Közösségellenes felhatalmazás

A TASZ az alapjogi biztostól kérte, hogy indítványozza az önkormányzati törvény egy felhatalmazó rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását az Alkotmánybíróságon. A helyi önkormányzatok ugyanis önkényesen, törvényi garanciáktól mentesen bírságolhatnak az általuk "a közösségi együttélés alapvető szabályainak" minősített normák megszegőivel szemben.

Tavaly novemberben az AB alkotmányellenesnek találta az önkormányzatok ún. közösségellenes magatartások megállapítására jogosító törvényi felhatalmazását, mivel a homályos tartalmú, túl általános fogalmak lerontják a jog biztonságát, és nem nyújtanak garanciát a helyi hatalmi önkény ellen. Viszont a megsemmisítés után röviddel hatályba lépett egy újabb törvényi felhatalmazás, amely a TASZ álláspontja szerint ugyanolyan bizonytalan, parttalan, mint elődje. Az alkotmányosság próbáját elbukó „közösségellenes magatartások” kategóriáját a közösségi együttélés szabályai váltják fel, továbbá az önkormányzatok jogosultak meghatározni az öngondoskodás és a közösségi feladatokhoz való hozzájárulás rendjét, illetve a rend megsértése esetén közigazgatási és helyszíni bírságot szabhatnak ki. A TASZ szerint a törvény adta felhatalmazás kereteit és terjedelmét nem határozza meg biztonsággal a törvényalkotó, ami önkényes önkormányzati jogalkotásra ad lehetőséget és ezzel sérti a jogbiztonság elvét.

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével az önkormányzatoknak 2012-ben megszűnt a szabálysértési jogköre. Cserében viszont az önkormányzati rendészeti arzenálba először a közösségellenes magatartások, majd a közösségi együttélési szabályszegések kerültek be. Sokszor bebizonyosodott, hogy társadalmi problémák rendészeti kezelése a kormányzat egyik koherens társadalompolitikai beavatkozási elve; ebben az esetben is sejthető, hogy a helyi önkény a leszakadt társadalmi csoportokat sújtja majd, azokat, akiktől a segélyeket vonják meg, akiket a közmunkából zárnak ki, akik ellen szigorítják a büntető törvénykönyvet és a szabálysértési törvényt. A TASZ az alapjogi biztoshoz fordult, azt kérve, hogy a biztos indítványozza az AB-nál az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezésének megsemmisítését.  

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Gyűlöletbűncselekmények áldozatainak

Az alábbi kiadványunk gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban:

Civil szervezetek levele a Belügyminiszterhez a gyöngyöspatai helyzet kapcsán

A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda közös levélben fordult a mai napon Pintér Sándor Belügyminiszterhez. A jogvédő szervezetek kérik a Belügyminisztert, hogy haladéktalanul utasítsa a rendőrséget arra, hogy a jogbiztonság helyreállítása és a megfélemlített roma lakosok védelme érdekében tegyen eleget törvényben meghatározott feladatainak a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban.

Ózdi romák panasza rendőri intézkedés miatt

Ózdi romák 2009. május 8-án egy rendőri intézkedés miatt panasszal fordultak a Független Rendészeti Panasztestülethez. A húsz Hétes telepi sértett azután fordult a Panasztestülethez, hogy egy általuk kezdeményezett intézkedés során a kiérkező rendőrök őket megalázták, és súlyosan megsértették emberi méltóságukat.