Mi a baj az új alkotmánnyal?

  1. Az új alkotmány a kormány alkotmánya lesz. Az alkotmányról szóló vitában a demokratikus ellenzéki pártok nem vettek részt. A kormány összesen 9 napot szánt a parlamenti vitára, amelyet önmagával és a Jobbikkal folytatott.
  2. Magyarország új alkotmánya a társadalom bevonása nélkül készült. A 12 pontból álló kérdőív postázása után két héttel már a Parlament előtt volt az új alkotmány tervezete, ezért a visszaküldött válaszokat nyilvánvalóan nem vehették figyelembe a szöveg véglegesítésénél.
  3. Az új alkotmány szükségességét nem indokolta meg a kormány. A jelenlegi alkotmányos berendezkedés 1989–90-ben került kialakításra, az alkotmány csak címében őrizte meg az 1949-es évszámot. Az 1989-es alkotmány volt az, amely alapján létrejött az alapjogokat elismerő, tiszteletben tartó és védő, hatalommegosztáson alapuló harmadik magyar köztársaság.
  4. Az új alkotmány átalakítja a választásokon való részvétel szabályait, így a külföldön élő magyarok is részt vehetnek a választásokon. Ez azt jelenti, hogy olyan emberek is szavazni fognak, akik e politikai döntés következményeit nem viselik, mert nem itt laknak.
  5. Az új alkotmány konzervatív-keresztény értékrendet állít mintának. Az új alkotmány kirekeszti azokat, akik másképp gondolkoznak. A konzervatív-keresztény világkép az alapjogok értelmezésénél is szerepet játszhat.
  6. Az új alkotmány másodosztályú polgárokként kezeli a nem heteroszexuális embereket. Az új alkotmány nem tartalmazza a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalmát, és kizárja, hogy a jövőben házasságot köthessenek az azonos neműek.
  7. Az emberi jogok védelmi szintje lényegesen csökken. Az új alkotmány megnyitja a lehetőséget az abortusz szigorítása vagy akár teljes tiltása előtt. Számos szociális jog csupán államcélként szerepel az új alkotmányban.
  8. Az emberi jogok kikényszeríthetősége csökken. Az Alkotmánybíróság hatásköre szűkül. Megszűnik az eddigi lehetőség, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
  9. Az új alkotmány nem biztosítja megfelelően a bíróságok függetlenségét.
  10. Az ombudsmani rendszer átalakul: megszűnik a kisebbségi biztos, a jövő nemzedéke biztos és az adatvédelmi biztos önálló intézménye is.
  11. A kormánytöbbség hosszú időre bebetonozhatja saját politikai elképzeléseit azzal, hogy az adó- és nyugdíjszabályokat a 2/3-os törvények közé sorolja. A következő kormány munkáját nehezíti meg, hogy a költségvetés elfogadását az állami vezetők által delegált Költségvetési Tanácstól teszi függővé.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem bűncselekmény a Hír TV kritizálása

A bíróság megszüntette azt a büntetőeljárást, amely a Hír TV feljelentése alapján indult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) három munkatársa és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje ellen. A bíróság szerint a feljelentettek nem követtek el bűncselekményt, amikor a Hír TV Gyöngyöspatáról szóló, az iskolai szegregációt tagadó műsorát bírálták.

Dopeman mégsem gyalázta meg a Himnuszt

A "Bazmeg" című szám negatív társadalomkritika és nem nemzeti jelkép megsértése
Megszüntették a nyomozást Dopeman "Bazmeg" című száma miatt indult ügyben, mivel nem valósult meg a nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény. A VII. Kerületi Rendőrkapitányság határozata szerint a Legfőbb Ügyészségre több bejelentés érkezett elektronikus úton az interneten megjelent videoklip miatt, ami a feljelentések szerint tartalmában sérti Magyarország nemzeti jelképét, a Himnuszt azzal, hogy a videón szereplő két ember trágár szavak ismételgetése között időnként a magyar Himnusz egyes sorait szövi bele szerzeményébe. A feljelentők arra is hivatkoztak, hogy ez őket, mint hazaszerető, tisztességes magyar embereket mélyen megrázta és felháborította.