Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot

A Mérték Médiaelemző Műhely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert nyert a Médiatanáccsal szemben, így kétévnyi pereskedés után végre beigazolódott a szervezetek gyanúja, miszerint a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során és jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését.

2013 őszén a Mérték néhány, 2012-ben lezárult rádiós frekvenciapályázat anyagának kiadását kérte a Médiahatóságtól: huszonegy, többségében nyertessé nyilvánított pályázati ajánlatot, illetve az eljárás során becsatolt kiegészítéseket, hiánypótlási dokumentumokat kívánták megismerni. A pályázati eljárások értékelése során ugyanis felmerült a gyanú, hogy a Médiatanács nem egyforma szigorral kéri számon a pályázóktól a formai követelményeket. A vizsgált időszakban a pályázatok felét a hatóság olyan mondvacsinált formai hibára hivatkozva utasította vissza, mint például az üres, hátsó oldalak számozásának és aláírásának hiánya, amely nem volt kiolvasható a pályázati felhívásból.

A Médiatanács nem reagált a közérdekű adatigénylésre, ezért az ügy a TASZ jogi képviseletével a bíróságra került, amit végül kétévnyi hosszadalmas jogi eljárást követően a Kúria döntése értelmében megnyertek a szervezetek. A Kúria döntésében kimondta, hogy a lezárt pályázatok dokumentációjának kiadását nem lehet üzleti titokra hivatkozással megtagadni, hiszen a frekvencia az állami vagyon része, melynek felhasználásával a Médiatanácsnak el kell számolnia.

Klub-szabály, ha akarom?

A frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. A Médiatanács az ugyanabban az időszakban elbírált és eredményesnek nyilvánított pályázatok esetében nem kérte számon azokat a formai követelményeket, amelyekre tekintettel más pályázatokat visszautasított.

A Klubrádió valamennyi pályázatát érintő - e pályázatok kizárásához vezető – mondvacsinált formai kifogást, miszerint a pályázati anyagok üres hátsó oldalainak számozása és cégszerű aláírása elmaradt, a nyertes pályázatok esetében nem kérte számon a hatóság. A nyertes pályázatok üres hátsó oldalairól  is hiányoznak az oldalszámok és az esetek többségében az aláírás is,  továbbá e pályázatoknál is előfordulnak olyan oldalak, ahol nem cégszerű az aláírás.

A Médiatanács tehát ellentétes jogértelmezéseket alkalmazott egymással egyébként mindenben azonos pályázati helyzetekben, ezzel durván megsértve a jogállami működés kereteit, és a sajtószabadság érvényesülését, önkényes döntéseivel pedig megakadályozta a szabad versenyen alapuló médiapiac létét. Két eset lehetséges: a Médiatanács is tudta, hogy a Klubrádió pályázata jogszerű volt, és az egész Klubrádió-ügy mégis csak önkényes vegzálás volt, illetve a Médiatanács szándékosan nyilvánított nyertessé olyan pályázatokat, amelyekről tudta, hogy – éppen a Médiatanács jogértelmezése miatt – jogsértőek. Akármelyik forgatókönyv is érvényesült, az elmondható, hogy a Médiatanács a szabályok megkerülésével rajzolta át a rádiós piacot.

Az ügy részletes leírását blogbejegyzésünkben olvashatják el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Indul a kampány, ezeket teheted meg te a társadalmi változásért!

Holnap hivatalosan is megkeződik az április 8-i országgyűlési választások kampánya. Összegyűjtöttük a kampányhoz kapcsolódó legfontosabb dátumokat, és ezekhez olyan eszközöket is rendeltünk, amelyekkel bárki tehet a csalások ellen és aktívan részt vehet a választási eljárásban.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.