Már megint a romák a rasszisták

Súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik a Miskolci Törvényszék mai ítélete, amelyben “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el kilenc romát aránylatanul hosszú szabadságvesztésre azért, mert 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban.

2009. november 14-én a Borsod megyei Sajóbábonyban a Jobbik rendezvényt tartott a helyi iskolában. Az épület előtt mintegy száz, - a bíróság által abban az időben a cigány kisebbség rendszeres megfélemlítése miatt már jogerősen feloszlatott  Magyar Gárda egyenruhájához hasonló öltözéket viselő - személy tartózkodott. A helyi romákat a gárdisták jelenléte és a Jobbikos rendezvény érthetően megfélemlítette, hiszen mind a párt, mind a feloszlatott egyesület, illetőleg annak illegális utódszervezetei nyíltan rasszista, cigányellenes politikája közismert volt. Ráadásul az esemény előtt csak néhány hónappal került sor a romák elleni sorozatgyilkosság utolsó, halálos kimenetelű esetére, és a romák országszerte rettegtek attól, hogy a rasszista gyilkosságsorozat folytatódni fog.

A helyi cigányok egy nagyobb csoportja az iskola elé ment, a Jobbik lakossági fórumára azonban nem engedték be őket, így összeszólalkoztak a kívül strázsáló gárdistákkal, akikkel szemben az odaérkező rendőrség nem intézkedett, pusztán a két csoport közé álltak, a romákat hátrébb tolva. A kialakult konfliktus miatt sajtóhírek szerint a Jobbik helyi vezetője “hívta be” másnap Sajóbábonyba az “Új Magyar Gárda keleti dandárjának majd 600 tagját”. November 15-én a jobbikos behívására számos gépjárműben szélsőséges szimpatizánsok közeledtek a település felé, akik jó részét a rendőrség feltartóztatta, egy piros Suzuki azonban tovább tudott haladni. A település határában, a cigánysor közelében a gárdisták előző napi jelenléte és a rendőrség akkori tétlensége miatt feldúlt, támadástól tartó romák egy csoportja karókkal, botokkal ütlegelni kezdte az autót, az esemény során az autó két utasa könnyebben megsérült.

A Miskolci Törvényszék mai, elsőfokú ítéletében rongálás mellett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek a roma származású elkövetőket.

Nem kérdés, hogy az elkövetők önbíráskodó cselekménye elítélendő, jogellenes, azért büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A TASZ álláspontja szerint azonban a bíróság tévedett, amikor a történteket - az ügyészi váddal egyetértve - közösség tagja elleni erőszakként minősítette, és emiatt súlyosabb büntetéseket szabott ki, mint amelyek a törvényes minősítés esetén jártak volna (mindenképpen aránytalan továbbá, hogy két évig ültek előzetesben a vádlottak).

A gyűlölet-bűncselekmények, vagyis az előítélet által motivált bűncselekmények szigorúbb büntetését a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok védelme indokolja. Az elkövetők cselekményének indítéka nyilvánvalóan nem előítélet, hanem a rasszistáktól való félelem és azok elűzésének szándéka volt, ezért hiányzott a közösség tagja elleni erőszak megállapításának alapvető feltétele.

Az indíték nem megfelelő értékelésén túl hibázott a bíróság abban is, hogy ‘a magyar nemzet tagjai elleni’ cselekményként határozta meg a történteket. Az eset körülményeiből, az előzményekből és a vádlottak vallomásaiból is világosan az következik, hogy az elkövetők általuk gárdistának vélt személyek autójára támadtak. A gárdisták csoportja, vagyis szélsőséges, cigányellenes személyek csoportja pedig nem azonosítható a magyar nemzet tagjaival, még akkor sem, ha az elkövetők a “magyar” jelzőt – mint a “gárdista” megjelölés szinonimáját - használták is a cselekmény elkövetése során.

A TASZ határozott véleménye, hogy cigányellenes csoportok tagjait nem védheti a rasszista cselekményeket szankcionálni hivatott gyűlölet-bűncselekmény tényállás, tehát a bíróságnak a cselekményt másként, enyhébb súlyú bűncselekményként kellett volna minősítenie. Álláspontunkat támasztja alá a Legfelsőbb Bíróságnak egy  2011. évi ítélete is.

A téves bírósági döntés továbbá azért ad okot aggodalomra, mert ismétlődően azt tapasztaljuk, hogy miközben romákkal szemben egyre több ügyben merül fel a rasszizmus vádja, addig romák elleni rasszista cselekmények esetében, ha egyáltalán indul eljárás, a hatóságok azokat alulminősítik, vagyis nem gyűlölet-bűncselekménynek, hanem enyhébben büntetendő cselekménynek minősítik és az ügyek döntő többsége nyomozati szakban megakad.

A törvényszék a több évszázados szociális hátrányokat, kirekesztettséget, súlyos diszkriminációt elszenvedő, egy sorozatgyilkosság miatt az esemény idején traumatizált roma kisebbség tagjaival szemben alkalmazta a közösség tagja elleni erőszak tényállását, akárcsak a Miskolci Városi Bíróság tette az elhíresült miskolci ügyben hozott I. fokú, még nem jogerős ítéletében. Ezek az ítéletek a TASZ szerint a büntető jogalkalmazásban megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés kirívó példái.

A TASZ bízik abban, hogy a fellebbezések folytán a Debreceni Ítélőtábla korrigálni fogja a súlyos jogalkalmazói hibát és helyesen fogja minősíteni a bűncselekményt.

Az ügyről hamarosan részletesebben beszámolunk blogunkon.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.