Kormány-közeli magán kutatóintézetek (pl. Századvég) finanszírozása közpénzből, a közpénzen megrendelt kutatások nyilvánossága

Kíváncsiak voltunk, hogy a költségvetés adatai alkalmasak-e annak a hipotézisnek az alátámasztására vagy cáfolatára, miszerint kutatóintézeteken, például a SZázadvég cégcsoporton keresztül óriási kifizetések történnek, valódi tartalom, ellenszolgáltatás nélkül.

A költségvetésben foglalt információk azonban nem alkalmasak arra, hogy tartalmilag ellenőrizzük, hogy az adott összeget ténylegesen mire fordítják. Ehhez a Századvég tevékenységét kellene tudni átláthatóvá tenni, ami egyelőre nem megy. Több közérdekű adatok kiadása iránti peres eljárásban nyújtunk jogi képviseletet. A Századvéggel kötött korábbi megállapodások két minisztériumot érintettek: Miniszterelnökség, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A felek közötti feladatmegosztás rendkívül furcsa. Az NFM írta alá a szerződést, ő volt a megrendelő, ő állítja ki a teljesítésigazolást, ami a kifizetés feltétele. Ennek ellenére a perekben azt nyilatkozták, hogy nincsenek birtokukban a megírt tanulmányok. A peres eljárások során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kifizetések ellenőrizhetők, a számlákat sikerült megszereznünk. A számlákból kiderül, hogy konkrétan milyen tanácsadás, tanulmány, training stb. tevékenységért mennyi pénzt kaptak a keretszerződésen belül. Ezek nagy része az adott szolgáltatáshoz képest aránytalanul magas, ami már önmagában azt jelenti, hogy a közpénzt nem hatékonyan költik el. A különböző szolgáltatások közül az összeg legnagyobb része tanulmány és stratégiaírásra vonatkozik. Ugyanakkor eddig nem született olyan jogerős döntés (elsőfokú igen), amiben a bíróság kötelezte volna a minisztériumokat maguknak az elkészült dokumentumoknak a kiadására. Mindaddig, amíg ez nem sikerül, addig nem lehet megállapítani, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányos-e mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lobbi, hát legyen lobbi

 

Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.

Igényelj közérdekű adatot, amíg lehet!

A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé.

Nyert a TASZ: végre kiderülhet, drágább volt-e a 4-es metró az indokoltnál

Zsidai Péter újságíró a TASZ képviseletével jogerősen pert nyert a BKV-val szemben, így néhány héten belül megtudhatjuk, miért került a 4-es metró olyan sokba.