Megint garázdaságnak ítélte a bíróság a politikai véleménynyilvánítást

Újabb alapjogsértő ítélet született ma Komáromy Gergely és Kiripolszky Csongor szabálysértési ügyében. A bíróság személyenként 30 000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte ügyfeleinket, mert az ítélet szerint garázdaságot követtek el.  Az ítélet ellen fellebezünk.

Április 17-én hétfőn a TASZ ügyfelei, Komáromy Gergely és Kiripolszky Csongor narancssárga, gyerekeknek szánt arcfestékkel dobták meg a Szabadság téri szovjet emlékművet. A festék a rendőrség nyilatkozatai alapján csapvízzel, súrolás nélkül eltávolítható. Garázdaság szabálysértése miatt indult ellenük eljárás, őrizetben várták a bírósági tárgyalást, mindkettőjüket vezetőszárban és bilincsben vezették be a tárgyalóterembe.

Az eset jogi megítélése nem vonatkoztatható el a körülményektől. Komáromy szombaton részt vett egy szintén a Szabadság téren tartott politikai demonstráción, tettét politikai véleménynyilvánításnak, társadalmi felelősségvállalásnak nevezte a bíróságon.

A garázdaság szabálysértése akkor valósul meg, ha az elkövetett cselekmény kihívóan közösségellenes és alkalmas arra, hogy másokban megbotránkoztatást vagy riadalmat keltsen. A bíróság érvelése alapján “minden kétséget kizáróan megállapítható” ügyfeleink magatartásának “a társadalmi együttélési normákat, viselkedési szabályokat és elvárásokat sértő, azokat semmibe vevő” jellege. Hogy ezt az állítását a bíróság mivel támasztja alá, az ítéletből nem derül ki. Ugyanígy nyilatkozik a döntés arról, hogy a cselekmény alkalmas volt arra, hogy megbotránkoztatást vagy riadalmat keltsen, de ehhez sem fűz semmilyen érdemi indokolást a bíróság. Nem fogalmaz meg semmilyen érvet a döntés azzal az alkotmánybírósági és a strasbourgi gyakorlattal kapcsolatban sem, amely alapján a véleménynyilvánítás szabadsága a meghökkentő, sokkoló véleménynyilvánítást is védi, holott az eljáró ügyvéd ezeket a tárgyaláson ismertette.

Az ítélettel szemben fellebbezünk, mert a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy döntésével a véleményszabadságot korlátozza. Elképzelhető, hogy az ilyen, politikai véleménynyilvánításért jogi felelősséget állapítsanak meg egy jogállamban, de ilyenkor a bíróságnak nagyon alaposan meg kell indokolnia, hogy miért korlátozta az alapjog gyakorlását. Jelen ügyben ennek nyomát sem láttuk. Komáromy Gergelyt és Kiripolszky Csongort dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje képviselte.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.