Közösségellenes felhatalmazás

A TASZ az alapjogi biztostól kérte, hogy indítványozza az önkormányzati törvény egy felhatalmazó rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását az Alkotmánybíróságon. A helyi önkormányzatok ugyanis önkényesen, törvényi garanciáktól mentesen bírságolhatnak az általuk "a közösségi  együttélés alapvető szabályainak" minősített  normák megszegőivel szemben.

Tavaly novemberben az AB alkotmányellenesnek találta az önkormányzatok ún. közösségellenes magatartások megállapítására jogosító törvényi felhatalmazását, mivel a homályos tartalmú, túl általános fogalmak lerontják a jog biztonságát, és nem nyújtanak garanciát a helyi hatalmi önkény ellen. Viszont a megsemmisítés után röviddel hatályba lépett egy újabb törvényi felhatalmazás, amely a TASZ álláspontja szerint ugyanolyan bizonytalan, parttalan, mint elődje. Az alkotmányosság próbáját elbukó „közösségellenes magatartások” kategóriáját a közösségi együttélés szabályai váltják fel, továbbá az önkormányzatok jogosultak meghatározni az öngondoskodás és a közösségi feladatokhoz való hozzájárulás rendjét, illetve a rend megsértése esetén közigazgatási és helyszíni bírságot szabhatnak ki. A TASZ szerint a törvény adta felhatalmazás kereteit és terjedelmét nem határozza meg biztonsággal a törvényalkotó, ami önkényes önkormányzati jogalkotásra ad lehetőséget és ezzel sérti a jogbiztonság elvét.

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével az önkormányzatoknak 2012-ben megszűnt a szabálysértési jogköre. Cserében viszont az önkormányzati rendészeti arzenálba először a közösségellenes magatartások, majd a közösségi együttélési szabályszegések kerültek be. Sokszor bebizonyosodott, hogy társadalmi problémák rendészeti kezelése a kormányzat egyik koherens társadalompolitikai beavatkozási elve; ebben az esetben is sejthető, hogy a helyi önkény a leszakadt társadalmi csoportokat sújtja majd, azokat, akiktől a segélyeket vonják meg, akiket a közmunkából zárnak ki, akik ellen szigorítják a büntető törvénykönyvet és a szabálysértési törvényt. A TASZ az alapjogi biztoshoz fordult, azt kérve, hogy a biztos indítványozza az AB-nál az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezésének megsemmisítését.  

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.

Az új kormánypárti  törvényjavaslat indokolatlanul szétszakíthat családokat

A gyermekek védelme és biztonsága érdekében kormánypárti képviselők olyan törvénymódosítást terjesztettek elő, amely nem alkalmas a súlyosan veszélyeztetett gyermekek tragédiáinak megelőzésére, ugyanakkor tömegesen vezethet családok indokolatlan szétszakításához. Tegnap valamennyi parlamenti képviselőnek megküldtük a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai álláspontunk, amihez neves gyermekjogi szakemberek és szervezetek is csatlakoztak.

Diszkriminálta a romákat a rendőrség Gyöngyöspatán

Az Egri Törvényszék a TASZ által indított perben 2015. szeptember 17-én kihirdetett, elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy elmulasztott megfelelően fellépni a szélsőséges szervezetekkel szemben, és így elmulasztotta megvédeni a megfélemlített roma közösséget. A bíróság szerint később szabálysértési eljárási gyakorlatával is diszkriminálta a romákat a rendőrség.