Kisokos a gondnokságról

Az alábbi kisokost a TASZ munkatársai készítették az ingyenes jogsegélyszolgálat tapasztalatai alapján. Célja, hogy használható információkat és tippeket adjon azoknak az érintetteknek és családtagjaiknak, akiket gondnokság alá akarnak helyezni, akikkel szemben már megindult az eljárás, vagy szeretnék megszüntetni a gondnokságot.

I. Gondnokság

1. Mi a gondnokság?

A gondnokság a cselekvőképesség fogalmával van összefüggésben. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy a felnőtt emberek általában maguk dönthetnek életükről: megházasodhatnak, elköltözhetnek, vehetnek és eladhatnak dolgokat, szavazhatnak. Ha viszont egy felnőtt ember mentális nehézségei miatt nem tudja teljesen felelősen megítélni az élethelyzeteket, amibe kerül, és emiatt nem biztos, hogy saját maga számára jó döntéseket tud hozni, akkor ebben segítségre van szüksége. Ilyenkor általában a bíróság megállapítja, hogy nem cselekvőképes az érintett, és gondnokság alá helyezik. Ez azt jelenti, hogy ő jogilag onnantól “gyereknek” minősül, és felette a “szülői jogokat” egy kijelölt gondnok gyakorolja. A bíróság azt is mondhatja, hogy csak egyes ügycsoportok (például vagyonnal rendelkezés) tekintetében helyezi gondnokság alá az érintettet, ilyenkor csak részlegesen válik cselekvőképtelenné a személy és helyette csak ezekben az ügyekben dönt a gondnok. Gondnok lehet rokon, de lehet idegen ember is, ő a hivatásos gondnok

2. Mi a baj a gondnoksággal?

Akit gondnokság alá helyeznek, akár teljesen, akár csak részben, az nem dönthet a saját életéről. Ez egy nagyon erős jogkorlátozás. Ráadásul a kutatások szerint akit így korlátoznak a jogaiban, annak romlik a mentális teljesítménye.

Mi azt gondoljuk, hogy sokszor ugyanolyan jól tud dönteni valaki, még akkor is, ha fogyatékossággal él, mintha nem lenne ilyen nehézsége. Más esetekben pedig szerintünk is kell valaki, aki segít a döntési helyzetekben, viszont ilyenkor nem az a jó megoldás, ha a személy helyett döntenek (a gondnok), hanem az a jó megoldás, ha segít neki a döntésben egy támogató ismerős. Tehát nem a helyettes döntéshozatal, hanem a támogatott döntéshozatal a jó megoldás. Ugyanezt mondja ki a Fogyatékossággal élők jogairól szóló nemzetközi egyezmény is.

3. Van alternatívája a gondnokságnak?

Van, ezt hívják támogatott döntéshozatalnak. Ez azt jelenti, hogy ha mindenképpen szükség van arra, hogy valaki segítsen a döntéshozásban, akkor sem kell gondnokság alá helyezni az illetőt, hanem támogatót kell kirendelni. A támogató egy olyan segítő rokon, ismerős, aki tanácsokkal, javaslatokkal tudja segíteni a döntések meghozását. Vannak hivatalos támogatók is a gyámhatóságoknál, de a hivatásos támogató nem igazán felel meg a támogatott döntéshozatal lényegének, mert az baráti, bizalmi viszonyon alapul. A támogató segít az ügyintézésben, elkíséri a támogatottat a hivatalokba. Támogatott döntéshozatal esetén NEM korlátozzák az ember cselekvőképességét, ugyanolyan önálló felnőtt embernek ismerik el, csak kap megfelelő segítséget az időnként felmerülő nehéz helyzetekben. A támogatót határozatlan időre rendelik ki, de szükségességét 5 évente felülvizsgálja a gyámhatóság.

További információk a támogatott döntéshozatalról itt találhatók:

https://tasz.hu/cikkek/kisokos-a-tamogatott-donteshozatalrol

Külföldi jó gyakorlatként érdemes megemlíteni a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek számára igénybe vehető “személyes szószóló” rendszert. Svédországban ez a pszichiátriai ellátórendszertől teljesen független szolgáltatás, ahol a kliens igénye az első. A szószólók keresik fel a klienseket, és ha megszületik közöttük a megállapodás, a szószólók abban adnak tanácsot, amiben a kliensek segítenek kérnek tőlük.

További információt a „személyes szószóló” modellről itt tudhatsz meg:

https://ataszjelenti.blog.hu/2016/06/14/hogyan_sporoljunk_milliokat_a_pszichiatriai_betegeken_es_tegyuk_jobb_hellye_a_hazankat

4. Miért ne helyeztetssük gondnokság alá a rokonunkat?

Először is tisztázzuk: érthető, ha úgy érezzük, akkor lenne legnagyobb biztonságban rokonunk, ha gondnokság alá helyeztetnénk. Mégis, azt tanácsoljuk, ne kezdeményezzünk ilyen eljárást! A gondnokság alá helyezés egy nagyon súlyos jogkorlátozás, amely ugyanakkor nem nyújt hatékony védelmet az érintettnek:

  • Egyrészt azt tapasztalják, hogy a gondnokságtól remélt segítség, támogatás elmarad, a gondnok csak az érintett pénzügyeivel foglalkozik, nem alakul ki közöttük személyes kapcsolat. Kéréseit nem mindig teljesíti, miközben a családdal megnehezül, később ellehetetlenül a kapcsolattartás, a gondnokolt rokon pedig teljesen magára marad, a gondnoknak kiszolgáltatott helyzetben.
  • Másrészt, kutatások igazolják, hogy a gondnokság alá helyezés következménye az, hogy romlik a cselekvőképességétől megfosztott ember mentális teljesítménye és akadályozza az önálló személyisége fejlődését. A helyettes döntéshozatal minden formája megfosztja a gondnokoltat az önálló életviteltől, így döntéshozatali képességük sorvadásnak indul. (A kutatók szerint a gondnokság a célul kitűzött rehabilitációval éppen ellentétes mentális hatást vált ki.) Akiket szociális intézetben helyeznek el, azok onnantól életük legapróbb kérdéseiről sem dönthetnek, mint például arról, hogy mikor szeretnének lefeküdni aludni. Az ő méltóságuk ezáltal súlyosan sérül, hiszen többé nem érezhetik magukat “teljes értékű” felnőtt embernek.
  • Harmadrészt, a gondnokság egy csapdahelyzet. Ha valakit egyszer gondnokság alá helyeztek, azt már nagyon nehéz “visszacsinálni”. Legjobb esetben is sokéves pereskedés eredménye lehet az, hogy néhány ügycsoportban visszanyeri a cselekvőképességét. Sokan fordulnak hozzánk olyanok, akik megbánták az eljárás megindítását és szeretnék visszacsinálni azt.

5. Nincs olyan helyzet, amikor mégis indokolt lehet a gondnokság?

Napjainkban már egyetértés alakult ki a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelmén dolgozó szakemberek között abban a kérdésben, hogy a gondnokságot és az ehhez hasonló ún. “helyettes döntéshozatali” formákat el kell törölni. Helyette a támogatott döntéshozatalt kell bevezetni. A magyar szabályozás alapján azonban erre csak enyhe értelmi fogyatékosság esetében van lehetőség.

Magyarországon a realitás az, hogy a bíróságok rendszeresen gondnokság mellett döntenek, még enyhe értelmi fogyatékosság esetében is. Gondnokság elrendelése esetében is azonban akkor sérül a legkevésbé az érintettek joga, ha legalább egy közeli hozzátartozó vagy támogató ismerős vállalja a gondnokságot.

6. Mit tehetünk, ha megindult velünk, vagy rokonunkkal szemben a gondnokság alá helyezési eljárás?

Kérjünk segítséget!

Kérjük ismerős, ügyvéd vagy civil szervezet segítségét!

Ha nem értünk valamit, kérdezzünk!

Az eljárás során minden alkalommal, amikor kérdeznek minket mondjuk el, hogy:

Képes vagyok az ügyeim önálló intézésére. Elismerem, hogy vannak nehézségeim az életben, de ezek megoldásához szociális segítségre van szükségem, nem szükséges korlátozni a jogaimat. Nem szeretnék gondnokot, van, akitől tudok segítséget kérni, ha szükségem van rá.” és erre próbáljunk a saját életünkből példákat mondani.

Ha a gondnokság alá helyezés elkerülhetetlen, akkor küzdeni kell azért, hogy a lehető legkevesebb ügycsoportban korlátozzák az érintett cselekvőképességét, különösen ne korlátozzák az alábbiakban:

  • a tartózkodási hely megválasztása,
  • a szociális intézményi elhelyezéssel kapcsolatos nyilatkozati jog
  • egészségügyi önrendelkezési jog
  • reprodukciós jog

ügycsoportokban.

7. Hogyan érjük el, hogy gondnokság helyett támogatott döntéshozatalba kerüljünk?

Amennyiben a tiltakozásunk nem vezet eredményre, és az eljárás folytatódik, kérhetjük a gyámhatóságot és a bíróságot, hogy gondnokság helyett támogatott döntéshozatalról és támogató kirendeléséről döntsön. Erről részletesen lásd: 3. pont

II. Gondnokság alá helyezési eljárás

8. Ki dönt a gondnokság alá helyezésről?

A gondnokság alá helyezési eljárás egy hosszú folyamat, ahol több lépcsőben vizsgálják, hogy az érintettnek szüksége van-e gondnokra. Az eljárás első szakaszában a gyámhatóság feladata, hogy lehetőleg minél többet megtudjon az érintettről, életéről és környezetéről: a gyámhatóság meghallgatja őt, megkérdezi a környezetében élő személyeket, környezettanulmányt készít az otthonában, beszerzi egy pszichiáter szakorvos véleményét és a korábbi orvosi papírokat. Az eljárás második részében a gyámhatóság átadja az ügyet bíróságnak, aki a végleges döntést meghozza.

9. Mi az a gyámhatóság és mi a bíróság? Hol találom meg őket?

A gyámhatóság az adott járásban élő gyermekek, családok, fogyatékossággal élők, idősek stb. ügyeivel foglalkozó állami szervezet. Minden járási hivatalban vannak gyámügyi osztályok, köznapi szóhasználattal: gyámhatóságok. Ezek tehát ún. közigazgatási hatóságok, itt található a listájuk: http://www.jarasihivatalok.hu/. A listában a lakóhelyünk alapján megtalálhatjuk, hogy az ügyünkben melyik gyámhatóságra kell mennünk.

A bíróságok szintén területi alapon vannak megszervezve. Első fokon a lakóhelyünkhöz legközelebbi ún. járásbíróság, ha fellebbezünk, akkor másodfokon ún. törvényszék jár el. A lakóhelyünk alapján itt tudjuk megnézni, hogy melyik bírósághoz tartozunk: https://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/illetekessegkereso

A bíróság a gyámhatóságoktól és minden más állami intézménytől független szervezet, amelynek feladata az igazságszolgáltatás.

10. Miért kerül az ügy a gyámhatóságtól a bíróságra?

Mert a gondnokság alá helyezés egy olyan súlyos jogkorlátozás, amit az eset összes körülménye alapján csak bíróság dönthet el.

Ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy gondnokság alá helyezés és gondnok kijelölése szükséges, az iratokat megküldi az érintett személy lakóhelye szerinti járásbíróságnak. Ezt követően a bíróság újra meghallgatja őt, akit a perben már alperes-nek neveznek. A bíróság ezenkívül tanúként idézi az érintett családtagjait, környezetében élőket, elküldi az alperest egy pszichiáter szakértőhöz.

11. Mennyi időbe telik egy ilyen eljárás?

Változó, de legalább 1-2 év.

12. Mikor lehet valakit gondnokság alá helyezni?

A gyámhatósági eljárás és az azt követő (polgári) bírósági per is arra a kérdésre keresi a választ, hogy az érintettnek / alperesnek van-e belátási képessége. Ez a fogalom azt jelenti, hogy tisztában van az őt körülvevő világgal, alapismeretekkel rendelkezik és elboldogul az életben. Tehát pl: tudja, hogy mennyibe kerül 1 kg kenyér, tud számolni, vásárolni, nem lehet átverni. Vagy, hogy képes több szempont mérlegelése után megalapozott döntéseket hozni, saját maga számára előnyösen dönteni. Tudja, milyen politikai pártok vannak, tudja, ki a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök, és hogy mi történik a választásokon.

Erről a belátási képességről a bíróság dönt. A döntéshez a bíróság kéri egy igazságügyi pszichiáter szakértő véleményét is. Ezenkívül meghallgatja az alperest is a bíróságon. A bíró csak akkor helyezhet valakit gondnokság alá, ha az érintett jogainak védelme másként nem biztosítható, és csak abban a minimális ügycsoportban, amiben feltétlenül kell. (A gyakorlatban sajnos gyakran nem ezzel találkozunk.) A gondnokság alá helyezésnek három feltétele van.

13. Melyek a gondnokság alá helyezés feltételei?

A gondnokság alá helyezés három együttes feltétele:

  1. mentális zavar megléte,
  2. ez a mentális zavar olyan hatással van az érintettre, amely tartósan vagy nagymértékben csökkenti a belátási képességét,
  3. egyéni körülmények, társas kapcsolatok hiánya: nem veszi körül támogató közeg a személyt (pl: család, barátok)

Ennek a három feltételnek EGYÜTT kell fennállnia, tehát csak akkor lehet valakit gondnokság alá helyezni, ha mindhárom feltétel teljesül.

14. Ki állapítja meg, hogy fennáll a három feltétel?

Gondnokság alá helyezésről és gondnok kirendeléséről minden esetben bíróság dönt a per végén.

15. Mit jelent az, hogy ügycsoport és milyen fajták vannak?

Ezek az ún. ügycsoportok az életben felmerülő döntési helyzetekre vonatkoznak. Ilyenek pl:

  • örökösödési ügyek,
  • ingó- és ingatlan vagyon feletti rendelkezési jog (tehát eladás, vétel, bérbeadás stb),
  • pénzügyek kezelése (pl: hitelfelvétel),
  • családjogi kérdésekben való döntési jog (pl: házasságkötés, gyermekvállalás),
  • egészségügyi önrendelkezési jog (pl: műtéti beavatkozáshoz való hozzájárulás),
  • tartózkodási hely szabad megválasztása (azaz, a lakóhely szabad megválasztása),
  • szociális intézményben való elhelyezés (vagyis az ezzel kapcsolatos döntés joga),
  • választójog (vagyis, hogy elmehetünk-e választani, vagy sem)

Ha ezek közül néhány, vagy mindegyik ügycsoportban valakit a bíróság gondnokság alá helyez, az azt jelenti, hogy onnantól kezdve helyette és nevében a kijelölt gondnoka dönt.

16. Hogyan készüljünk fel a bírósági tárgyalásra?

A tárgyalásra öltözzünk fel elegánsan! Maradjunk nyugodtak és illedelmesek! Legyünk határozottak, de ne legyünk erőszakosak! A tárgyalást megelőzően készüljünk fel, írjuk össze az érveinket! Ezekhez segítségképpen összegyűjtöttünk néhány javaslatot a következő pontban.

Mit fognak tőlem kérdezni? Hogyan készüljek ezekre a kérdésekre?

A per során a bíró megpróbál a lehető legtöbbet megtudni rólunk és az életünkről, hogy el tudja dönteni van-e olyan ügycsoport, amiben segítségre szorulunk, és ha igen melyek azok. A bíróság először az életünkről fog kérdezni, nagyjából ilyen kérdéseket:  

  • Mit szokott csinálni egy nap, milyen viszonyban van a családjával, vannak-e barátai?
  • Mit tanult, van-e munkája, ha van, akkor hol dolgozik?

Ezután az általános tudásunkra lesz kíváncsi. A bíró azokra az ügycsoportokra fog rákérdezni, melyek korlátozását a felperes (a gyámhatóság) a pert megindító ún. keresetlevélben kérte. Egy ügycsoport korlátozása azt jelenti, hogy az élet egy adott területén, egy adott témában helyettünk és nevünkben a gondnok dönt. Ezek lehetnek például a pénzkezeléssel, lakhatással, választással vagy az egészséged megóvásával kapcsolatos kérdések. 

1. Pénzkezelés

Életünk során vásárolunk, eladunk, kölcsönt adunk, hitelt veszünk fel. A legtöbb perben alperesként számíthatunk arra, hogy a bíró megkér, hogy számoljunk fejben, megkérdezheti, hogy tudjuk-e mit jelent a hitel, a kölcsön vagy jelzálog, vagy akár azt is, hogy kik láthatók a forint papírpénzen (a 20.000-esen például Deák Ferenc).

2. Lakhatás

Ha a felperes gyámhatóság szerint korlátozni kéne a lakhatással kapcsolatos döntési jogainkat, a bíró arra lesz kíváncsi, hogy fel tudjuk-e reálisan mérni a lakhatással járó nehézségeket, reális képünk van-e arról, hogy hol tudunk lakni, mivel jár egy lakás fenntartása, pl: miből fizetjük a rezsit.

3. Egészségügyi ellátás

Az egészségügyi ellátással kapcsolatban kérdezheti a bíró, hogy mit csinálunk, ha betegek lettünk, hogyan hívják a háziorvosunkat, mikor voltunk nála utoljára, megfogadjuk-e a tanácsait (pl: bevesszük-e azokat a gyógyszereket, amiket az orvos felír).

4. Választás

A parlamenti, vagy önkormányzati választással kapcsolatban fontos tudni, hogy ez mit jelent, miért szavazunk, miért fontos nekünk, hogy szavazhassunk. A tárgyalás előtt olvassunk közéleti, politikai híreket! Tipikus kérdés, hogy tudjuk-e mikor volt a legutóbbi szavazás (országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti képviselők választása. Bővebben lásd: http://valasztasz.tasz.hu/ ). Nézzünk utána, hogy milyen pártok vannak, ki a miniszterelnök, a köztársasági elnök, vagy a lakóhelyünk polgármestere!

17. Hogyan készüljek fel a pszichiátriai (szakértői) vizsgálatra?

Hasonló tanácsaink vannak, mint a bírósági tárgyaláshoz. Hasonló kérdésekre számíthatunk. A beszélgetésen túl, a pszichiáter gyakran intelligencia teszteket is elvégeztet velünk.

18. Lehet vitatkozni a szakértő véleményével? Ha nem értek egyet a szakvéleménnyel, mit tehetek?

Igen, lehet. A per során a legfontosabb bizonyíték a szakértői vélemény, ennek van a legnagyobb súlya. Ezért nagyon fontos, hogy ha nem értünk egyet azzal, amit a szakértő leírt, ezt írjuk meg a bíróságnak:

1. Mentális zavar vs. Belátási képesség

A szakértő csak a mentális zavar fennállásában és annak mértékére vonatkozóan mondhat véleményt, a belátási képességről, vagy arról, hogy indokolt-e a gondnokság alá helyezés, nem, mert ezt csak bíróság döntheti el az összes bizonyíték mérlegelésével.

2. Vizsgálati módszerek és annak megmagyarázása

Fontos, hogy a szakértői véleménynek tartalmaznia kell a vizsgálati módszereket, tehát pl: milyen teszteket végzett el, miért ezeket választotta és ezekből milyen következtetéseket vont le. Ezek nélkül bizonytalan lábon állnak a szakértő mondatai.

3. Pontatlan diagnózis

A szakértő szakvéleménye elkészítéséhez a tudomány aktuális állásának megfelelő módszereket, eljárásokat kell, hogy alkalmazzon. Például ha a szakértő forrásként az 1970-es években megjelent tankönyvet használ, akkor felvethető, hogy nem az aktuális tudományos álláspontot képviseli.

Az összes betegségnek van pontos leírása és egy kódja. Ezeket a “Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása” – tizedik revízió, átdolgozott kiadás, Budapest, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2008 (Továbbiakban: BNO-10) c. könyvben találjuk. Különösen fontos a BNO-10, amely a hivatalosan használandó diagnosztikus enciklopédia, a szakértőnek erre kell támaszkodnia. Minden diagnosztikus elemet össze lehet vetni a szakvéleményben és a BNO-ban. Egy-egy betegség kapcsán fel vannak tüntetve a jellemző tünetek. Ha ezek nincsenek benne a szakvéleményben, vagy keverednek, fel kell rá hívni a bíróság figyelmét.

4. Aktuális állapot

Gyakori továbbá, hogy a szakértői vélemény jelentős részét az érintett kórtörténete adja, inkább évekkel/évtizedekkel korábbi eseményekre és kevésbé a jelenre fókuszálva, és ennél fogva a vélemény is inkább egyfajta stigmatizációt tükröz, semmint az aktuális állapotát az érintettnek. Ha az előzményekhez képest változás következett be, de ezt a változást a szakértői vélemény nem tartalmazza, ezt is mondjuk el a bírónak!

5. További források

Speciális, az elmeorvos szakértőkre vonatkozó szabályokat tartalmaz:

  1. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 14. sz. módszertani levele az igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálatokról és véleményezésről: http://www.mediapszicho.hu/14_mszlev.pdf
  2. Szakértők Etikai Kódexe, különösen: 15-18.§§: http://miszk.hu/system/files/a_miszk_etikai_eljarasi_szabalyzata_-_2014-05-24.pdf)

19. Lehet kérni másik szakértőt?

Igen. A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 315. § (1) bekezdése értelmében a bíróság kirendelt szakértő helyett - akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után - más szakértőt rendelhet ki, ha ezt bármely okból szükségesnek tartja.

Ilyen eset például, ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével illetve a bizonyított tényekkel ellentétes, vagy helyességéhez egyébként alapos kétség fér. Ilyenkor a szakértő a bíróság kérésére köteles írásban, vagy szóban a véleményét megmagyarázni, vagy kérelmünkre a bíróság más szakértőt rendel ki. Mindig érdemes tehát a szakértői véleményt elemezni, a fenti esetekre a bíróság figyelmét felhívni, kérni a szakértő személyes meghallgatását, vagy másik szakértő kirendelését.

Szakértői véleményt magunk is csináltathatunk magán pszichiáternél, amennyiben van rá pénzünk, vagy felkereshetünk egy szervezetet, amelyik vállalja az elmeállapotunk felmérését pl: Ébredések Alapítvány. Az így megszerzett véleményt / zárójelentést odaadhatjuk a bíróságnak, az ebben foglalt érveket fel lehet használni a másik szakvélemény megállapításainak vitatására.

20. Én is kérhetem, hogy a bíróság hallgasson meg tanúkat?

Igen. Tanúként kérhetjük, hogy a bíróság hallgasson meg bárkit, aki tudja, hogyan élünk, hogy boldogulunk az életben. Olyan tanúkat keressünk, akik el tudják mondani, hogy nehézségeink ellenére boldogulunk az életben, ha elakadunk, van kitől segítséget kérnünk. A nevükre és arra a lakcímükre lesz szükség, ahol a postát megkapják. A tanúk bíróságra utazással kapcsolatban felmerült költségeit a bíróság megtéríti, ha kérik.

21. Mi lehet a per vége?

Ha a három feltétel együttesen fennáll, akkor lehet elrendelni a gondnokság alá helyezést. Ennek két típusa lehetséges:

  • cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság (ebben az esetben minden ügycsoportban gondnokság alatt áll az illető)
  • cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság (ebben az esetben csak a bíróság által az ítéletben meghatározott ügycsoportokban korlátozzák az illető cselekvőképességét)

Ha nem állnak fenn a gondnokság alá helyezés feltételei, akkor a bíróság azt nem rendeli el, elutasítja a felperes keresetét.

22. Fellebbezhetek?

Igen. A fellebbezést meg kell indokolni, azaz le kell írni, hogy miért jogszabálysértő az elsőfokú döntés. Az eljárás során okozott jogsértésekre, vagy tartalmi jogsértésekre lehet hivatkozni. Továbbá, le kell írni, hogy mit szeretnénk a másodfokú bíróságtól, milyen döntést hozzon.

Az elsőfokú bíróság (=általában valamelyik járásbíróság) ítélete ellen, az ítélet postai átvételét követő 15 napon belül, a másodfokú bíróságnak (=általában törvényszéknek) címezve, de az elsőfokú bíróságra beadva (vagy postázva),  írásban, 3 példányban nyomtatva tudunk fellebbezni.

Eljárási jogsértés például:

Ha nem hallgattak meg, vagy nem hallgatták meg azokat a tanúkat, akiket mi kértünk.

Tartalmi jogsértés például:

Ha a bíróság az ítéletében nem indokolja egyesével, külön-külön, hogy miért kell minket az egyes ügycsoportokban gondnokság alá helyezni.

A fellebbezéshez iratmintát itt találunk:

letöltés »

23. Kitől kérhetek segítséget? Hol találok ügyvédet?

A per során kérjük ügyvéd segítségét! Ügyvédet az interneten lehet keresni. Érdemes olyat keresni, aki közel lakik hozzánk.  

Jogi tanácsot civil szervezetektől is kérhet:

  1. KézenFogva Alapítványt (minden pénteken 10.00 és 16.00 óra között a 06-1-215-5213 számon, vagy írj e-mailt: nehagydmagad@kezenfogva.hu)
  2. TASZ-t (kedden 14:30 - 17:00, csütörtökön 10:00 - 12:00 között a 06-1-279-2235 számon, vagy e-mailben: jogsegely@tasz.hu. Weboldaluk: https://tasz.hu/ingyenes-jogsegelyszolgalat )

Ők viszont nem minden esetben tudnak ügyvédet adni.

Akár találunk ügyvédet, akár nem, az állam mindenképpen ingyenesen biztosít egyet. Őt úgy hívják, hogy ügygondnok. Próbáljuk meg még a tárgyalás előtt felhívni, vagy találkozni vele. Győzzük meg , hogy nem szeretnénk, ha gondnokság alá helyeznének, maximum támogatót rendeljenek ki. Az ügygondnok is mondja ezt a bíróságnak.  

Legfontosabb érv lehet, hogy “elfogadjuk, hogy vannak nehézségeink az életben, de a meglévő problémáinkat nem a jogaink korlátozásával, hanem szociális segítséggel lehet segíteni.”

III. Mi lesz, ha gondnokság alá helyeznek?

24. Ki lesz a gondnokom?

A bíróság megküldi ítéletét a gyámhatóságnak, hogy jelöljön ki gondnokot. A bíróság pontosan meghatározza a gondnok feladatait, de a gyámhatóság dönt arról, hogy ki lesz a gondnok. Van lehetőség előzetesen megmondani, hogy ki legyen a gondnok, sőt arra is, hogy valakit kizárjunk a gondnokok lehetséges köréből.

Gondnok gyakorlatilag bárki lehet, aki

  • cselekvőképes (azaz nem áll gondnokság alatt),
  • nagykorú,
  • büntetlen előéletű,
  • nem áll érdekellentétben a személlyel,
  • s a gondnoki tisztséget vállalja.

A gyámhivatal nem rendelhet ki olyan személyt gondnokul, aki ellen a gondnokság alá helyezett ember kifejezetten tiltakozik. A jogszabályok szerint előnyben kell részesíteni a szülőket, házastársakat, gyermekeket. Ha nincs olyan családtag, vagy barát, aki vállalná a gondnoki szerepet, akkor a gyámhatóság hivatásos gondnokot fog kirendelni.

25. Jobb egy hivatásos gondnok?

Egyáltalán nem. Ha elrendelik a gondnokság alá helyezésünket, keressünk valakit a környezetünkben, aki vállalja a gondnoki tisztséget! Mivel kevés a hivatásos gondnok, általában sok, 30-50 gondnokolt is jut egy gondnokra. Ezért a hivatásos gondnokok nagyon leterheltek, kevés figyelem jut a gondnokoltjaikra. Hivatásos gondnok gondnokoltjaként gyorsabban lehet bekerülni nagylétszámú bentlakásos intézetbe, amit mindenképpen el kellene kerülni.

26. A gondnokom gondoskodni fog rólam?

Nem. A gondnoknak nem feladata a gondoskodás, ő csak a hivatalos ügyeket fogja intézni. Kezeli a pénzünket, ellátásokat igényel meg, intézi a lakhatásunkat. Mivel a gondnokok nagyon leterheltek, ritkán fogunk vele találkozni. Ritkán alakul ki személyes kapcsolat.

27. Örökké fog ez tartani?

Nem, a gondnokság minden formáját kötelező időnként felülvizsgálni. A felülvizsgálat várható időpontját a gondnokság alá helyezésről szóló ítéletben határozzák meg, általában 1-3-5 év múlva. Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságot  10 évente vizsgálják felül.

28. És ha nem akarok ennyit várni? Van rendkívüli felülvizsgálat?

Igen, ha a gondnokság alá helyezés óta olyan lényeges változás állt be az életünkben, ami a gondnokság alá helyezést már nem indokolja, eljárást indíthatunk a bíróságon. Lényeges változás lehet, ha pl: találtunk munkát, ami biztosítja a megélhetésünket, megoldódott a lakhatásunk, stb. Ilyen és ehhez hasonló alapvető változások esetében kérhetjük a bíróságot, hogy a rendes (értsd: az ítéletben meghatározott) felülvizsgálati időpontnál hamarabb vizsgálja felül a gondnokságot. Lehet kérni, hogy a bíróság módosítsa a gondnokságot, azaz egyes ügycsoportokat vizsgáljon felül, vagy lehet kérni, hogy az egész gondnokságot szüntesse meg.  Ez azt jelenti, hogy pert kell indítani a gondnokság megszüntetése iránt. Ekkor a bíróság újra tárgyalást tart, meghallgat téged, az ügygondnokunkat (vagy ügyvédünket, ha van), az orvosszakértőt, adott esetben a tanúkat, és meghozza a döntést.

29. Kihez fordulhatok, ha panaszom van a gondnokomra?

A gondnokok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. Panaszunkkal a lakóhelyünkhöz legközelebbi járási hivatal gyámügyi osztályát kell megkeresnünk: Először menjünk be, vagy hívjuk fel őket és mondjuk el nekik, hogy mi a baj. Ha erre nincs lehetőségünk, vagy nem vagyunk elégedettek a válasszal, amit kaptunk, akkor írjuk le egy papírra a panaszt, és adjuk fel postán, tértivevénnyel. Erre kötelesek lesznek válaszolni.  

30. Lehet kérni másik gondnokot?

Igen, ha elégedetlenek vagyunk a gondnokunkkal, vagy megromlott közöttünk a viszony és már nem bízunk benne, akkor bármikor kérhetjük a gondnok leváltását. Fontos, hogy találjunk egy másik olyan személyt, akiben megbízunk, akiről tudjuk, hogy nem használna ki, és vállalja a gondnokságot. A gyámhatóságtól kérhetjük, hogy váltsák le a gondnokunkat. Ehhez egy levelet kell írni, amit postán, tértivevénnyel kell feladni.

A gondnokváltáshoz minta-kérelmet itt találunk:

letöltés »

31. Mi az a szociális intézmény?

Ápolást, gondozást nyújtó hely, ahol pszichiátriai diagnózissal, vagy értelmi fogyatékossággal élő emberek élnek.

32. Hogyan lehet ide bekerülni?

Ügycsoportként a bíróság korlátozhatja az alperes

  • tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát
  • szociális intézetben való elhelyezéssel kapcsolatos nyilatkozati jogát.

Mindkettő azt jelenti, hogy a gondnok döntésére, akár az érintett tiltakozása ellenére is nagylétszámú, bentlakásos intézetbe szállítják a gondnokoltat.

33. Mi a baj az intézetekkel?

Az intézeti életvezetés azért veszélyes, mert fokozatosan felőrli az emberi kapcsolatokat a külvilág és az intézetben elhelyezett személy között. Ma Magyarországon kb. 170 ilyen intézet létezik, főként mindentől távol eső területeken. A TASZ szilárd meggyőződése, hogy nincs olyan, hogy “jó intézet.” Az intézetekre jellemző, hogy akár több száz, más és más szükségletű ember lakik együtt, összezártan. Nagy fokú az üzemszerűség: minden nap 6-kor kelés, 4-kor már vacsora, 5-kor pizsamavétel, hogy a dolgozók váltani tudják egymást. Egyéni igényekre nem tud reagálni a rendszer. Gyakoriak a jogsértések: lakók közötti és dolgozók általi bántalmazás, kényszer-fogamzásgátlás, elhanyagolás, korlátozó intézkedések (pl: kikötözés, rácsos ágy). Vannak kivételek, de az intézet alapgondolata hibás és lehetőséget ad a visszaélésekre. 

34. Van az intézeti elhelyezésnek alternatívája?

Van, a kisebb számú elhelyezést biztosító támogatott lakhatás. Ezzel kapcsolatos bővebb információ a Kézenfogva Alapítvány Infobázisában olvasható: http://www.kezenfogva.hu/infobazis

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hogyan tudom megszerezni a gyámügyi és egészségügyi irataimat?

Sokan fordulnak hozzánk

- gyermekvédelmi ügyekben: amikor valakinek gyermekjóléti alapellátásba, vagy védelembe veszik a gyermekét, esetleg kiemeléssel fenyegetik vagy ki is emelik a gyermekét a családból.

- gondnoksággal kapcsolatos ügyekben: amikor valaki szeretné megszüntetni a gondnokságot, vagy szeretne kiköltözni az intézetből.

Ahhoz, hogy az ilyen ügyekben el lehessen járni, szükség van iratokra. Mi is akkor tudunk jogi tanácsot nyújtani Önnek, hogyha elolvastuk az iratokat.

"El akarták venni a gyerekemet"

Sztokja Máriát korán értelmi fogyatékosnak minősítették, majd intézetbe került. Az intézetben megerőszakolták, majd abortuszra akarták kényszeríteni. Ma önállóan él és dolgozik, egy lakótelepi lakásban neveli lányát. Különös szomszédok, 4. rész.

KISOKOS: Az én fogyatékossággal élő gyerekemnek is jár oktatás!

Számos hozzánk forduló szülő küzd azzal, hogy a magatartászavaros, nehezen kezelhető, sajátos nevelési igényű (“SNI-s”) gyerekét nem fogadják az iskolában, vagy csak épp hogy megőrzik, de nem kapja meg a számára előírt és szükséges fejlesztéseket, oktatást.