Korrupciófigyelő: Klientúraépítésre, megtorlásra használja ki a válsághelyzetet a kormány
A kormány továbbra is minden lehetőséget megragad, hogy a koronavírus-járvány okozta válságból saját politikai-gazdasági körei húzzanak hasznot – állapítjuk meg a K-Monitorral közös Korrupciófigyelő programunk második jelentésében. Az elmúlt három hónap egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye az SZFE alapítványi kiszervezése miatti tiltakozás volt – ezt is a veszélyhelyzetre hivatkozva torolta meg a hatalom.
A Korrupciófigyelőt szeptemberben indítottuk útjára a K-Monitorral együttműködve, hogy saját szakterületeinken szerzett tapasztalatainkat egyesítve, háromhavonta kiadott jelentéseinkben értékeljük az állami korrupció, valamint a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. A kormánynak ezen két törekvése kéz a kézben jár, és legtöbbször valamilyen közérdekű céllal leplezik ezirányú igyekezetüket, ami jelenleg a koronavírus-járvány okozta válság elleni fellépés.
A válságkezelés árnyékában született jogszabályok és intézkedések között számos olyat találunk, amelyekk már a 2022-es választások tükrében nyerik el valódi értelmüket. Ezek között vannak, amelyek célja a politikai ellenfelek ellehetetlenítése, a közbeszéd és a tájékoztatás totális uralása és a politikai klientúra további erősítése. A kormánypártok maguknak kedvező módon alakíthatják a választások menetét, de a kétharmados többség elvesztése, vagy választási vereség esetére is bebiztosíthatják magukat.
A kormány kapacitásait elsősorban erre fordította, és nem a védekezéssel összefüggő intézkedések megtételére, így fordulhatott elő, hogy a járványhelyzettel kapcsolatos állami kommunikáció hiányos és átláthatatlan volt, a széles tömegeket érintő, súlyos korlátozásokat előíró kormányrendeleteket pedig többször is a hatályba lépésük előtt néhány órával, vagy néhány perccel hirdették ki.
A járvány elleni védekezésre hivatkozva a kormány sokszor egymásnak teljesen ellentmondó lépéseket próbált megindokolni, amikor ellenfeleitől szolidaritást követelt és forrásokat vont el, saját klientúrájához pedig öntötte a juttatásokat, támogatásokat, pályázati pénzeket azt hangoztatva, hogy ez a gazdaság megmentéséhez szükséges.
A második jelentésünkben vizsgált időszakban csúcsosodtak ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem „modellváltásával” kapcsolatos események. Az egyetem alapítványi formába történő átadása az állami vagyon kiszervezésének körébe tartozik, mindez pedig az érintettek bevonásának hiányával, a kormányzati ígéretek megszegésével párosult, széles körű tiltakozáshoz és oktatói sztrájkhoz vezetett.
A tiltakozást az egyetemi polgárok által illegitimnek tekintett kuratórium, az időközben kinevezett kancellár és a kormányzat is számos közvetett, illetve közvetlen eszközzel igyekezett ellehetetleníteni. A kormány végül rendeletben hatalmazta felfel az egyetemek fenntartóit arra, hogy érvénytelenítsék a félévet, ha a veszélyhelyzet alatt „közegészségügyi, közbiztonsági okból, természeti csapás vagy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet” áll elő. Az egyetem kuratóriuma – egyedüliként a magyar felsőoktatási intézmények közül – nem késlekedett élni ezzel a jogosítvánnyal – csaknem bizonyos, hogy kifejezetten a tiltakozás megtorlására.
A teljes jelentés, amely összefoglalja a 2020. augusztus 30. és december 1. közötti történéseket, itt érhető el:
