2018 óta 10 megye jogsértő közösségi együttélési rendeleteit – szám szerint 328 rendeletet – támadtuk meg az illetékes kormányhivatalok előtt, kérve, hogy a képviselő-testületeket utasítsák ezen szabályok hatályon kívül helyezésére. Közösségi együttélési rendeleteket 2013 óta alkothatnak az önkormányzatok, de azóta sem világos, hogy tulajdonképpen mire valók ezek a szabályok. A helyi önkormányzatokról szóló törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a „helyi sajátosságokra figyelemmel” közösségi együttélési szabályokat alkossanak, de nem tisztázza, hogy pontosan kikre, milyen magatartásokra, milyen élethelyzetekre vonatkozhatnak ezek a szabályok.

De mitől válnak jogsértővé a közösségi együttélési rendeletek?

Egyrészt attól, hogy alapvető jogokat korlátoznak, amit csak törvény tehetne meg, önkormányzati rendelet nem. Az önkormányzat magáningatlanok területére lép, amikor előírja, hogy a lakásbelsőnek rendezettnek kell lennie, és még a módját is meghatározza, hogy hogyan kell a lakosoknak tisztán tartani az ingatlanjukat. A rendeletek alapján mindez hatóságilag ellenőrizhető, a szabályok megszegői közigazgatási bírságot kötelesek fizetni. Az önkormányzat által számon kért körülmények semmiféle kapcsolatban nincsenek a közösségi együttéléssel, hiszen az érintettek otthonáról van szó, nem egy buszmegállóról vagy közparkról. A szabályok alkalmazása pedig könnyen hátrányos megkülönböztetéshez vezet, hiszen a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb csoportok nem feltétlenül tudnak eleget tenni a követelményeknek.

Másrészt számtalan olyan kérdést is szabályoznak helyi szinten az önkormányzatok, amiket valamilyen más jogszabály már rendez. Gyakori, hogy olyan magatartásokat – például csendháborítást, környezetvédelmi szabályok megsértését, akár különböző közlekedési magatartásokat – büntet a közösségi együttélési rendelet, ami már eleve szabálysértésnek számít. A szabálysértésen kívül más magatartásokat is gyakran újraszabályoznak az önkormányzatok annak ellenére, hogy már vonatkozik rájuk külön szabály – ilyenek a hulladék tárolására, vagy a plakátok és reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok. Ezzel ugyan nem sértenek alapvető jogokat, viszont a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit igen, és sokszor az Alaptörvényt is. A jogalkotás egyik alapelve ugyanis az, hogy ugyanazt a magatartást nem lehet párhuzamosan, több szinten – tehát törvényben és önkormányzati rendeletben is – szabályozni, az Alaptörvény értelmében pedig az önkormányzati rendeletek nem lehetnek ellentétesek más jogszabállyal.

Az általunk megtámadott 328 közösségi együttélési rendelet szakaszai közül 153 törvénysértő rendelkezést már biztosan hatályon kívül helyeztek a helyi képviselő-testületek, de ez a szám még tovább fog növekedni, mert több kormányhivatal is jelezte felénk, hogy az egyeztetések még folyamatban vannak, és akár szélesebb körű vizsgálatot is indokoltnak tartanak. Több kormányhivatal jelezte, hogy szakmai segítséget nyújtanak a helyi önkormányzatoknak annak érdekében, hogy a jövőben a céloknak megfelelő, jogszerű szabályok szülessenek.

Annak érdekében, hogy a közösségi együttélési szabályok megalkotóihoz is eljussanak tapasztalataink, valamint a kormányhivatalok által kifejtett álláspontok, cikket írtunk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ÖNkormányzat című lapjába, valamint a Jegyző és Közigazgatás című folyóiratba is. Azoknak pedig, akiket ingatlanuk rendezetlensége miatt jogtalanul bírságoltak meg, tájékoztató anyagot készítettünk beadványmintákkal.

Bízunk abban, hogy munkánk hozzájárul ahhoz, hogy a közösségi együttélési szabályok és azok alkalmazása egységes, jogszerű és igazságos legyen. Ennek érdekében idén további öt megye közösségi együttélési rendeleteit tekintjük át.

A vizsgálatot a Szabálysértési Munkacsoport keretein belül indítottuk, mely egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozik.