellenőrzést a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett Miskolc főként romák lakta, elgettósodott településrészeiben. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért a hatósági gyakorlat, ezért közös beadvánnyal fordultak az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja ki a megfélemlítő módon végrehajtott, kifejezetten a mélyszegénységben élőket érintő ellenőrzéseket.

A jogvédő szervezetekhez érkezett személyes beszámolók és a beszerzett adatok alapján megállapítható: az ellenőrzések alkalmával a családokat két-három tucat hatósági ember egyidejűleg veti alá számos ellenőrzésnek, így lakcím-nyilvántartási, állategészségügyi, hulladékkezelési, köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi (áram, víz) és szociális igazgatási ellenőrzésnek is. Mindemellett a lakók tulajdonjogát is ellenőrzik, a hatóságok adásvételi szerződések bemutatását kérik tőlük. A közérdekű adatigényléssel megszerzett adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az eddigi ellenőrzések kizárólag ún. szegregátumokban, illetve elgettósodott utcákban, településrészekben történtek.

A totális állami berendezkedésekre jellemző elnyomó hatósági fellépés gyakorisága, az ellenőri csapatok nagyságrendje méltatlan egy európai, demokratikus jogállamhoz.

A sosinet.hu portál nemrég videófilmet készített, amelyben megszólalnak az ellenőrzésekkel érintettek és a MÖR vezetője is:

A jogvédőkhöz érkezett személyes beszámolók, valamint a fenti videófilmben az érintett személyektől elhangzó mondatok is azt mutatják, hogy az ellenőrzésekkel érintett településrészek lakói kifejezetten megfélemlítőnek, zaklatónak élik meg a nagyszámú hatósági személy által végrehajtott és visszatérő ellenőrzéseket.

A MÖR vezetője a videófilmben pedig be is vallja, hogy az ellenőrzéseknek – az önkormányzat elvárása alapján - kifejezetten célja azoknak a megfélemlítése, akik "megkerülik a törvényeket vagy megpróbálják ezeket kijátszani", továbbá, hogy az adott területről elköltözzenek azok, “akik nem az adott környezetbe valók”.

A TASZ és a NEKI álláspontja szerint a miskolci önkormányzat a mélyszegénységgel összefüggő súlyos társadalmi, szociális problémákat, valamint rendészeti kérdéseket alapjogsértő módon kezeli. Ahelyett, hogy a bűncselekmények elkövetőinek felderítésére és felelősségre vonására használná a rendészeti kapacitásokat, és a mélyszegénységgel összefüggő jogsértések megelőzésére komplex szociális programokat dolgozna ki és hajtana végre, a szociális problémák tekintetében semmiképpen nem hatékony ellenőrzések révén a helyi mélyszegénységben élő, nagy arányban roma lakosságra megfélemlítő és megbélyegző hatást gyakorol.

A jogvédő szervezetek szerint ez a gyakorlat alkotmányos alapelveket és alapjogokat sért, és mivel kifejezetten kiszolgáltatott, rendkívül alacsony jogérvényesítési képességgel rendelkező emberek nagyobb csoportját érinti, ezért különösen indokoltnak tartják az alapvető jogok biztosának hivatalból történő vizsgálódását.

A két szervezet beadványát itt olvashatja el.

foto: compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Családok mennek tönkre az állami szervek tehetetlensége miatt

Míg egy-egy gyerek szüleitől való elszakítására elég pár óra és egy kétsoros hatósági döntés, addig az – akár indokolatlanul - kiemelt gyermek visszakapására hónapokat, de inkább éveket kell várni. A szülőknek be kell tartani a játékszabályokat, határidőket, de a hatóság úgy tűnik, nem köteles ugyanerre.

Közös fellépéssel a szabálysértési rendszer megváltoztatásáért

Hat civil szervezet összefogásával 2015 decemberében munkacsoport alakult a szabálysértési szabályozás és gyakorlat megváltoztatásáért. A munkacsoportban a következő civil szervezetekkel dolgozik együtt a TASZ: Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Roma Sajtóközpont, Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, Utcajogász Egyesület.

A jog sikere: másfél év után újra együtt a család

Bírói felülvizsgálat útján elértük, hogy a gyámhatóság családjába visszahelyezze a két gyermeket, akik másfél évig nevelkedtek szüleiktől elszakítva a gyámhatóság megalapozatlan határozata folytán. Az eset alátámasztja azt a tapasztalatunkat, hogy nagyon szegény, különösen roma családok esetében gyakran fordulnak elő jogellenes gyermekkiemelések, a rendszer néhol diszkriminatívan működik.