Mélyülő válságban az európai demokrácia, az Európai Unió eszközei hatástalanok

• A fékek és ellensúlyok rendszere gyengült a normalizálódó rendkívüli és gyorsított jogalkotási folyamatok miatt
• Az igazságszolgáltatási rendszerek politikai nyomás alatt állnak, lejáratókampányok és alulfinanszírozás révén
• Széles körben korlátozott, rendőri túlkapásokkal félemlítik meg a klíma- és palesztinpárti tüntetéseket.

A 2019 óta hatodik alkalommal elkészült, ezúttal ezer oldalas éves jelentés részletesen dokumentálja az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes küzdelem, a médiaszabadság, a fékek és ellensúlyok rendszere, a civil társadalmi tér és az emberi jogok legsúlyosabb jogsértéseit az EU-ban. A Civil Liberties Union for Europe (Liberties) által koordinált, 21 EU-tagállamból 43 emberi jogi szervezet részvételével készült átfogó elemzés a jogállamiság helyzetéről szóló eddigi legmélyrehatóbb független „árnyékjelentés”. Megállapításai az Európai Bizottság jogállamisági konzultációs folyamatát erősítik, míg a jelentésben közreműködő szervezetek saját országaik helyzetéről is beszámolnak az idei uniós országlátogatások során.

Országkohortok

• „Leggyengébb láncszem”: Magyarországon, amely évek óta a legrosszabb mutatókkal rendelkezik, tovább romlott a jogállamiság állapota. A „hibrid rezsim” újabb támadásokat indított az igazságszolgáltatás függetlensége, a civil társadalom, a közéleti részvétel és a médiaszabadság ellen.
• „Rombolók”: Olaszország, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovákia kormányai szisztematikusan és szándékosan ássák alá a jogállamiságot szinte minden területen.
• „Lecsúszók”: Belgium, Franciaország, Németország és Svédország – eddig példamutató demokráciák – egyes területeken már aggasztó visszaesést mutatnak, ami precedenst teremthet más országok számára.
• „Stagnálók”: Görögország, Írország, Málta, Hollandia és Spanyolország stagnálnak vagy csak minimális előrelépést értek el jogállamisági mutatóikban.
• „Javulók”: Észtország és Csehország valódi, rendszerszintű javulás jeleit mutatják. A civil társadalom kulcsszerepet vitt a pozitív változások elérésében.
• „Intő példa”: Lengyelország, ahol az új kormány – jelentős előrelépés nélkül – megpróbálta helyreállítani az igazságszolgáltatás függetlenségét és a médiapluralizmust, rávilágítva arra, hogy az intézményi függetlenség helyreállítása rendkívül nehéz és törékeny folyamat.

Kulcsmegállapítások

• Az igazságszolgáltatás továbbra is politikai befolyásolásnak, elégtelen finanszírozásnak és jogi segítségnyújtás előtti akadályoknak van kitéve, amelyek aláássák annak függetlenségét, minőségét és hatékonyságát.
• A korrupcióellenes intézkedések terén a transzparencia hiánya, a gyenge bűnüldözés  és a bejelentők elégtelen védelme tovább erodálja a kormányzati integritásba vetett bizalmat.
• A médiaszabadság egyre nagyobb nyomás alatt áll, mivel a politikai befolyás veszélyezteti a szabályozó testületek függetlenségét, a tulajdonosi koncentráció csökkenti a pluralizmust, miközben az újságírók fokozott zaklatásnak és jogi fenyegetéseknek vannak kitéve.
• A fékek és ellensúlyok rendszere tovább gyengült a gyorsított jogalkotás túlzott alkalmazásával, a független hatóságok politikai befolyásolásával és a választási rendszer integritásának romlásával, ami aláássa a demokratikus kontrollt.
• A civil tér folyamatosan szűkül, a kormányok lejáratókampányokkal bátorítják a korlátozó  törvények bevezetését, különösen a békés tüntetések és az egyesülési szabadság tekintetében.
• Az emberi jogok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, a szigorúbb migrációs politikák, a kiszolgáltatott csoportok elégtelen védelme, valamint a növekvő diszkrimináció és gyűlöletbeszéd miatt, amelyek különösen a kisebbségeket érintik.

Dénes Balázs , a Civil Liberties Union for Europe ügyvezető igazgatója elmondta:
“Európa jogállamisági válsága 2024-ben tovább mélyült, erősödő szélsőjobboldali populizmus és az USA-ban tapasztalható autokrata fordulat mellett. A szélsőjobb növekvő befolyása veszélyezteti az EU belső egységét, miközben Oroszország ukrajnai háborúja és a gyorsan változó transzatlanti viszony próbára teszi a blokk ellenállóképességét. Éppen ezért az Európai Bizottságnak határozottabb jogállamisági fellépésre van szüksége – közvetlen kapcsolatot teremtve a 7. cikk eljárás, a költségvetési feltételrendszer és a kötelezettségszegési eljárások között, hogy megvédje az EU-t és a jogállamiságon alapuló demokráciákat.”

Igazságszolgáltatás: Politikai befolyás és rendszerszintű gyengeségek

• Számos uniós tagállam küzd az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásával a bírói kinevezések és felmentések, valamint az igazságszolgáltatás önkormányzó testületeinek működése terén. Ide tartozik Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Spanyolország.
• A bírók elleni politikai támadások – különösen Franciaországban, Olaszországban, Máltán, Romániában és Szlovákiában –, valamint a bírósági ítéletek végrehajtásának elmaradása Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Németországban, Magyarországon, Litvániában és Spanyolországban továbbra is aggasztó tendenciát mutatnak.
• A bíróságok számára biztosított pénzügyi források az EU-tagállamok riasztóan nagy részében elégtelenek, ami rendszerszintű problémákhoz vezet, például túlterhelt szervezetekhez, alacsony bérekhez és a jogi segítségnyújtás korlátozott elérhetőségéhez.

Korrupcióellenes intézkedések: stagnálás és gyenge jogérvényesítés

• Számos ország – például Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Görögország, Málta, Hollandia és Spanyolország – küzd az összeférhetetlenség szabályozásával és a lobbitevékenység átláthatóságának kérdésével, ami a megfelelő felügyelet hiányához vezet.
• A bejelentők (whistleblower) védelme jelentős eltéréseket mutat az EU-ban. Számos ország – így Észtország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Szlovákia és Spanyolország – nem felel meg hatékonyan az uniós bejelentővédelmi irányelvnek.
• A korrupció büntetőjogi üldözése és kivizsgálása több tagállamban is aggodalomra ad okot, de a magas szintű korrupció elleni fellépés különösen Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Máltán és Hollandiában ütközik akadályokba az intézményi gyengeségek és az elszámoltathatóság hiánya miatt.

Médiaszabadság: Erősödő támadások és kormányzati ellenőrzés

• A közszolgálati média függetlenségét és működését fenyegető folyamatos veszélyeket jelentettek Belgiumból, Bulgáriából, Horvátországból, Görögországból, Magyarországról, Olaszországból, Máltáról, Lengyelországból, Szlovákiából, Spanyolországból és Svédországból.
• A médiaszektor tulajdonosi szerkezete továbbra is átláthatatlan, a piaci pluralizmus szintje alacsony számos országban. Azok a tagállamok, ahol ezek a problémák különösen súlyosak – például Horvátország, Magyarország, Olaszország, Málta és Románia –, nem tettek komoly lépéseket a helyzet kezelésére.
• Horvátország, Csehország, Németország, Görögország, Olaszország, Málta, Románia, Szlovákia és Svédország mind tapasztaltak verbális támadásokat, fenyegetéseket, célzott lejáratókampányokat és jogi visszaéléseket újságírókkal szemben az elmúlt év során.

Fékek és ellensúlyok: Gyorsított jogalkotás, átpolitizált hatóságok és sérült választási rendszer

• Szinte minden vizsgált EU-tagállamban megfigyelhető a gyorsított jogalkotási eljárások túlzott használata, az érdemi társadalmi konzultáció hiánya és a végrehajtási rendeletekkel történő kormányzás normalizálódása.
• Csehország és Olaszország továbbra sem rendelkezik nemzeti emberi jogi intézménnyel, míg számos független hatóság politikai befolyásolással, forráshiánnyal és a kormányzati intézkedésekre gyakorolt csekély hatással küzd, különösen Bulgáriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Írországban, Litvániában, Máltán, Romániában, Szlovákiában és Svédországban.
• A választási rendszer továbbra is problémás, különösen a szavazati jog nemzetiség vagy mentális képességek alapján történő korlátozása miatt Belgiumban, Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Máltán és Szlovákiában. Emellett politikai hirdetések manipulációját jelentették Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Hollandiában, Romániában, Szlovákiában és Spanyolországban.

Civil társadalom: Szűkülő szabadságjogok az aktivisták és civil szervezetek számára

• A jogállamiságot aláásó, egymást erősítő támadások következtében 2024-ben tovább szűkült a civil társadalom: egyre több közvetlen támadás érte az emberi jogi aktivistákat és civil szervezeteket. Minden tagállamból jelentettek legalább egy korlátozást a civil társadalom jogait érintően, és több országban jelentős romlás figyelhető meg.
• A lejárató kampányok és a verbális zaklatás elősegítette a bizalmatlanság növekedését, amely lehetőséget adott a kormányoknak arra, hogy korlátozásokat vezessenek be a törvényekben és a finanszírozási politikákban. Bulgáriában, Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában és Hollandiában új törvényeket fogadtak el „külföldi ügynökökre”, „külföldi érdekérvényesítésre” és lobbitevékenységre vonatkozóan. Magyarország hírhedt „szuverenitási törvénye” nyomán számos vizsgálat indult civil szervezetek és oknyomozó újságok ellen.
• A békés tiltakozáshoz való jog egyre nagyobb veszélyben van, különösen a klíma aktivisták és palesztinpárti tüntetők esetében. Tüntetéseket tiltottak be, helyszíneket korlátoztak, és súlyos büntetéseket szabtak ki.
• Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Magyarország, Románia és Hollandia több rendőri túlkapásról számolt be, míg több ország a tiltakozások korlátozását jogszabályi változtatásokkal kívánta állandósítani.
• Az online és médiabeli zaklatás gyorsan vezetett pénzügyi korlátozásokhoz, és több esetben fizikai támadásokhoz is.

Emberi jogok: Sérülékeny csoportok jogainak rendszerszintű megsértése

• Horvátország, Németország, Görögország, Hollandia, Szlovénia és Svédország kormányai szigorították migrációs politikáikat, veszélyeztetve a migránsok és menedékkérők jogait.
• Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Svédországban továbbra is jelentős joghézagok és védelmi hiányosságok tapasztalhatók a gyermekjogok terén.
• Az európai civil szervezetek szerint növekvő diszkrimináció és gyűlöletbeszéd sújtja az etnikai és szexuális kisebbségeket, különösen Bulgáriában, Horvátországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában.
• A börtönök túlzsúfoltsága és a rossz fogvatartási körülmények komoly aggodalomra adnak okot Írországban, Franciaországban, Lettországban és Szlovéniában.

“Hazánk esetében a 2024-es év fejleményei tovább rontották a jogállamiság helyzetét, ami több elemből áll össze. Az Európában egyedülállóan hosszú ideje fenntartott különleges jogrend révén a kormány képes rendeletekkel bármilyen jogszabályt felülírni, és akár egyedi ügyeket is ezzel az eszközzel dönt el. 2024-ben működni kezdett a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, melynek létrehozása bénító hatással volt számos, közéletileg aktív szereplőre. A bíróságokra nehezedő politikai nyomás fokozódott, miközben a strasbougi és a luxemburgi bíróság ítéleteinek aggasztóan nagy részét nem hajtja végre az állam – ehhez pedig gyakran a jogállamiságot megvető kormányzati kommunikáció társul. A rendszerszintű korrupció ellen továbbra sem lépnek fel hatékonyan az állami szervek. A jogalkotó ismét egyoldalúan, egyeztetés nélkül változtatott meg olyan fontos szabályozásokat, mint például a választókerületek beosztása. A sajtó szabadságát a rendszerkörnyezet mellett új típusú jogi eljárások is korlátozzák, elsősorban adatvédelmi alapon. Az újságírókat is érintő titkos megfigyelésekre vonatkozóan továbbra sem alkotott megfelelő garanciákat az állam – sőt, a magánszférába új módokon is beavatkozik az állam, például a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életvitel-vizsgálatával. A véleménynyilvánítás szabadságát a gyülekezési jogot érintő korlátozások, tiltások akadályozzák. Számos sérülékeny csoport továbbra sem kap az államtól megfelelő segítséget. Összefoglalva, sok területen visszalépés következett be, más területeken pedig az állam passzivitása vezet a jogsérelem fennmaradásához.” – mondta el Döbrentey Dániel, a TASZ Közéleti Részvételi Programvezetője.

A TASZ évek óta részt vesz a Liberties jelentésének elkészítésében azzal, hogy az adott év fontos, a jogállamiság állapotát jellemző fejleményeit bemutatja. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a polgárok jogtudatosítása és a stratégiai pereskedés mellett fontos a döntéshozókat és a nyilvánosságot szembesíteni azzal, hogy milyen rendszerszintű visszásságok rontják a jogállamiság helyzetét.