Mélyen hallgat az Alkotmánybíróság, amikor a legnagyobb szükség lenne az átláthatóság melletti kiállásra

Érdemi vizsgálat nélkül zárta le az Alkotmánybíróság azt az eljárást, ami azért indult, mert a kormány tavasszal a veszélyhelyzetre hivatkozva háromszorosára nyújtotta a közérdekű adatigénylések megválaszolásának határidejét.

Frissítés: A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2023. januárban kelt (NAIH-1754-2/2023. ügyszámú) tájékoztatása szerint az adatigénylés válaszadási határidejének 45 napos hosszabbítását eddig lehetővé tévő kormányrendelet 2022. december 31-től hatálytalan, így nem lehet a továbbiakban 45 napos hosszabbítást alkalmazni. Ez fontos előrelépés az információszabadság érvényesülésében, az akadályok felszámolásában.

2022. december 31-től tehát nem lehet 45 nappal meghosszabbítani a válaszadások határidejét, minden esetben 15 napon belül kell a közérdekűadat-igényésekre válaszolniuk azoknak a szerveknek és személyeknek, akik közérdekű adatokat kezelnek. (Egyszer 15 nappal továbbra is meg lehet hosszabbítani a 15 napos határidőt – az eredeti törvényi szöveggel összhangban – „ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár” (információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (2) bekezdés).

Májusban úgy rendelkeztek, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek a megszokott 15 nap helyett elég 45 napon belül válaszolniuk a közérdekű adatigénylésekre. Ebből nem lehet másra következtetni, mint hogy a kormány szerint a közvélemény tájékoztatása a védekezést hátráltatja, pedig ennek épp az ellenkezője igaz. Alapvető fontosságú, hogy mindenki lássa, mi zajlik az egészségügyben, mert rre van szükség ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a veszély mértékét és meghozzuk a szükséges döntéseket. Épp akkor hosszabbították meg drámai mértékben a határidőt, amikor mindenkinek a legelemibb érdeke lett volna, hogy tisztán lásson – ehhez képest a hivatalos szervek nem adtak érdemi információt, a kormányzati tájékoztatást már teljesen központosították, az újságírói kérdések közt önkényesen válogattak.

Az Alkotmánybíróság feladata az lenne, hogy egyértelművé tegye: veszélyhelyzetben sem lehet félresöpörni az alapjogokat pusztán azért, mert a gyakorlásukhoz szükséges feltételek biztosítása kényelmetlen. Ehhez képest az Alkotmánybíróság annyival intézte el a kérdést, hogy „ne bolygassuk a múltat”, arra hivatkozva, hogy a vizsgált szabályok a panasz elbírálásának idején már nem voltak hatályban, így „nem indokolt az eljárás lefolytatása”.

Csakhogy a csütörtökön hatályba lépett új kormányrendelet ismét visszaállította a 45 napos határidőt, ami újabb 45 nappal meghosszabbítható, így könnyen lehet, hogy a járványhelyzetre vonatkozó közérdekű adatokhoz csak három hónap múlva fér hozzá a nyilvánosság – amikor már rég elvesztették aktualitásukat. Reméljük, mire az Alkotmánybíróságnak ismét döntenie kell a szabályozás alkotmányosságáról, addigra felismeri, hogy nem a problémák szőnyeg alá söprése a dolga, hanem el kell végeznie az alkotmány által ráosztott feladatot.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Véleményeztük az új állami beruházási törvényjavaslatot, tedd meg te is!

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége hívta fel figyelmünket rá, hogy a kormány 8 napra közzétette észrevételezésre az új állami beruházási törvényjavaslatát. Január 20-ig lehet észrevételeket beküldeni, erre bátorítunk mindenkit, főképp azokat a civileket, akik saját környezetükben szembesülnek állami nagyberuházási tervekkel, és tiltakoznak azok környezeti károkozása ellen.

Facebook-törvény: nem a cenzúráról, hanem az átláthatóságról kell szabályozást alkotni

A platformokat a törlések és letiltások miatt éri a legtöbb kritika, de a fő gond az, hogy a felhasználók nem tudnak utánanézni az őket érintő döntések hátterének.