Küldj levelet a képviselődnek!

Két kormánypárti képviselő javaslatára a jövő héten úgy módosulna a gyermekvédelmi törvény, hogy minden szülő ellen hatósági eljárás indulhat, aki nem elég együttműködő a gyerekei tanáraival, óvónénijével, gyerekorvosával, védőnőjével. Arra kérjük az állampolgárokat, hogy küldjenek levelet a képviselőjüknek, kérve, hogy ne szavazza meg a benyújtott módosítást.

Egy várandós anyuka késve jut el a terhesgondozásra, mert nem volt, aki vigyázzon a beteg ovis gyerekére. A szülőket nem engedik el munkából és így nem jutnak el egy hétköznap délutáni szülői értekezletre. Ezek  a törvény elfogadása után akár az együttműködés megtagadásának is minősülhetnek!

Ebben az esetben eljárás fog indulni a szülők ellen, mert mostantól az együttműködés megtagadása kapásból „súlyos veszélyeztetésnek” minősül. A gyámhivatalok kötelesek lesznek a szülők ellen eljárást indítani, és „jobb” esetben csak védelembe veszik a gyerekeket, rosszabb esetben viszont akár el is szakíthatják őket a szüleiktől!

Ha csak védelembe veszik a gyerekeket, az is azt jelenti, hogy a hatóság szabja meg, hogy neveld a gyerekedet. Egy tárgyaláson kötelezik a veszélyeztető szülőket különböző feladatok betartására, amit a  a családgondozók családlátogatások alkalmával rendszeresen ellenőrizni fognak.

A TASZ szerint ez a javaslat felháborító. A törvénytervezet benyújtása óta rengeteg szülői és szakmai szervezet is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartják, hiszen jól működő, boldog családok szakadhatnának szét akár egy-egy kimaradt szülői értekezlet vagy orvosi vizsgálat miatt.

A hivatalos indoklás szerint azért van szükség a változtatásra, mert ezáltal elkerülhetők az olyan tragikus esetek, mint a szigetszentmiklósi vagy a gyöngyösi. A TASZ szerint viszont ez nincs így: mindkét esetben bebizonyosodott, hogy nem a szabályozással van a gond, hanem a jelzőrendszer hiányosságaival. Sokkal nagyobb szükség lenne tehát a jelzőrendszer megerősítésére, semmint a szabályok drákói szigorítására. Így sok ártatlan családot lehet meghurcolni, miközben semmi sem garantálja, hogy a tragédiákat jobban meg lehet előzni.

Ha te sem akarod, hogy a jövő héten megszavazzák ezt a törvényjavaslatot, küldj levelet a képviselődnek, és kérd meg, hogy szavazza le a javaslatot!

Többet itt olvashatsz róla.

Szakemberek és szakmai szervezetek, akik tiltakoznak a tervezet ellen:

dr. Gyurkó Szilvia

Herczog Mária

dr. Lux Ágnes

Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE)

Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület (Csagyi)

A Város Mindenkié (AVM) Hajléktalan Nők Egymásért (Hanem) Munkacsoportja

Európai Roma Jogok Központja (ERRC)

Szülői Jogi Fórum

Civil Közoktatási Platform

Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME)

Tanítanék Mozgalom

Magyar LMBT Szövetség

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hiányzó emlékek: kampány a családok újraegyesítéséért

Ma Magyarországon a nagy szegénységben élő családok tömegei veszítik el a gyermekeiket rossz anyagi körülményeik, illetve a diszkriminatív gyermekkiemelési gyakorlat miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) új kampányában országjárással, szakmai eseményekkel, a nyilvánosság különböző fórumait használva keresi a magyar polgárok figyelmét, illetve petíció indításával gyakorol nyomást a döntéshozókra, hogy egy gyermeket se szakíthassanak el a családjától a szegénység miatt.

A babák újra a polcon

Kati tizennyolc volt, mikor terhes lett első gyermekével. Ő kislányt szeretett volna, Sanyinak mindegy volt, csak egészséges, boldog gyerek legyen. Kati vágya teljesült, 2007-ben megszületett Ági. Egy évvel később megszületett az első fiuk is, Sanyika. Majd két év múlva Vera, aki Kati édesanyjának nevét kapta, rá emlékezve, hiszen kiköpött nagyanyja.

Ági 6 éves volt, mikor megszületett második kisöccse, a szülők negyedik gyermeke. Az anyukája mégis üres kézzel és kisírt szemmel érkezett haza a kórházból, mert a kisbabáját elszakították tőle. Majd pár nap múlva Ágiékat ünneplőbe öltöztetve vitték be az önkormányzatba, ideiglenes hatályú elhelyezésük végrehajtása miatt. Pár hónappal később a falujukból is elkerültek, a teljes ismeretlenbe: nevelőszülőkhöz. Azért kellett a gyerekeket kiemelni a családból, mert „a szülők gyermekeik neveléséhez nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni (…), a lakás- és életkörülményeik továbbra sem rendeződtek.

A szülők évekig nem látták a gyerekeket a havi egy órás láthatáson és egy-egy karácsonyi, húsvéti néhánynapos otthonléten kívül. Mígnem a másféléves jogi procedúra és nyomásgyakorlás eredményeképpen három év után a gyerekek ismét hazakerültek, Marika ismét anyuka lett. A láthatásokra, ajándékba vitt babák végre felkerültek az otthoni polcra.

/A történetben szereplő szülők és gyermekek neveit megváltoztattuk./

Ön kért ma már engedélyt a gyerekei neveléséhez?

Ma két családnak kézbesített a posta gyámhivatali határozatot, két szülőpár várta hónapok óta, tűkön ülve az évente ismétlődő vizsgálat eredményét. A döntés nem kisebb súlyú, mint a gyermekeik - egyik család esetében három, másikuk esetében öt kisgyerek – sorsa: az egymástól távol töltött hónapok, sőt évek után, végre kiérdemelték-e, hogy újra ők lehessenek „Anya” és „Apa”, hogy ne kelljen a havonta egyszer egy órára engedélyezett láthatáson a faliórára meredve rettegni a percek fogyásától.