Ki kell adni Paks II adásvételi szerződését

A TASZ által képviselt Energiaklub másodfokon is pert nyert a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel szemben: jogerős ítélet mondja ki, hogy
nyilvános a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. Az új paksi
atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt-t 2014 novemberében
vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar
Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től
2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja. Az MNV Zrt. arra
hivatkozva utasította el az adatigénylést, hogy a szerződés üzleti
titkokat tartalmaz. A most jogerősen lezárt perben az MNV Zrt.
sikertelenül hivatkozott a tavasszal elfogadott „paksi
titoktörvényre”, ami 30 évre zárná el a nyilvánosság elől a paksi
bővítéssel kapcsolatos Megvalósítási Megállapodásokat. A Fővárosi
Ítélőtábla ma azt állapította meg, hogy a szerződés nem tartozik a
törvény hatálya alá.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ véleményezte az elektronikus információszabadságról szóló törvénytervezetet

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium márciusban tette közzé e-információszabadságról szóló törvény tervezetét. A tervezet a közérdekű adatok elektronikus közzétételének szabályai mellett foglalkozik a jogszabályok és a jogalkotás nyilvánosságával, illetve az ítéletek nyilvánosságával is.

Parlamenti felvételek

2004 novemberében komoly sajtóvisszhangja volt annak, hogy a plenáris ülésterem után immár a Parlament folyosóiról is kitiltották a kamerákat. A botrány kirobbanása után az országgyűlés elnöke egyeztetésre hívta össze az országos televíziós csatornák hírigazgatóit. Az egyeztetést követően a vonatkozó elnöki rendelkezést nemrég jutatta el hozzánk az Országgyűlés Hivatala. A hatályos szabályozás már nem tartalmaz olyan tiltást, amely a Parlament folyosóira vonatkozna.

Azért még ne dőljünk hátra

avagy a nemzetközi sikerek ellenére veszélyesen lejt az információszabadság hazai terepe - és nem az adatigénylők javára

November 8-án valóban fontos - és sok szempontból helyes - ítéletet hirdetett az Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért elismerés illet minden résztvevőt, aki azért küzdött, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés minél szélesebb körben elérhető joggá váljon. A szabadságjog nemzetközi térnyerésével párhuzamosan azonban érdemes néhány aggasztó hazai trendet is megvizsgálni, mert az említett ítélethez hasonló ügyek gyakran évekig húzódnak, a magyar állam pedig ezalatt zavartalanul takargathatja, hogy például pontosan mire költi az adófizetők pénzét.