Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot

A Mérték Médiaelemző Műhely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert nyert a Médiatanáccsal szemben, így kétévnyi pereskedés után végre beigazolódott a szervezetek gyanúja, miszerint a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során és jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését.

2013 őszén a Mérték néhány, 2012-ben lezárult rádiós frekvenciapályázat anyagának kiadását kérte a Médiahatóságtól: huszonegy, többségében nyertessé nyilvánított pályázati ajánlatot, illetve az eljárás során becsatolt kiegészítéseket, hiánypótlási dokumentumokat kívánták megismerni. A pályázati eljárások értékelése során ugyanis felmerült a gyanú, hogy a Médiatanács nem egyforma szigorral kéri számon a pályázóktól a formai követelményeket. A vizsgált időszakban a pályázatok felét a hatóság olyan mondvacsinált formai hibára hivatkozva utasította vissza, mint például az üres, hátsó oldalak számozásának és aláírásának hiánya, amely nem volt kiolvasható a pályázati felhívásból.

A Médiatanács nem reagált a közérdekű adatigénylésre, ezért az ügy a TASZ jogi képviseletével a bíróságra került, amit végül kétévnyi hosszadalmas jogi eljárást követően a Kúria döntése értelmében megnyertek a szervezetek. A Kúria döntésében kimondta, hogy a lezárt pályázatok dokumentációjának kiadását nem lehet üzleti titokra hivatkozással megtagadni, hiszen a frekvencia az állami vagyon része, melynek felhasználásával a Médiatanácsnak el kell számolnia.

Klub-szabály, ha akarom?

A frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. A Médiatanács az ugyanabban az időszakban elbírált és eredményesnek nyilvánított pályázatok esetében nem kérte számon azokat a formai követelményeket, amelyekre tekintettel más pályázatokat visszautasított.

A Klubrádió valamennyi pályázatát érintő - e pályázatok kizárásához vezető – mondvacsinált formai kifogást, miszerint a pályázati anyagok üres hátsó oldalainak számozása és cégszerű aláírása elmaradt, a nyertes pályázatok esetében nem kérte számon a hatóság. A nyertes pályázatok üres hátsó oldalairól  is hiányoznak az oldalszámok és az esetek többségében az aláírás is,  továbbá e pályázatoknál is előfordulnak olyan oldalak, ahol nem cégszerű az aláírás.

A Médiatanács tehát ellentétes jogértelmezéseket alkalmazott egymással egyébként mindenben azonos pályázati helyzetekben, ezzel durván megsértve a jogállami működés kereteit, és a sajtószabadság érvényesülését, önkényes döntéseivel pedig megakadályozta a szabad versenyen alapuló médiapiac létét. Két eset lehetséges: a Médiatanács is tudta, hogy a Klubrádió pályázata jogszerű volt, és az egész Klubrádió-ügy mégis csak önkényes vegzálás volt, illetve a Médiatanács szándékosan nyilvánított nyertessé olyan pályázatokat, amelyekről tudta, hogy – éppen a Médiatanács jogértelmezése miatt – jogsértőek. Akármelyik forgatókönyv is érvényesült, az elmondható, hogy a Médiatanács a szabályok megkerülésével rajzolta át a rádiós piacot.

Az ügy részletes leírását blogbejegyzésünkben olvashatják el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormány mulasztása akadályozza az információszabadság érvényesülését

2015. október 1-jén az információszabadság törvényben jelentősen bővült annak a lehetősége, hogy az adatigénylés teljesítések költségeit áthárítsák az adatigénylőkre. Az törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek az adatot igénylőkkel fizettethetik meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét is. Az adatkezelők csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az adatigénylés teljesítése alaptevékenységük ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Nem vagyunk biodíszlet! - a nyílt kormányzásért szólal fel a TASZ

A Nyílt Kormányzati Együttműködéshez fordult a K-Monitor, a Sunlight Foundation, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI Magyarország a közérdekű adatok megismerhetőségének újabb korlátozása, illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiánya miatt.

Quaestor-ügy: tegyék nyilvánossá Szijjártó Péter és Orbán Viktor híváslistáját és levelezését!

A Quaestor-ügy kapcsán információ hiányában csak találgathatunk a miniszterelnök és a külügyminiszter szerepéről a botrányban. Annyit biztosan tudunk, hogy az érintett cég közpénzt kezelt, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a mai nappal  adatigényléssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez.