"Jóléti razziák" Miskolcon

Tíz hónap alatt 45 alkalommal tartott hatósági ellenőrzést a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett Miskolc főként romák lakta, elgettósodott településrészeiben. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért a hatósági gyakorlat, ezért közös beadvánnyal fordultak az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja ki a megfélemlítő módon végrehajtott, kifejezetten a mélyszegénységben élőket érintő ellenőrzéseket.

A jogvédő szervezetekhez érkezett személyes beszámolók és a beszerzett adatok alapján megállapítható: az ellenőrzések alkalmával a családokat két-három tucat hatósági ember egyidejűleg veti alá számos ellenőrzésnek, így lakcím-nyilvántartási, állategészségügyi, hulladékkezelési, köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi (áram, víz) és szociális igazgatási ellenőrzésnek is. Mindemellett a lakók tulajdonjogát is ellenőrzik, a hatóságok adásvételi szerződések bemutatását kérik tőlük. A közérdekű adatigényléssel megszerzett adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az eddigi ellenőrzések kizárólag ún. szegregátumokban, illetve elgettósodott utcákban, településrészekben történtek.

A totális állami berendezkedésekre jellemző elnyomó hatósági fellépés gyakorisága, az ellenőri csapatok nagyságrendje méltatlan egy európai, demokratikus jogállamhoz.

A sosinet.hu portál nemrég videófilmet készített, amelyben megszólalnak az ellenőrzésekkel érintettek és a MÖR vezetője is:

A jogvédőkhöz érkezett személyes beszámolók, valamint a fenti videófilmben az érintett személyektől elhangzó mondatok is azt mutatják, hogy az ellenőrzésekkel érintett településrészek lakói kifejezetten megfélemlítőnek, zaklatónak élik meg a nagyszámú hatósági személy által végrehajtott és visszatérő ellenőrzéseket.

A MÖR vezetője a videófilmben pedig be is vallja, hogy az ellenőrzéseknek – az önkormányzat elvárása alapján - kifejezetten célja azoknak a megfélemlítése, akik "megkerülik a törvényeket vagy megpróbálják ezeket kijátszani", továbbá, hogy az adott területről elköltözzenek azok, “akik nem az adott környezetbe valók”.

A TASZ és a NEKI álláspontja szerint a miskolci önkormányzat a mélyszegénységgel összefüggő súlyos társadalmi, szociális problémákat, valamint rendészeti kérdéseket alapjogsértő módon kezeli. Ahelyett, hogy a bűncselekmények elkövetőinek felderítésére és felelősségre vonására használná a rendészeti kapacitásokat, és a mélyszegénységgel összefüggő jogsértések megelőzésére komplex szociális programokat dolgozna ki és hajtana végre, a szociális problémák tekintetében semmiképpen nem hatékony ellenőrzések révén a helyi mélyszegénységben élő, nagy arányban roma lakosságra megfélemlítő és megbélyegző hatást gyakorol.

A jogvédő szervezetek szerint ez a gyakorlat alkotmányos alapelveket és alapjogokat sért, és mivel kifejezetten kiszolgáltatott, rendkívül alacsony jogérvényesítési képességgel rendelkező emberek nagyobb csoportját érinti, ezért különösen indokoltnak tartják az alapvető jogok biztosának hivatalból történő vizsgálódását.

A két szervezet beadványát itt olvashatja el.

foto: compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminatív adórendeletet semmisített meg a Kúria

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

A szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszanak a gyerekük és az igazuk között

Az utóbbi hónapokban meglepődve, majd egyre nagyobb felháborodással tapasztaltuk, hogy több megye gyámhivatalában félretájékoztatják az ügyfeleket. Azt állítják a szülőknek, hogy ha kiállnak a jogaikért, nem kaphatják vissza a gyerekeiket. A legkiszolgáltatottabb szülők ilyen fokú félretájékoztatását nehéz másnak látni, mint hatalommal való súlyos visszaélésnek. A hatósági gyakorlat ellen pert kezdeményeztünk, és emellett kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy adjon iránymutatást a gyámhivatalok részére, megtehetik-e ezt az ügyfeleikkel. Friss állásfoglalásában nekünk adott igazat a minisztérium.

KISOKOS: Hogy ne emeljék ki a gyermekemet?

Jelzés érkezett az iskolából, mert igazolatlanul hiányzott a gyermeke? A gyámhatóság tárgyalásra idézte, de nem tudja, mit kell tennie? Becsöngetett a családgondozó, de nem tudja, be kell-e engedni? Kiszakítják a gyerekeket a családból és máshol helyezik el?