Kettős siker: győzött az információszabadság és a TASZ!

A Fővárosi Ítélőtábla 2006. március 2-i, jogerős ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bírósági döntést, és a TASZ javára ítélt a Magyar Hivatalos Közlönykiadó elleni perünkben.

Az adatvédelmi törvény 2005. június elsejétől a korábbiaknál szélesebb körben teszi lehetővé, hogy közérdekből nyilvánosság számára hozzáférhetők legyenek a közfunkciókat ellátó személyek egyes, a betöltött tisztséggel összefüggésben álló személyes adatai. Erre alapozva a Közlönykiadó szerkesztőbizottsági tagjainak 2002-ig visszamenően kiutalt juttatások (fizetés és egyéb juttatások) pontos összegét szerettük volna megtudni, de elutasító választ kaptunk a kiadó vezérigazgatójától. Az ügyben a pert indítottunk, melyet első fokon elvesztettünk.

A mai, jogerős bírói döntésből kiderül, lényegtelen, hogy az adatok mikor keletkeztek. Azaz ebben az ügyben nem érvényesül a visszaható hatály tilalma, melyre az alperes Közlönykiadó sikerrel hivatkozott az első fokú bíróság előtt. Schiffer András, a TASZ-t az ügyben képviselő ügyvéd a sikeres perbefejezés kapcsán kiemelte, hogy „precedens értékű ítéléletről van szó, mert bíróság először mondta ki, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében nem az adat keletkezésének időpontja számít, hanem kizárólag az, hogy az adatkérés idején az alperes kezelte az adatokat. A TASZ és a másodfokú bíróság szerint pedig csak ez számít”.

A mai ítélet szóbeli indoklása során a bíróság kitért arra, hogy a fenti logika érvényesült 1992-ben is, amikor a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt elfogadta a Parlament, és ezzel egy csapásra megnyílt az út a korábban keletkezett közérdekű adatok nyilvánossága felé. A bíróság rámutatott arra is, hogy a 2005. június 1-től hatályos új szabályok meghozatalára pontosan az „információszabadság híveinek erőteljes fellépése miatt” került sor.

Az ügyről részletesebben itt olvashat!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.