Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot

A Mérték Médiaelemző Műhely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert nyert a Médiatanáccsal szemben, így kétévnyi pereskedés után végre beigazolódott a szervezetek gyanúja, miszerint a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során és jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését.

2013 őszén a Mérték néhány, 2012-ben lezárult rádiós frekvenciapályázat anyagának kiadását kérte a Médiahatóságtól: huszonegy, többségében nyertessé nyilvánított pályázati ajánlatot, illetve az eljárás során becsatolt kiegészítéseket, hiánypótlási dokumentumokat kívánták megismerni. A pályázati eljárások értékelése során ugyanis felmerült a gyanú, hogy a Médiatanács nem egyforma szigorral kéri számon a pályázóktól a formai követelményeket. A vizsgált időszakban a pályázatok felét a hatóság olyan mondvacsinált formai hibára hivatkozva utasította vissza, mint például az üres, hátsó oldalak számozásának és aláírásának hiánya, amely nem volt kiolvasható a pályázati felhívásból.

A Médiatanács nem reagált a közérdekű adatigénylésre, ezért az ügy a TASZ jogi képviseletével a bíróságra került, amit végül kétévnyi hosszadalmas jogi eljárást követően a Kúria döntése értelmében megnyertek a szervezetek. A Kúria döntésében kimondta, hogy a lezárt pályázatok dokumentációjának kiadását nem lehet üzleti titokra hivatkozással megtagadni, hiszen a frekvencia az állami vagyon része, melynek felhasználásával a Médiatanácsnak el kell számolnia.

Klub-szabály, ha akarom?

A frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. A Médiatanács az ugyanabban az időszakban elbírált és eredményesnek nyilvánított pályázatok esetében nem kérte számon azokat a formai követelményeket, amelyekre tekintettel más pályázatokat visszautasított.

A Klubrádió valamennyi pályázatát érintő - e pályázatok kizárásához vezető – mondvacsinált formai kifogást, miszerint a pályázati anyagok üres hátsó oldalainak számozása és cégszerű aláírása elmaradt, a nyertes pályázatok esetében nem kérte számon a hatóság. A nyertes pályázatok üres hátsó oldalairól  is hiányoznak az oldalszámok és az esetek többségében az aláírás is,  továbbá e pályázatoknál is előfordulnak olyan oldalak, ahol nem cégszerű az aláírás.

A Médiatanács tehát ellentétes jogértelmezéseket alkalmazott egymással egyébként mindenben azonos pályázati helyzetekben, ezzel durván megsértve a jogállami működés kereteit, és a sajtószabadság érvényesülését, önkényes döntéseivel pedig megakadályozta a szabad versenyen alapuló médiapiac létét. Két eset lehetséges: a Médiatanács is tudta, hogy a Klubrádió pályázata jogszerű volt, és az egész Klubrádió-ügy mégis csak önkényes vegzálás volt, illetve a Médiatanács szándékosan nyilvánított nyertessé olyan pályázatokat, amelyekről tudta, hogy – éppen a Médiatanács jogértelmezése miatt – jogsértőek. Akármelyik forgatókönyv is érvényesült, az elmondható, hogy a Médiatanács a szabályok megkerülésével rajzolta át a rádiós piacot.

Az ügy részletes leírását blogbejegyzésünkben olvashatják el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább korlátozná az információszabadságot egy törvényjavaslat

Ismeretes, hogy a kormánynak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatában szerepel egy szakasz, amely szerint nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. A TASZ a törvényjavaslatban szereplő szabályok egy részével sok hasonlóságot mutató, a postatörvénybe írt szabályokat is alkotmányellenesnek tartotta, ezt az Alkotmánybíróságnak címzett amicus indítványában részletesen ki is fejtette.

Újabb győzelem az üzleti titok felett

A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos 2-3 ezer milliárdos Teller projekt részletei nyilvánosságra kerülhetnek a bíróság tegnapi döntése szerint.

Az adatkérő lány

Az információszabadság az állam ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze – aktuálisan különösen nagy szükség van rá, hiszen a kormány kétharmados parlamenti többséggel gyakorolja hatalmát, illetve a gazdasági válság hatásaként sorra születnek olyan állami döntések, amelyek egyre többször beavatkoznak a hétköznapjainkba. Filmünkből megtudhatja, hogyan kell közérdekű adatigénylést benyújtani, mik az adatigénylő jogai, és mik az adatkezelő kötelességei. Léteznek ugyanakkor korlátok is, de alapszabályként elmondható, hogy az állam által kötött szerződések, és a közpénzek felhasználása mindig szabadon megismerhető. Arra is kitérünk, hogy mik a lehetőségek, ha egy adatigénylésre nem érkezik válasz.