Miért aggályos, ha isten szerepel a törvényben? - Levelet írtunk a képviselőknek

A TASZ levelet írt a frakcióvezetőknek, valamint az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság és az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének. Arra kértük a képviselőket, hogy gondolják át, milyen tartalommal fogadják el a Trianon emléknapról szóló törvény preambulumát. A TASZ álláspontja szerint aggályos, ha isten neve szerepel a Magyar Köztársaság Országgyűlése által alkotott jogszabályokban.

A teljes levelet alábbiakban közöljük:

A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló T/39 számon benyújtott törvényjavaslat az Országgyűlési képviselőket aszerint bontja két csoportra, hogy vannak, akik szerint „Isten a történelem ura” mások pedig „a történelem menetét más forrásokból” igyekeznek megérteni. Nincs kétségünk afelől, hogy vannak olyan képviselők, akik a történelem menetében istent tekintik a legfőbb irányítónak, míg más képviselők egyéb ok okozati összefüggések alapján értelmezik Magyarország történelmét; és ez így van rendjén.

A rendszerváltással kialakított demokrácia egyik fontos alapja a lelkiismereti- és vallásszabadság. Ez a jog magában foglalja nem csak a belső meggyőződések szabad kialakítását, hanem azok megvallását is.

Azzal azonban, hogy országgyűlési képviselők jogszabályban vallanak vallásos meggyőződésükről, olyan megkülönböztetést tesznek, amely a sokszínű és toleráns társadalmat veszélyezteti. Ha a továbbiakban a hívők és nem hívők, istenfélők és istentagadók táborára osztjuk a társadalmat az azt a veszélyt hordozza magában, hogy felszámolódik a lelkiismeret- és vallásszabadság, az istenhez fűződő viszony határozza meg a társadalom felosztását, arra kényszerítve embereket, hogy valljanak arról, melyik csoportba tartoznak. A lelkiismereti- és vallásszabadság azonban nem csak a meggyőződés szabad megvallását jelenti, hanem azt is, hogy bárki eltitkolhatja azt; megválaszthatja, hogy ki előtt tárja fel a vallással kapcsolatos meggyőződését.

Magyarország történelmében többször is előfordult, amikor egyes vagy az összes felekezethez, valláshoz, egyházhoz tartozókat az állam kirekesztette. Mindannyian tudjuk, hogy ez milyen súlyos történelmi és egyéni tragédiákhoz vezetett. A nem vallásosak megkülönböztetésével ugyanúgy sérül a toleráns társadalom.

A szekuláris állam azt jelenti, hogy az állam nem avatkozik be a vallásba, nem részesít sem előnyben, sem hátrányban egyházakat. Ez biztosítja a vallások egyenlőségét és egyházaknak az államhatalomtól független működését is. Az állam és az egyházak közös érdeke, hogy az állam az egyházaktól az egyházak pedig az államtól függetlenül működjenek.

Abban az esetben, ha a törvényhozó bármelyik vallásra, egyházra, vagy az istenre hivatkozva hozza meg jogszabályait, a demokratikus államhatalom kérdőjeleződik meg. Az országgyűlési képviselők nem istentől kapták a felhatalmazást, hanem a választópolgárok akaratából. A választópolgárok és akár a képviselők egyénileg ugyan gondolhatják azt, hogy a választási eredmény isten akaratából alakult ki, az állam képviselőinek ugyanakkor tartózkodniuk ebbeli meggyőződésük törvénybe foglalásától.
Isten akaratára való hivatkozás az álláspontunk szerint egyszerre sérti meg a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint az Alkotmányba foglalt szekuláris államberendezkedést.

Kérjük Önöket, ne teremtsenek szakadékot istenben hívők és nem hívők között, és a Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedésének megfelelő jogszabályok keretei között éljenek törvényhozói hatalmukkal!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

A törvény szája – bíró nem cigányozhat!

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét. 

A véleményt védi a jog, nem a cég érzékenységét

A Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú ítélete szerint nem sértette meg a TV2 személyiségi jogait Vágó István, hanem véleményt fogalmazott meg, amikor a csatornától való távozását összefüggésbe hozta annak jobboldali elköteleződésével.