Megkezdtük a választások monitorozását

A bőrünkön érezzük majd az új választási eljárás vészjósló hiányosságait a választások kitűzésével kezdődő időszakban. A TASZ megkezdte a választások monitorozását, amelynek során dokumentálja a 2014-ben először alkalmazott eljárás alkotmányos jogainkat sértő hatását. A következő hónapokban megvizsgáljuk, hogy a választási eljárás különböző fázisairól objektív képet adó adatok alátámasztják-e feltevésünk, miszerint az új szabályozás a gyakorlatban is a politikai részvételi jogok csorbításához vezet.

A TASZ (egyedül és másokkal közösen) már eddig is több ízben jelezte kifogásait az új választás megannyi elemével szemben. Kifogásainknak kétféle alapja volt. Egyrészt az eljárás egyes elemei önmagukban nem tesznek eleget az alkotmányosság elvi követelményeinek. Ilyen például egyes csoportok indokolatlan kizárása a választójogból, vagy éppen annak indokolatlan kiterjesztése. Másrészt az új választási rendszer bizonyos elemeit a rendelkezésre álló adatok alapján ésszerűen várható hatásuk miatt kritizáltuk. A kampányszabályozás egyes elemei például várhatóan a politikai beszéd terének szűküléséhez vezetnek. Monitorozásunk célja, hogy kimutassuk: a választási eljárás utóbbi csoportba tartozó, várható hatásuk miatt kritizált elemei nem csupán várhatóan, hanem a gyakorlati alkalmazás során ténylegesen is a választópolgárok alkotmányos jogainak sérelméhez vezetnek.

Meggyőződésünk, hogy elsősorban a jogrendszer, azaz a megfelelő választási eljárás és a jogszabályi garanciák feladata biztosítani az állampolgárok szabad és egyenlő politikai részvételét. Ezért a választási rendszer különféle hatásainak kiértékelésekor arra keressük a választ: a mai Magyarország társadalmi-gazdasági körülményei között biztosítja-e a választási eljárás, hogy minden választópolgár akaratának megfelelően élhessen politikai részvételi jogaival, méghozzá méltányos és más polgárokkal egyenlő feltételek között.

Ennek megfelelően kiemelten összpontosítunk a következő területekre:

(1)   Kampány: Hogyan érvényesülnek a szabad és egyenlő politikai beszéd feltételei az új kampányszabályozás következményeképp?

(2)   Sérülékeny csoportok választójoga: Hogyan élhetnek választójogukkal a bármilyen fogyatékkal élők, a hajléktalan emberek, vagy a fogvatartottak? Hogyan élnek választójogukkal a nemzetiségi szavazók, és ez hogyan befolyásolja politikai részvételük súlyát?

(3)   Külföldön tartózkodó állampolgárok választójoga: Hogyan élhetnek választójogukkal a magyarországi lakcímmel rendelkező és nem rendelkező állampolgárok?

A fenti kérdések mentén meghatározott monitorozási szempontjaink kézzelfogható, tényszerű adatokkal szolgálnak majd, amelyek azt hivatottak bizonyítani: a 2014-ben először alkalmazott új választási eljárás jelentős mértékben negatívan befolyásolja a politikai közösség tagjainak szabad, méltányos és egyenlő politikai részvételét – ahogy eddig is jó okkal feltételeztük.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tálcán kínált csalási lehetőség a választási rendszerben

A következő országgyűlési választáson bárkivel megeshet, hogy a szavazatszámláló bizottság közli vele: nem szavazhat, mert átjelentkezett az ország másik végében lévő szavazókörbe, vagy nem szavazhat pártlistára, mert a nemzetiségi névjegyzéken szerepel. Mindez úgy, hogy a polgár nem tud erről és nem is tehet ellene semmit. A választási rendszer jelenlegi formájában magában hordozza a választójog tömeges megsértésének a lehetőségét, ezért a TASZ felszólította a Nemzeti Választási Irodát (NVI), hogy alakítsák át a jelenlegi névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmezési eljárást úgy, hogy az a választások tisztáságának megfelelő garanciáját biztosítsa. 

Félsiker az AB döntése a regisztrációról

A TASZ egyetért az Alkotmánybíróság döntésével: a Magyarországon lakó választópolgárok előzetes regisztrációja szükségtelen jogkorlátozás. Az általános és egyenlő választójog biztosítása érdekében azonban nemcsak a törvényeket kell felülvizsgálni, hanem az Alaptörvényt is.

Az Ön adataival melyik párt élt vissza? Járjon utána!

Sajtóbeszámolók szerint valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen visszaéltek az idei országgyűlési választásokon először alkalmazott új jelöltállítási eljárással. A demokratikus magyar választások eddigi történetében példátlan számú jelölő szervezet tudott nem csupán egyéni jelöltet, hanem országos listát is állítani.