Mi a baj az új alkotmánnyal?
Szerző: Társaság a Szabadságjogokért
Létrehozva: 2011. április 18, hétfő
Módosítva: 2018. február 8, csütörtök
- Az új alkotmány a kormány alkotmánya lesz. Az alkotmányról szóló vitában a demokratikus ellenzéki pártok nem vettek részt. A kormány összesen 9 napot szánt a parlamenti vitára, amelyet önmagával és a Jobbikkal folytatott.
- Magyarország új alkotmánya a társadalom bevonása nélkül készült. A 12 pontból álló kérdőív postázása után két héttel már a Parlament előtt volt az új alkotmány tervezete, ezért a visszaküldött válaszokat nyilvánvalóan nem vehették figyelembe a szöveg véglegesítésénél.
- Az új alkotmány szükségességét nem indokolta meg a kormány. A jelenlegi alkotmányos berendezkedés 1989–90-ben került kialakításra, az alkotmány csak címében őrizte meg az 1949-es évszámot. Az 1989-es alkotmány volt az, amely alapján létrejött az alapjogokat elismerő, tiszteletben tartó és védő, hatalommegosztáson alapuló harmadik magyar köztársaság.
- Az új alkotmány átalakítja a választásokon való részvétel szabályait, így a külföldön élő magyarok is részt vehetnek a választásokon. Ez azt jelenti, hogy olyan emberek is szavazni fognak, akik e politikai döntés következményeit nem viselik, mert nem itt laknak.
- Az új alkotmány konzervatív-keresztény értékrendet állít mintának. Az új alkotmány kirekeszti azokat, akik másképp gondolkoznak. A konzervatív-keresztény világkép az alapjogok értelmezésénél is szerepet játszhat.
- Az új alkotmány másodosztályú polgárokként kezeli a nem heteroszexuális embereket. Az új alkotmány nem tartalmazza a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalmát, és kizárja, hogy a jövőben házasságot köthessenek az azonos neműek.
- Az emberi jogok védelmi szintje lényegesen csökken. Az új alkotmány megnyitja a lehetőséget az abortusz szigorítása vagy akár teljes tiltása előtt. Számos szociális jog csupán államcélként szerepel az új alkotmányban.
- Az emberi jogok kikényszeríthetősége csökken. Az Alkotmánybíróság hatásköre szűkül. Megszűnik az eddigi lehetőség, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
- Az új alkotmány nem biztosítja megfelelően a bíróságok függetlenségét.
- Az ombudsmani rendszer átalakul: megszűnik a kisebbségi biztos, a jövő nemzedéke biztos és az adatvédelmi biztos önálló intézménye is.
- A kormánytöbbség hosszú időre bebetonozhatja saját politikai elképzeléseit azzal, hogy az adó- és nyugdíjszabályokat a 2/3-os törvények közé sorolja. A következő kormány munkáját nehezíti meg, hogy a költségvetés elfogadását az állami vezetők által delegált Költségvetési Tanácstól teszi függővé.
