Meghallgatással folytatódik a magyar civilek megbélyegzése elleni fellépés

Újabb szakaszába lép a magyar civil szervezeteket megbélyegző törvény elleni fellépés: az Európai Unió Bírósága október 22-én nyilvános meghallgatást tart az ügyben.

A 2017 nyarán kihirdetett törvény előírja a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek, hogy külföldről támogatott szervezetként vetessék magukat nyilvántartásba, és ezt a megjelölést tüntessék fel honlapjukon és kiadványaikban is. Ezen kívül évente jelentést kell tenniük külföldi támogatóik személyéről. Az előírást nem teljesítő civil szervezetek akár 900 ezer forint pénzbírsággal sújthatók, vagy törvényességi felügyeleti eljárás indítható ellenük, amely akár a szervezet megszüntetését is eredményezheti. Hasonló törvényeket Izraelben és Oroszországban fogadtak el.

„A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló, „civiltörvényként” ismertté vált magyar jogszabály miatt az Európai Bizottság 2017. július 14-én kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Miután a kormánytól nem kapott kielégítő választ, az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságától kérte annak megállapítását, hogy a törvény sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződést, valamint az EU Alapjogi Chartáját.

A civiltörvényre semmi szükség, hiszen előtte is bárki megismerhette a valamennyi civil szervezet által kötelezően benyújtandó, nyilvánosan elérhető beszámolókból, hogy honnan és milyen tevékenységre kapnak forrásokat. A törvény nem az átláthatóságot szolgálja, hanem annak a kommunikációs hadjáratnak a része, amely azt sugallja, hogy a külföldi támogatásban részesülő szervezetek Magyarország érdekeivel ellentétes tevékenységet végeznek. A kormány ahelyett, hogy vitába szállna a munkáját bíráló szervezetekkel, el akarja hallgattatni őket, amikor előírja, hogy nyilvános megszólalásaikkor tüntessék fel a véleményük hiteltelenítésére szolgáló bélyeget.

Ez a törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot, és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket, ezért a TASZ – néhány más hasonlóan gondolkodó szervezettel együtt – már a törvény elfogadásának napján úgy döntött, hogy nem felel meg neki. Gazdálkodásuk és tevékenységük teljesen nyilvános, de a jogsértő civiltörvénnyel szemben a jogérvényesítési lehetőségek teljes tárházát csak akkor tudják kihasználni, ha nem tesznek eleget a jogsértő törvény előírásainak.

Fontos fejlemény, hogy az Európai Unió Bíróságán folytatódik az ügy, ugyanis a civiltörvénnyel addig nem foglalkozik érdemben az Emberi Jogok Európai Bírósága, amíg a magyar Alkotmánybíróság nem hoz döntést, az Alkotmánybíróság viszont az Európai Unió Bíróságának döntésére vár. A TASZ bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hoz, ami alapján hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket megbélyegző, jogsértő törvényt.

(Illusztráció: Edward Lich / Pixabay)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tíz ország emberi jogi szervezetei együtt rajzolják újra az alapjogok térképét

Az egyéni szabadságjogok és az állampolgári tiltakozások terén tapasztalható, egyre fokozódó korlátozások miatt tíz ország független emberi jogi szervezete úgy döntött, hogy nemzetközi együttműködésre lépnek egymással (International Network of Civil Liberties Organizations, INCLO). Október 11-én kiadott jelentésük kilenc esettanulmányt gyűjt össze, amelyek bemutatják a békés gyülekezésekkel szembeni önkényes rendőri fellépések különböző változatait. A jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a gyülekezési jog kiterjesztése érdekében.

Zöld jelzés a szakszervezeti tüntetéseknek: Sikeres TASZ-fellépés a Fővárosi Bíróság előtt a betiltott tüntetések ügyében

A Fővárosi Bíróság 2011. szeptember 21-i végzéseivel  hatályon kívül helyezett két rendőri határozatot: azokat, amelyekkel Budapest Rendőrfőkapitánya a Kossuth-térre és a Várba, szombatra és vasárnapra szabályosan bejelentett szakszervezeti tüntetéseket megtiltotta. A tervetett tüntetések így megtarthatók, a bíróság az ügyekben osztotta a bejelentő képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontját, mely szerint a rendőrségi határozatok indoklása nem állta meg a helyét és tiltásra nem lett volna ok.

Az igazságügy-miniszter és az "elavult jogkövetés"

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek van egy olyan rendelkezése, amely előírja, hogy a jogalkotási program összeállításához ki kell kérni a társadalmi szervezetek javaslatait. A program előkészítéséért az igazságügy-miniszter a felelős. A választások után rögtön meg is kérdeztük, hogy mikor és miként tudják a társadalmi szervezetek a javaslataikat előadni, hiszen az új Kormány új jogalkotási programot készít. Az igazságügyi államtitkár válasza ma érkezett meg, melyből kiderül, hogy sehogy.