Két év korrupciója egy jelentésben
A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Az elmúlt két évben e közérdekű cél a járvány elleni védekezés volt. A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért ezt a folyamatot dokumentálta az elmúlt két évben. E munkának az összefoglaló és záró jelentése a 2020 márciusától 2022 márciusáig tartó időszakot öleli fel. Jelentésünkben bemutatjuk az elmúlt két év legjelentősebb átláthatatlanságot fokozó és korrupció elleni fellépést nehezítő változásait, költségvetési visszásságait, a közvagyon kiszervezését és az ellenzéki önkormányzatokat aránytalanul hátrányosan érintő intézkedéseit.
Az elmúlt két évben, míg a koronavírusnak több mint 45 ezer magyarországi áldozata lett, addig a következő folyamatokat figyelhettük meg.
1. Fokozódott az átláthatatlanság, nehezebbé vált a korrupció elleni fellépés, többek között
-
az átláthatatlan járványkezelés,
-
a közpénzfogalom módosítása,
-
nem nyilvános kormányhatározatok számának jelentős növekedése és
-
a Koncessziós Tanács létrehozása révén.
2. A járványügyi közpénzfelhasználás átláthatatlan és fenntarthatatlan volt
- óriási hiány alakult ki és elszabadult az infláció
- a közpénzköltés egészéről egyre nehezebb volt tiszta és átfogó képet nyerni
- a korrupcióellenes vállalások hiánya miatt nem jutottunk hozzá a Magyarországot megillető EU-s pénzekhez
- a járvánnyal kapcsolatos beszerzéseken és a hagyományos közbeszerzéseken is döntően a NER-hez közel álló klientúra juthatott profithoz
- mindeközben az állam bőkezűen támogatta turisztikai pénzekkel saját tudásközpontjait, a turizmus fejlesztésére köthető támogatási pénzek jelentős része is a klientúrához jutott
3. Teljes szektorok kerültek FIDESZ-közeli kezekbe
-
a felsőoktatás és bizonyos szociális közfeladatok kiszervezésével közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA-k),
-
egyházi intézményeknek juttatott nagy értékű vagyonokkal,
-
fontos ágazatok jutottak kormányközeli üzletemberekhez, miközben a tisztességes verseny szabályainak felrúgásával a Kormány maga is megpróbálkozott azzal, hogy külföldi befeketőket szorítson ki Magyarországról
4. A kormány a járványügyi védekezésre hivatkozva vont el bevételeket az önkormányzatoktól, majd a kormánypárti vezetésű önkormányzatokat szelektíven jutalmazta
5. Különleges Gazdasági Övezetek létrehozásával kerültek ellenzéki vezetésű önkormányzatokhoz tartozó döntések és bevételek kormánypárti többségű megyei közgyűlésekhez.
6. Közhatalmi pozíciókat privatizáltak, Völner Pál igazságügyi miniszter-helyettes a gyanú szerint a önálló bírósági végrehajtói helyek betöltését kenőpénz adásáért tette függővé.
