Miért aggályos, ha isten szerepel a törvényben? - Levelet írtunk a képviselőknek

A TASZ levelet írt a frakcióvezetőknek, valamint az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság és az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének. Arra kértük a képviselőket, hogy gondolják át, milyen tartalommal fogadják el a Trianon emléknapról szóló törvény preambulumát. A TASZ álláspontja szerint aggályos, ha isten neve szerepel a Magyar Köztársaság Országgyűlése által alkotott jogszabályokban.

A teljes levelet alábbiakban közöljük:

A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló T/39 számon benyújtott törvényjavaslat az Országgyűlési képviselőket aszerint bontja két csoportra, hogy vannak, akik szerint „Isten a történelem ura” mások pedig „a történelem menetét más forrásokból” igyekeznek megérteni. Nincs kétségünk afelől, hogy vannak olyan képviselők, akik a történelem menetében istent tekintik a legfőbb irányítónak, míg más képviselők egyéb ok okozati összefüggések alapján értelmezik Magyarország történelmét; és ez így van rendjén.

A rendszerváltással kialakított demokrácia egyik fontos alapja a lelkiismereti- és vallásszabadság. Ez a jog magában foglalja nem csak a belső meggyőződések szabad kialakítását, hanem azok megvallását is.

Azzal azonban, hogy országgyűlési képviselők jogszabályban vallanak vallásos meggyőződésükről, olyan megkülönböztetést tesznek, amely a sokszínű és toleráns társadalmat veszélyezteti. Ha a továbbiakban a hívők és nem hívők, istenfélők és istentagadók táborára osztjuk a társadalmat az azt a veszélyt hordozza magában, hogy felszámolódik a lelkiismeret- és vallásszabadság, az istenhez fűződő viszony határozza meg a társadalom felosztását, arra kényszerítve embereket, hogy valljanak arról, melyik csoportba tartoznak. A lelkiismereti- és vallásszabadság azonban nem csak a meggyőződés szabad megvallását jelenti, hanem azt is, hogy bárki eltitkolhatja azt; megválaszthatja, hogy ki előtt tárja fel a vallással kapcsolatos meggyőződését.

Magyarország történelmében többször is előfordult, amikor egyes vagy az összes felekezethez, valláshoz, egyházhoz tartozókat az állam kirekesztette. Mindannyian tudjuk, hogy ez milyen súlyos történelmi és egyéni tragédiákhoz vezetett. A nem vallásosak megkülönböztetésével ugyanúgy sérül a toleráns társadalom.

A szekuláris állam azt jelenti, hogy az állam nem avatkozik be a vallásba, nem részesít sem előnyben, sem hátrányban egyházakat. Ez biztosítja a vallások egyenlőségét és egyházaknak az államhatalomtól független működését is. Az állam és az egyházak közös érdeke, hogy az állam az egyházaktól az egyházak pedig az államtól függetlenül működjenek.

Abban az esetben, ha a törvényhozó bármelyik vallásra, egyházra, vagy az istenre hivatkozva hozza meg jogszabályait, a demokratikus államhatalom kérdőjeleződik meg. Az országgyűlési képviselők nem istentől kapták a felhatalmazást, hanem a választópolgárok akaratából. A választópolgárok és akár a képviselők egyénileg ugyan gondolhatják azt, hogy a választási eredmény isten akaratából alakult ki, az állam képviselőinek ugyanakkor tartózkodniuk ebbeli meggyőződésük törvénybe foglalásától.
Isten akaratára való hivatkozás az álláspontunk szerint egyszerre sérti meg a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint az Alkotmányba foglalt szekuláris államberendezkedést.

Kérjük Önöket, ne teremtsenek szakadékot istenben hívők és nem hívők között, és a Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedésének megfelelő jogszabályok keretei között éljenek törvényhozói hatalmukkal!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jól döntött az uszításról a bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

A TASZ álláspontja az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról

A TASZ álláspontja szerint az Alkotmányt és az Alkotmánybíróság tagjainak választási rendjét módosító törvényjavaslat a demokrácia egyik legfontosabb alapelemét, az Országgyűlés kontrollját képező Alkotmánybíróság függetlenségét semmisítené meg.