Ki kell adni Paks II adásvételi szerződését

A TASZ által képviselt Energiaklub másodfokon is pert nyert a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel szemben: jogerős ítélet mondja ki, hogy
nyilvános a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. Az új paksi
atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt-t 2014 novemberében
vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar
Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től
2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja. Az MNV Zrt. arra
hivatkozva utasította el az adatigénylést, hogy a szerződés üzleti
titkokat tartalmaz. A most jogerősen lezárt perben az MNV Zrt.
sikertelenül hivatkozott a tavasszal elfogadott „paksi
titoktörvényre”, ami 30 évre zárná el a nyilvánosság elől a paksi
bővítéssel kapcsolatos Megvalósítási Megállapodásokat. A Fővárosi
Ítélőtábla ma azt állapította meg, hogy a szerződés nem tartozik a
törvény hatálya alá.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Meglepő fordulat másodfokon: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem köteles kiadni a Századvég-tanulmányokat

Hiába nyert a TASZ elsőfokon, a mai ítélet szerint továbbra sem nyilvánosak a Századvég-tanulmányok. A MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentumért és a magyar-kínai kormánybiztosi feladatokkal kapcsolatos szerződésekért pedig kezdhetjük elölről a harcot, mivel a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.

Bíróság előtt a közérdek súlya

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) közérdekűség tesztet vezetett be, melynek az a lényege, hogy egyes esetekben csak akkor lehet a közérdekű adat kiadását megtagadni, ha ahhoz nagyobb súlyú közérdek fűződik, mint az igény teljesítéséhez. A TASZ egyik kiemelt célja, hogy az Információszabadság Program keretében olyan stratégiai pereket folytasson vagy nyújtson hozzájuk segítséget, melyek középpontjában ez a kérdéskör áll.

„Általános tétel – 1,2 milliárd forint”: TITOK

A Kúria (ex Legfelsőbb Bíróság) ma hozott döntése értelmében nem kell nyilvánosságra hoznia a Margit-híd felújítását végző cégcsoportnak többek közt azt, hogy pontosan mire költötték a címben szereplő milliárdos tételt. A legfelsőbb magyar bírósági fórum szerint a munkálatokat végző cégek – köztük a Közgép Zrt. – nem kötelezhetőek a közpénzek felhasználását nyomon követhetővé tenni. Potenciális hűtlen kezelők, sikkasztók figyelem: tankönyvbe illő anyagot olvashatnak!