Minimális büntetést kaptak a tiltakozó ápolók

A Sándor Mária vezetésével tiltakozó egészségügyi alkalmazottakat, akik az alacsony bérszínvonal és a kormány egészségügyi politikája ellen tiltakoztak az Erzsébet-hídón egy szeptemberi hajnalon, a TASZ közbenjárására csak jelentősen csökkentett szankciókkal sújtotta a szabálysértési hatóság. 

Bár ez örvendetes, az már kevésbé, hogy a hatóság csak azt nem vette figyelembe, hogy az ápolók közügyben nyilvánítottak véleményt a tiltakozó akciójukkal, ami fokozott toleranciát kíván az állam részéről.

A feketeruhás nővér, Sándor Mária, és hét társa, szeptember 2-án kora reggel egy rövid, húszperces demonstrációt tartottak az Erzsébet-híd pesti hídfőjének egyik forgalmi sávjában. Tiltakozó akciójukkal az egészségügyi alkalmazottak alacsony fizetésére, az orvosok és az ápolók elvándorlására, az egészségügyi ellátást fenyegető veszélyekre, és a kormány egészségügyi politikájának tarthatatlanságára kívánták felhívni a közvélemény figyelmét. Sándor Mária nem jelentette be a tüntetést, akciójukat villámcsődületnek, flash mobnak tekintette. Bár a tiltakozás egy forgalmi sávban zajlott, az a tömegközlekedést nem érintette, a korai órára és a rövid időre tekintettel pedig a forgalomban sem okozott különösebb fennakadást, a helyszínre érkező rendőrökkel pedig mindenben együttműködtek.

A rendőrség minden résztvevő esetében megállapította a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértését, Sándor Mária esetében pedig, aki nem jelentette be a rendezvényt, a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését is, és a résztvevőket húsz-húszezer, a szervezőt pedig ötvenezer forint pénzbírsággal sújtotta.

Sándor Mária a TASZ segítségét kérte az eljárásban, így az iratok alapján meghozott szabálysértési határozattal kapcsolatban, annak érdekében, hogy a hatóság ne állapítson meg szabálysértési felelősséget, illetve hogy csökkentse a büntetés mértékét, az alábbiakra hívtuk fel a figyelmet:

  • A közéleti véleménynyilvánítása különösen védett alapjog, ami magában foglalja a véleménynyilvánítás idejének és helyének a szabad megválasztását is, és aminek gyakorlása jelen esetben nem járt még különösebb érdeksérelemmel sem – azaz bejelentése esetén sem alapozott volna meg tiltó határozatot. Ebből az is következik, hogy a szabálysértés fogalmi elemét képező társadalomra veszélyesség a fentiek miatt hiányzik.
  • A tüntetés minden tekintetben békésen, és a bejelentés hiányától eltekintve jogszerűen lezajlott, és az ilyen rendezvényekkel kapcsolatban az államnak fokozott toleranciát kell tanúsítania – ezért a résztvevők tekintetében a közlekedési szabálysértés megállapítása aránytalan korlátozása a gyülekezési jogának.
  • Mindezekre tekintettel a TASZ szerint csak a bejelentés elmaradása miatt és csak a figyelmeztetés – mellyel a hatóság rosszallását fejezi ki, rámutat a jogsértés helytelen voltára és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől – alkalmazása tekinthető egyedül indokolt jogkövetkezménynek.

A TASZ fellépésének eredményeként a szabálysértési hatóság megváltoztatta korábbi határozatát, és a résztvevőket mindössze figyelmeztetésben részesítette, Sándor Mária esetében pedig tízezer forintra mérsékelte a bírság összegét. Bár indokaink között központi szerepet játszottak az alapjogi érvek a hatóság nem ezeket vette figyelembe enyhítő döntése kialakításakor, hanem az eljárás alá vontak személyi és anyagi körülményeit.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.

Jogvédő szervezetek a „semmisségi törvény“ megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványban kérik a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezetek szerint a törvény súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget.

Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.