Meghallgatással folytatódik a magyar civilek megbélyegzése elleni fellépés

Újabb szakaszába lép a magyar civil szervezeteket megbélyegző törvény elleni fellépés: az Európai Unió Bírósága október 22-én nyilvános meghallgatást tart az ügyben.

A 2017 nyarán kihirdetett törvény előírja a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek, hogy külföldről támogatott szervezetként vetessék magukat nyilvántartásba, és ezt a megjelölést tüntessék fel honlapjukon és kiadványaikban is. Ezen kívül évente jelentést kell tenniük külföldi támogatóik személyéről. Az előírást nem teljesítő civil szervezetek akár 900 ezer forint pénzbírsággal sújthatók, vagy törvényességi felügyeleti eljárás indítható ellenük, amely akár a szervezet megszüntetését is eredményezheti. Hasonló törvényeket Izraelben és Oroszországban fogadtak el.

„A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló, „civiltörvényként” ismertté vált magyar jogszabály miatt az Európai Bizottság 2017. július 14-én kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Miután a kormánytól nem kapott kielégítő választ, az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságától kérte annak megállapítását, hogy a törvény sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződést, valamint az EU Alapjogi Chartáját.

A civiltörvényre semmi szükség, hiszen előtte is bárki megismerhette a valamennyi civil szervezet által kötelezően benyújtandó, nyilvánosan elérhető beszámolókból, hogy honnan és milyen tevékenységre kapnak forrásokat. A törvény nem az átláthatóságot szolgálja, hanem annak a kommunikációs hadjáratnak a része, amely azt sugallja, hogy a külföldi támogatásban részesülő szervezetek Magyarország érdekeivel ellentétes tevékenységet végeznek. A kormány ahelyett, hogy vitába szállna a munkáját bíráló szervezetekkel, el akarja hallgattatni őket, amikor előírja, hogy nyilvános megszólalásaikkor tüntessék fel a véleményük hiteltelenítésére szolgáló bélyeget.

Ez a törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot, és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket, ezért a TASZ – néhány más hasonlóan gondolkodó szervezettel együtt – már a törvény elfogadásának napján úgy döntött, hogy nem felel meg neki. Gazdálkodásuk és tevékenységük teljesen nyilvános, de a jogsértő civiltörvénnyel szemben a jogérvényesítési lehetőségek teljes tárházát csak akkor tudják kihasználni, ha nem tesznek eleget a jogsértő törvény előírásainak.

Fontos fejlemény, hogy az Európai Unió Bíróságán folytatódik az ügy, ugyanis a civiltörvénnyel addig nem foglalkozik érdemben az Emberi Jogok Európai Bírósága, amíg a magyar Alkotmánybíróság nem hoz döntést, az Alkotmánybíróság viszont az Európai Unió Bíróságának döntésére vár. A TASZ bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hoz, ami alapján hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket megbélyegző, jogsértő törvényt.

(Illusztráció: Edward Lich / Pixabay)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél a Rendőrfőkapitánynak: biztosítsa a polgárok szabad gyülekezését!

Nyílt levélben kérjük Budapest Rendőrfőkapitányát, hogy tájékoztasson minket és a közvéleményt arról, hogy a rendőrség hogyan biztosítja, hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti, alatti és utáni időpontok során a gyülekezni kívánók élni tudjanak alkotmányos jogukkal.

A vélemény szabadsága vs. gyülekezési jog

Szomorú hír a véleménynyilvánítás szabadságát fontosnak tartók számára: a Pest Megyei Bíróság február 15-én jogerősen elmarasztalta MIÉP-Jobbik két aktivistáját, mert tavaly nyáron a Belügyminisztérium előtt "be nem jelentett" sajtótájékoztatót tartottak

Valaki nem mond igazat

Megérkezett az Alkotmánybíróság elleni perünk másodfokú ítéletének írott változata. A perről részletesen beszámoltunk honlapunkon és az üggyel a sajtó is sokat foglalkozott. Most az ítélet szövegének közreadásán túl csak néhány érdekességre szeretnénk felhívni a nyilvánosság figyelmét.