Kérdezze Balsait a dohánylobbiról!
Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.
Küldje el az alábbi levelet Balsai Istvánnak, az Alkotmányügyi Bizottság elnökének!
——————————————————————————————————————————-
Címzett: istvan.balsai@parlament.hu, tasz@tasz.hu
Tárgy: Közérdekű adatigénylés
Szöveg:
Az Alkotmányügyi Bizottság elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
A sajtóból tudomást szereztem arról, hogy az Alkotmányügyi Bizottság az utolsó pillanatban módosította a dohánytermékek idei és jövő évi adóját, így az állam 20 milliárd forint adóbevételtől esett el.
Szeretnék tájékozódni az ügyben, ezért arra kérem az Elnök Urat, hogy a következő kérdéseket a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 19-20. §-ai alapján szíveskedjen megválaszolni:
1. Kérem, hogy tájékoztassanak arról, hogy ki, illetve milyen szervezet működött közre a módosító javaslat kidolgozásában!
2. Kérem, hogy tájékoztassanak arról, hogy a Bizottság vagy bármely tagja felé a dohányipar képviselői (gyártó cégek, Magyar Dohányipari Szövetség) kezdeményezett-e találkozót, illetve sor került-e ilyen találkozóra!
3. Kérem, hogy küldjék meg részemre a módosító javaslat előkészítésével kapcsolatos összes bizottsági dokumentum másolatát, beleértve a Bizottság által készített- és a külső forrásból származó anyagokat!
Adatigénylésem a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19-20.§-ain alapul, kérem, hogy ennek megfelelően jelen közérdekű adatokra vonatkozó megkeresésemnek 15 napon belül tegyen eleget.
Üdvözlettel:
——————————————————————————————————————————-
Mi a baj a bizottság döntésével?
Magyarország a világelsők közé tartozik a tüdőrák miatti halálozások arányában, a felnőtt lakosság 36 százaléka dohányos, és az utóbbi években katasztrofálisan megnőtt a dohányzás a fiatal nők körében is (18-35 évesek: 48 százalék). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dohányzás visszaszorításának egyik fő eszköze a dohánytermékere kivetett adó növelése: a becslések szerint 10 százalékos árnövelés akár 8 százalékkal csökkentheti a dohányzást az alacsony- és közepes jövedelmi kategóriába tartozó országokban.
A kormány azonban ahelyett, hogy hathatós lépéseket tenne a dohányzás visszaszorítására, mintha mindent elkövetne a dohánylobbi érdekeinek megőrzésére. Az Alkotmányügyi Bizottság döntése 20 milliárd forint adóbevétellel tette szegényebbé a költségvetést abban az időszakban, amikor a társadalom legelesettebb, legkiszolgáltatottabb tagjait azoktól a állami juttatásoktól is megfosztják, amelyek a családfenntartás minimumát jelenthetik, és az egészségügyi ellátás komoly forráshiánnyal küzd. A döntés eredményeként ráadásul Magyarországon lesz a legolcsóbb a cigaretta ára az egész Európai Unióban – ez pedig a dohánypiac bővüléséhez és nem szűküléséhez vezet. Olvassa el a módosító javaslatot!
Mi értelme van levelet küldeni?
Ez a levél annyiban több egy egyszerű tiltakozó levélnél, hogy az állam képviselői közérdekű adatigénylésre kötelesek reagálni: vagy 8 napon belül megtagadni a választ, vagy 15 napon belül megválaszolni a kérdést. Amennyiben az adatigénylésre való választ Balsai elnök úr megtagadja, vagy nem hajlandó megfelelően megválaszolni, a TASZ pert indít az összes adatigénylő képviseletében.
Az információszabadság biztosítja a közhatalmi szervek tevékenységének és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. A polgárok csak kellő információk birtokában tudnak részt venni a közéletben: megfelelő tájékozottság a véleménynyilvánítás és a választójog alapfeltétele. Ahogy az Alkotmánybíróság találóan rámutatott, „a nyilvánosság próbája nélkül az állam a polgáraitól elidegenedett gépezetté válik, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságokra.”
