Kiderítettük, hogy Orbán Viktor személyesen rendelte el a civilek vegzálását

Joggal hihette eddig azt a közvélemény, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) két évvel ezelőtti támadását a Norvég Civil Támogatási alapból támogatott civil szervezetekkel szemben Lázár János, az ügyben legtöbbet nyilatkozó politikus kezdeményzte. Két év pereskedés után azonban elértük, hogy a Miniszterelnökség elárulja, hogy ki volt a “soron kívüli kormányzati ellenőrzés” valódi kezdeményezője. A dokumentumokból kiderül, hogy maga a miniszterelnök adta ki ezt az utasítást.

Még 2014 szeptemberében pereltük be a KEHI-t, hogy kiderüljön, ki adta az utasítást a civil szervezetek elleni vizsgálatok megindítására. 2015 februárjában a bíróság első fokon a javunkra döntött, és a KEHI-nek ki kell adnia az utasítást tartalmazó levelet. Azonban a dokumentum nyilvánosságra kerülésére még további másfél évet kellett várnunk. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedést maga Orbán Viktor rendelte el (PDF) a civil szervezetek ellen.

2014. április 8-án élesedett az az eseménysorozat, amelyben több mint félszáz törvényesen működő hazai civil szervezetet hurcolt meg a kormányzat. Két év alatt összesen 62 civil szervezetet vont be vizsgálatába a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Négy alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni 15 hónapon át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendőrség körülbelül 16 hónapon át nyomozott, 7 szervezetet vizsgált kiemelten egy éven keresztül a NAV, és 7 szervezetet ellenőrzött az ügyészség. Az eljárások nyomán egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt.

2014 júniusában politikai támadásnak neveztük a KEHI eljárását, és megtagadtukaz együttműködést a hivatallal. “Mindennel elszámolunk a nyilvánosságnak, de nem a kormányzatnak, akinek ebben a körben nincs ellenőrizni valója” - állt a TASZ korábbi közleményében.

Az, hogy kiderült, maga a miniszterelnök hozta meg a döntést a civil szervezetek vegzálásáról, csak megerősíti azt, hogy politikai támadást intéztek a civilek ellen. A támadások azonban még mindig nem értek véget. A közel két éven át tartó eredménytelen hatósági vizsgálatok után,  napjainkban továbbra is hallani javaslatokat a civilek nemzetbiztonsági vizsgálatának szükségességéről. Ezért éreztük kötelességünknek, hogy nyilvánosságra hozzuk a két évvel ezelőtti vizsgálat kezdeményezőjének kilétét. A nyilvánosságnak joga van tisztán látni ebben a helyzetben.

Az ügyben a TASZ képviseletét dr. Hüttl Tivadar, a TASZ Jogsegélyszolgálat vezetője látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása. A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.