Mélyen hallgat az Alkotmánybíróság, amikor a legnagyobb szükség lenne az átláthatóság melletti kiállásra

Érdemi vizsgálat nélkül zárta le az Alkotmánybíróság azt az eljárást, ami azért indult, mert a kormány tavasszal a veszélyhelyzetre hivatkozva háromszorosára nyújtotta a közérdekű adatigénylések megválaszolásának határidejét.

Májusban úgy rendelkeztek, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek a megszokott 15 nap helyett elég 45 napon belül válaszolniuk a közérdekű adatigénylésekre. Ebből nem lehet másra következtetni, mint hogy a kormány szerint a közvélemény tájékoztatása a védekezést hátráltatja, pedig ennek épp az ellenkezője igaz. Alapvető fontosságú, hogy mindenki lássa, mi zajlik az egészségügyben, mert rre van szükség ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a veszély mértékét és meghozzuk a szükséges döntéseket. Épp akkor hosszabbították meg drámai mértékben a határidőt, amikor mindenkinek a legelemibb érdeke lett volna, hogy tisztán lásson – ehhez képest a hivatalos szervek nem adtak érdemi információt, a kormányzati tájékoztatást már teljesen központosították, az újságírói kérdések közt önkényesen válogattak.

Az Alkotmánybíróság feladata az lenne, hogy egyértelművé tegye: veszélyhelyzetben sem lehet félresöpörni az alapjogokat pusztán azért, mert a gyakorlásukhoz szükséges feltételek biztosítása kényelmetlen. Ehhez képest az Alkotmánybíróság annyival intézte el a kérdést, hogy „ne bolygassuk a múltat”, arra hivatkozva, hogy a vizsgált szabályok a panasz elbírálásának idején már nem voltak hatályban, így „nem indokolt az eljárás lefolytatása”.

Csakhogy a csütörtökön hatályba lépett új kormányrendelet ismét visszaállította a 45 napos határidőt, ami újabb 45 nappal meghosszabbítható, így könnyen lehet, hogy a járványhelyzetre vonatkozó közérdekű adatokhoz csak három hónap múlva fér hozzá a nyilvánosság – amikor már rég elvesztették aktualitásukat. Reméljük, mire az Alkotmánybíróságnak ismét döntenie kell a szabályozás alkotmányosságáról, addigra felismeri, hogy nem a problémák szőnyeg alá söprése a dolga, hanem el kell végeznie az alkotmány által ráosztott feladatot.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Az Elios-ügy miatt beperelte az Európai Bizottságot a TASZ és az Eleven Gyál

Nem adja ki az Európai Bizottság az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentését az Elios-ügyről, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Eleven Gyál civil csoport beperelte a Bizottságot.

Nyílt levél az információszabadságért

2013. június 26-án kelt nyílt levelünkben a Transparency International Magyarországgal és a K-Monitorral arra kértük az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) módosítása alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését. Tettük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy az Infotv.azon új rendelkezése, mely a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismeréseket kivonja az Infotv. hatálya alól, sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogot, az Alaptörvénybe ütközik.