Megjelent a TASZ jelentése a 2014-es választások választójogi értékeléséről
Valóban sokkal több külképviseleti névjegyzékbevételi kérelmet utasítottak el, mint más kérelmeket? Gyanúsan eltérőek-e a kérelemelutasítások okai egyes kérelmek esetében? Utalhatnak-e az eltérések a választópolgárok egyes csoportjainak szándékos kizárására? Milyen megoldásokkal lehetne felhasználóbarátabbá tenni a választási eljárás egészét, még a szavazás előtt? Az eddigi értékes egyéni történetek mellett mindez most a számokból is tényszerűen kiderül. A jelentés egyedülálló elemzését adja a 2014-ben oly sokszor panaszolt (pl. külképviseleti szavazásra vonatkozó) kérelem-elutasításoknak, és a Nemzeti Választási Irodától kapott adatok segítségével mindennek utánajár.
A TASZ Politikai Részvételi Jogi Programja egyik fő feladatának tűzte ki, hogy a 2014-es év választásait végigkövetve monitorozza: hogyan érvényesülhet a választójog mint egyéni alapjog az először alkalmazott választási eljárás keretében. Meggyőződésünk, hogy elsősorban a jogrendszer, azaz a megfelelő választási eljárás és választási rendszer, illetve általában a jogszabályi garanciák feladata biztosítani az állampolgárok szabad és egyenlő politikai részvételét. Ezért a választási eljárás különféle hatásainak kiértékelésekor arra kerestük a választ: a mai Magyarország társadalmi-gazdasági körülményei között biztosítja-e a hatályos választási eljárás, hogy minden választópolgár akaratának megfelelően tudjon élni politikai részvételi jogaival, méghozzá méltányos és más polgárokkal egyenlő feltételek között.
Mércénk végig alapjogi maradt. Arra voltunk kíváncsiak: Hogyan érvényesülhet az állampolgárok választójoga mint egyéni alapjog az új választási eljárásban? Mennyiben segíti és mennyiben akadályozza az új szabályozás a szabad és tisztességes választásokhoz való jog érvényesülését? A választási eljárás különféle szakaszaiban milyen korlátozások alá esett a választójog szabad és egyenlő gyakorlása, és mely korlátozások tekinthetők az Alaptörvény és az alkotmányosság nemzetközi mércéje szerint igazolhatónak?
Jelentésünk két feltevés alátámasztására szolgál. Egyrészt feltételeztük, hogy az országgyűlési és helyi önkormányzati választási rendszer, valamint a választási eljárás egyes elemei önmagukban sem tesznek eleget az alkotmányosság követelményeinek. Ilyen például egyes csoportok indokolatlan kizárása a választójogból, vagy éppen a választójog indokolatlan kiterjesztése. Másrészt az új választási rendszer és eljárás bizonyos elemeit a rendelkezésre álló adatok alapján ésszerűen várható hatásuk miatt kritizáltuk. Monitorozási tevékenységünk eredményeképp kimondhatjuk: a választási eljárás utóbbi csoportba tartozó, várható hatásuk miatt kritizált elemei nem csupán várhatóan, hanem a 2014-es választások valamelyikén – vagy mindegyikén – való gyakorlati alkalmazásuk során ténylegesen is a választópolgárok alkotmányos jogainak sérelméhez vezettek. E jelentés tehát megalapozottan vonhatja le a konklúziót: a 2014-ben először alkalmazott új választási eljárás – az előzetes feltevéseknek megfelelően – jelentős mértékben negatívan befolyásolta és befolyásolja a politikai közösség tagjainak szabad, méltányos és egyenlő politikai részvételét.
Monitorozási tevékenységünk célja mindazonáltal nem csupán az alapjogi mérce következetes felmutatása és segítségével az alkotmányossági problémák azonosítása a választási eljárásban. Arra a kérdésre is igyekeztünk válaszolni, hogy milyen jogfejlesztési irányok, jogalkalmazási változások segítenék a választópolgárok jogainak érvényre juttatását. E jelentés minden egyes fejezete ennek megfelelően konstruktív ajánlásokkal zárul, amelyek konkrét aktorok konkrét lépéseit jelölik ki. A döntéshozók kötelezettsége, hogy az ajánlások által kijelölt úton haladva, a választási eljárást módosítva, vagy annak alkalmazási módjain változtatva, alkalmazását segítve helyreállítsák a választási eljárás alkotmányosságát.
Lapozgassa jelentésünket itt:
Vagy töltse le jelentésünket innen.
