Kerekasztal-beszélgetést a minősített adatok védelméről

Közép-Európai Egyetem Média és Kommunikáció Kutató Központja és a Társaság a Szabadságjogokért kerekasztal-beszélgetést tartott 2009. január 6-án, ahol az állam- és szolgálati titokkal kapcsolatos szakmai kérdéseket vitattak meg a résztvevők. Parlamenti pártok képviselői és szakértők fejtették ki álláspontjukat a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Olvassa el összefoglalónkat!

A Kormány 2008 szeptemberében terjesztette be a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, amely az állam- és szolgálati titok kérdését szabályozná újra. Vegytiszta politikai okokból a jogalkotási folyamat az általános vita során elakadt, holott úgy tűnt, hogy konszenzussal sikerült kialakítani egy elfogadható törvénytervezetet, amely többséget is kap a Parlamentben. A TASZ és a CEU Média és Kommunikáció Kutató Központja ezért egy szakmai vitafórum szervezésével elérte, hogy a parlamenti pártok képviselői kifejtsék szakmai álláspontjukat a javaslat fontos, a közérdeklődés szempontjából is jelentős pontjairól. Meghívott civilszakértők is hozzászóltak a beszélgetéshez.

A beszélgetés első felében az államtitoksértés büntetőjogi kérdései voltak a középpontban, a második felében a minősítés bírói és ombudsmani felülvizsgálati rendszere.
Az első problémakörben a fő kérdés, hogy kell e civileket (például az újságírókat) büntetni, ha államtitkot hoznak nyilvánosságra.  Tóth Károly kifejtette továbbá, hogy az MSZP szeretné csökkenteni a minősített adatok körét, ami azonban továbbra is titkos marad, azt viszont hatékonyabban védené. A párt álláspontja szerint elválna a felelősség: másként rendelnék szankcionálni az olyan titoksértőt, akire a minősített adatokat bízták, illetve az összes többi civil jogsértőt. A tervezet szerint elsődlegesen azok felelnének a titoksértésért, akik a minősített információ megőrzésére hivatalból kötelesek, s akik jogszerűen egyébként is hozzáférhetnek ilyen adatokhoz. Más személyek bűnösségét a szándékosság-gondatlanság tekintetében – a szocialisták szerint – kellőképpen differenciálja a tervezett módosítása: a civileket enyhébb szankció fenyegetné, és az is csak abban az esetben, ha szándékosan hozták nyilvánosságra az információt.
A felülvizsgálati rendszert a jelen tervezet tartalmazza, a szocialista frakció álláspontját az abban foglaltak tükrözik.
Tóth Károly elmondta továbbá, hogy a minősített adatok védelméről szóló, 2008 őszén a parlament elé terjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban a legnagyobb kérdés az, hogy megkapja-e egyáltalán az elfogadásához szükséges támogatást. Szerinte pártja szakmai kérdésekben messzire elment, információszabadság szempontjait a frakció szakpolitikusai végig szem előtt tartották, és sok engedményt is tettek. Az MSZP olyan törvényt szeretne, amely tartalmazza azokat a kétharmados többséget igénylő részeket is, melyek vonatkozásában a szakmai egyeztetéseken már kialakult a konszenzus; tehát csak akkor szavazzák meg a tervezetet, ha az teljes egészében megy át.
Balog Zoltán fideszeshonatya rávilágított arra, hogy az ellenzéki frakció maga is megosztott a szabályozást illetően: vannak akik (így ő is) a civil kontroll előtérbe helyezését szeretnék, vannak olyan képviselők, akik pedig szűkebb engedményekkel is beérnék. Azt világossá tette, hogy a nemzetbiztonsági ügyekért felelős miniszterrel nem tudnak együttműködni, s amíg személyi változások nem lesznek, nem lesz érdemi előrelépés.
Pető Iván (SZDSZ) szerint a civileknek nem kötelessége a titoktartás, azonban a titoksértéssel okozott kárt meg kell, hogy térítsék. Az SZDSZ a szándékos államtitoksértés büntethetőségét is többletfeltételekhez kötné. A képviselő szerint ebben a parlamenti ciklusban nem lehet keresztül vinni ezt a törvényt. Utalt arra az MSZP-s álláspontra, amely szerint a párt a Magyarország közelgő uniós elnökségéhez kapcsolódó (egyszerű többséggel is megszavazható) titoktörvényi részeket önmagukban nem kívánja átvinni. A liberális politikus kiemelte, hogy az SZDSZ a civil érdekek védelmét, és a sajtó- és szólásszabadságot előtérbe helyező szabályozást támogatja.
Felhívta továbbá egy szakmai problémára a figyelmet: a szóban forgó törvényjavaslat nem oldja meg azt a helyzetet (amelyre többek közt a TASZ Nemzetbiztonsági Hivatal elleni perei is rámutatott), hogy amikor valamely minősített adat visszaminősítése már megtörtént, az még mindig minősített adatként tűnik fel.
Lukács Tamás (Kereszténydemokrata Néppárt) véleménye szerint az egész kérdéskört nem lehet és nem is szabad egyetlen törvénnyel megoldani. Jogrendszer egészében kell gondolkodni egy ilyen szabályozás kialakításánál, valamint hogy szükségszerű lenne a sajtótörvény újrakodifikálása is. A képviselő hangsúlyozta, hogy a hazai ítélkezési gyakorlatra kiszámíthatatlan, nem feltétlenül a jogi szabályozás tehát a hibás. Lukács Tamás végül hozzátette: szerinte nincs jogalkotási kényszer a területen, hiszen adatvédelmünk Európa egyik legerősebb rendszere.
A felülvizsgálati rendszerrel kapcsolatban a törvénytervezet komoly hiányosságának tartja a képviselő, hogy a bizonyítási teher kérdését nem rendezi, holott kulcsfontosságú, hogy az a minősítőt terhelje, hiszen ő áll olyan információk birtokában, amivel igazolni tudja a minősítés jogosságát és törvényességét.
Pettkó András (MDF) azt emelte ki, hogy a demokrata fórum kész érdemben tárgyalni a tervezetről. Sajnálatát fejezte ki, hogy immáron szinte biztossá vált a törvényjavaslat zátonyra futása. A törvényjavaslat jövőbeni helyzetét illetően nincsen ok bizakodásra, csekély a valószínűsége annak, hogy a most hanyagolt törvény a következő ciklusban elfogadásra kerül.
Pártállami maradványnak gondolja Haraszti Miklós, az EBESZ médiaszabadság-biztosa azt, hogy ma Magyarországon állampolgároknak börtön terhe mellett kell őrizniük az állam titkait. A biztos véleménye szerint adat titkosítása után bármikor feltehető az a kérdés, hogy mihez fűződik nyomósabb közérdek: a nyilvánosságra hozáshoz vagy a titkosítás fenntartásához. Haraszti Miklós szerint a mértékadó demokratikus jogállamok gyakorlatában szándékos titoksértés esetén is csak akkor büntethető akár az a titok megőrzésére hivatalból köteles állami tisztviselő, aki kiszivárogtatta az információt, akár az a civil (leginkább újságíró), aki nyilvánosságra hozta, ha a közérdek vizsgálat tesztjén elbukik, azaz a titkosításhoz nyomósabb érdekek fűződnek, mint a nyilvánosságra hozatalhoz. Ez nem pusztán azért szükséges, hogy a minősítési gyakorlat átlátható legyen, és a sajtószabadságot ne fenyegesse a büntetőjog, hanem a korrupció elleni eredményes fellépéshez is nélkülözhetetlen. Haraszti Miklós szerint az újraszabályozás középpontjában a közérdekűségi teszt kellene, hogy álljon. A civileknek meg kell adni azt a jogot, hogy bíróságon bebizonyíthassák, hogy erősebb a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő érdek. Továbbá az is felvethető, hogy ne csak a „civilek”, hanem a titokgazdák is felmenthetőek legyenek, ha bizonyítják, hogy a közérdekűségi teszt az ő javukra billenti a mérleg nyelvét.
A szakember kiemelte végül, hogy a forrásvédelem (ne kelljen megneveznie az informátorát) hazai szabályozása is messze elmarad a korszerű demokratikus elvárásoktól.  
Kerekes Zsuzsa osztotta Haraszti Miklós véleményét. Az Adatvédelmi Biztos Hivatalának főosztályvezetője szerint már régóta szorgalmazzák a szabályozás differenciálását. A főosztályvezető asszony nem értett egyet azzal a szélső állásponttal, hogy a civilek semmilyen helyzetben (lényegében szándékosságra utalva) ne legyenek büntethetőek. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a Btk. módosításához elegendő egyszerű többség, így ennek módosítása még ebben a ciklusban megtörténhet. Hangot adott annak is, hogy a titok minősítését a bíróságoknak jelenleg is vizsgálniuk kellene – más kérdés, hogy gyakran nem elégséges ez a vizsgálat. Kerekes Zsuzsa kifejtette, hogy a hatályos szabályozás bár nem mentes a hibáktól, jogállami alapokon áll.
A bírói felülvizsgálattal kapcsolatban Kerekes Zsuzsa kiemelte, hogy ennek bevezetése előtt a bírói kart mindenféleképpen fel kell készíteni jogalkalmazói kihívásokra. A szakértő asszony nem szerint nem kell számítani tömeges állampolgári érdeklődésre, ezt az támasztja alá, hogy az Adatvédelmi Biztos ügyeinek is elenyésző hányada irányul titokminősítés felülvizsgálatára.
Eötvös Pál, szerint ma Magyarországon a nemzetbiztonsági szempontok és az állam iránti lojalitás túlerőben vannak, ezért egy valóban korszerű törvény elfogadására a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke nem sok esélyt lát.
A TASZ képviseletében Hüttl Tivadar felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi törvénytervezet a titokgazda mérlegelésétől tenné függővé, hogy büntetőeljárás indul e államtitoksértés esetén vagy sem. Ez azért különösen aggasztó, mert az elmúlt 18 évben is több alkalommal következmények nélkül kerültek ki államtitkok, ha hatalmi játszmákhoz titokgazdák úgy látták szükségesnek. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen jogállamiságot megcsúfoló gyakorlatot legitimálna ez a módosítás, ez pedig a TASZ számára elfogadhatatlan. A TASZ álláspontja szerint a szándékos titoksértést civilek esetében csak akkor kellene büntetni, ha ahhoz valamilyen eszközcselekmény társul. A gondatlan titoksértés civilek esetében sajtó- és szólásszabadság szempontja mellett azért is aggályos, mert a bírói gyakorlatban nem egyértelmű, hogy mi az a mérce, amikor egy újságíró eljárása „gondosnak” tekinthető. A büntetőjogi jogbiztonság megkívánja, hogy legalább a gondatlan alakzatot eltörölje a Parlament.
„Kérelemben a felülvizsgálni kért adatot pontosan meg kell jelölni.”- mondja a javaslat. Ez – a TASZ szerint is - egyértelműen irreális elvárásokat támaszt a kérelmezővel szemben, hiszen pontosan megjelölni olyan adatot, amit nem ismerünk, elég bajosan lehet.
A perindítási határidőt kevesli a TASZ. A közérdekű adatod perekben az a szerencsétlen gyakorlat alakult ki, hogy a 30 napos kereset-beadási határidőt a bíróság anyagi jogi határidőnek tekinti, ergo 30 nap elteltével a bíróságon kell lennie a keresetnek, ellenkező esetben elkésettnek tekintik. Félő, hogy hasonlóan értelmezné a jogalkalmazás a tervezettben szereplő 15 napos határidőt is, ami komoly nehézségeket eredményezne a jogérvényesítéskor.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Veszélyes vizeken – gyengülhet a közpénzek átláthatósága

Az új Polgári Törvénykönyv tervezetében nem szerepelnek azok a rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat ne lehessen eltitkolni üzleti titokra hivatkozással. A TASZ, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor Egyesület közös álláspontot küldött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

Európai bizalomgerjesztés

Az Európai Bizottság 2005 novemberében elindította az európai átláthatósági kezdeményezést, a TASZ véleményezte az erről kiadott zöld könyvet.