Mit tegyek, ha diszkrimináltak?

A törvény meghatározza, hogy kik nem különböztethetnek meg hátrányosan másokat, azaz kik kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét:
az állam különböző szervei (pl. hatóságok, önkormányzatok, rendőrség)iskolák, kórházak és más közintézmények,üzletek, szórakozóhelyek, éttermek, szállodák,aki nyilvánosan ajánlatot tesz vagy ajánlattételre hív fel (pl. el akarja adni vagy kiadná a lakását és nyilvánosan meghirdeti),bárki, aki állami támogatást használ fel,munkáltatók.
Ha azonban egyenrangú polgárok okoznak hátrányt egymásnak valamilyen védett tulajdonság miatt, például a családi vagy baráti kapcsolataikban, az nem ide tartozik, nem minősül diszkriminációnak.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) értelmében akkorvalósul meg tiltott diszkrimináció, ha valaki a törvényben felsorolt, úgynevezett védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy, és ennek nincs ésszerű indoka.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, ha egy személy vagy csoport rosszabb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. Ez a legáltalánosabb típusa a diszkriminációnak, a legtöbb ember erre gondol, amikor ezt a szót hallja.
Közvetlen diszkrimináció például:
ha valakit roma származása miatt (vagy mert romának “nézik”) nem engednek be egy szórakozóhelyre;ha az egészségi állapota miatt csökkentik a munkavállaló bérét;ha valakit azért rúgnak ki a munkahelyéről, mert a munkáltatója megtudja, hogy zsidó vallású az illető.

Közvetett a hátrányos megkülönböztetés, ha egy intézkedés látszólag semleges és elfogulatlan, de valójában egyes védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket lényegesen hátrányosabban érint, mint másokat.
Közvetett diszkrimináció például:
ha egy munkakör betöltéséhez a munkáltató indokolatlanul 10 év folyamatos munkaviszonyt követel meg, és ezáltal nem alkalmazza azokat, akik szülés és gyermekgondozás miatt megszakították a munkaviszonyukat (vagyis a 25 és 35 év közötti nők többségét);ha egy települési támogatást (pl. tüzifa támogatást) kizárólag online lehet igényelni, ezért azok, akik a leginkább rászorulnának a támogatásra, nem tudnak hozzáférni, mert nincs internet elérhetőségük, számítógépük (mélyszegénységben élők vagy idős emberek).

A zaklatás nem feltétlenül szexuális zaklatást jelent. Minden olyan esetben zaklatás (diszkrimináció) történik, amikor bármilyen védett tulajdonsággal rendelkező személlyel szemben ellenséges, megalázó, támadó környezetet alakít ki valaki (pl. az iskolában, munkahelyen, de akár egy egész településen is). Ezt azzal tudja elérni, hogy valamilyen emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít.
Zaklatás például:
a rendőrség részéről a romák vagy hajléktalan emberek indokolatlan, rendszeres igazoltatása;a polgármester nyíltan cigányellenes nyilatkozata a helyi önkormányzati lapban;a munkahelyen folyamatosan megaláz, megszégyenít valakit a főnöke a többiek előtt, mert mozgáskorlátozott.

Jogellenes elkülönítés (szegregáció) akkor történik, ha a védett tulajdonsága alapján valakit (vagy egy egész csoportot) jogellenesen elkülönítenek a többiektől.
Jogellenes elkülönítés például:
a cigány származású tanulók elkülönített (szegregált) oktatása;a cigány származású várandós nők elkülönítése egy külön kórterembe a kórház szülészeti osztályán.

Megtorlásról akkor beszélhetünk, ha azért ér valakit hátrány, mert fellépett, szót emelt a diszkrimináció ellen. Ez a hátrányos megkülönböztetés egyetlen olyan típusa, aminél nem szükséges, hogy az érintettnek legyen védett tulajdonsága, elég, ha meg akart védeni valakit, akinek viszont van.
Megtorlás például:
ha valaki panaszt tesz a főnöke ellen, mert valakit kirúgott a politikai véleménye miatt, és emiatt csak ő nem kap fizetésemelést.

Ez az eljárás nagyon egyszerű és viszonylag könnyű elindítani, mert nincs szükséged hozzá ügyvédre, az ügyintézési határidő 75 nap, tehát ennyi időn belül elvileg köteles dönteni a Főigazgatóság az ügyedről, és teljesen ingyenes is az eljárás. Ha a Főigazgatósághoz fordulsz, akkor kérheted, hogy rendelje el a jogsértő állapot (diszkrimináció) megszüntetését, tiltsa meg annak jövőbeni tanúsítását, tegyék közzé nyilvánosan az ügyedben született döntést, és azt is, hogy bírságot szabjon ki a hatóság. A saját magad számára viszont nem tudsz semmiféle vagyoni kárpótlást (sérelemdíjat) kérni ebben az eljárásban.
A hatóság eljárását kérheted postai levélben, e-Papíron, vagy személyesen az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala irodáiban ügyfélfogadási időben a következő városokban: Budapesten, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Székesfehérváron és Pécsett.
Ha kéred a hatósági eljárás lefolytatását, a kérelembe ezeket mindenképp írd le:
a neved, lakcímed, a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait,a megtörtént eseményeket időrendben, részletesen kifejtve, pontos dátumok, helyszínek és személyek megjelölésével (ki, mikor, hol, pontosan mit csinált, mit mondott, ki volt még jelen, aki mindezt tanúsítani tudja),pontosan milyen hátrány ért és ez szerinted milyen védett tulajdonságod miatt történt,milyen dokumentumok tudják leginkább valószínűsíteni az elszenvedett hátrányt,kifejezett kérést arra vonatkozóan, hogy a hatóság döntsön az ügyben.
Fontos arra figyelni, hogy onnantól kezdve, hogy tudomást szereztél a jogsértésről, 1 éved van arra, hogy kérd a hatóság eljárását. A kérelem benyújtásáról bővebb információkat itt találsz: https://www.ajbh.hu/en/ebff-kerelem-benyujtasa

A fenti hatósági eljáráson kívül arra is van lehetőséged ha hátrányos megkülönböztetés ért, hogy pert indíts az ellen a személy/szervezet ellen, aki diszkriminált téged. A személyiségi jogi perben a következőket (akár mindet is) kérheted a bíróságtól:
állapítsa meg, hogy sérült az egyenlő bánásmódhoz való jogod,tiltsa el a jövőben a jogsértőt ettől a magatartástól, ésakár sérelemdíjat is kérhetsz (ez egyfajta pénzbeli “kárpótlás” a téged ért sérelem miatt).
Ezeknek a pereknek az a nagy előnye, hogy sérelemdíjat is kérhetsz, tehát te magad kaphatsz valamiféle pénzbeli kárpótlást a diszkrimináció miatt. A nehézségük viszont az, hogy mivel ezekben a perekben törvényszékek járnak el, kötelező a jogi képviselet, ráadásul eljárási illetéket is kell fizetni. Emellett az ügyvédnek is van munkadíja, ami elég nagy költség lehet, ráadásul a per akár évekig is eltarthat. Ha úgy döntesz, hogy személyiségi jogi pert indítasz, ezzel érdemes előre kalkulálni. Főként akkor javasoljuk ezt az eljárást, ha olyan súlyos hátrány ért, ami miatt valószínűleg megítéli neked a bíróság a sérelemdíjat, tehát például kismamaként kirúgtak a munkahelyedről és emiatt nagy összegű jövedelemtől estél el.