Négy év alatt sem vették figyelembe az EBESZ ajánlásait a választásokkal kapcsolatban

Az áprilisi választások előtt értékeltük, mennyire valósultak-e meg az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) 2014-es választási megfigyelési missziójának jelentésében megfogalmazott ajánlások. A magyar Kormány és Országgyűlés nem törekszik rá, hogy a választások demokratikusabbak legyenek. Ezt jól mutatja, hogy az EBESZ összesen 36 ajánlásából  egyetlen egyet sem hajtottak teljesen végre. Négy ajánlást részben teljesítettek, huszonhéttel kapcsolatban semmi sem történt, öt esetében pedig teljesen szembementek az EBESZ ajánlásával.

Mit sikerült teljesíteni?

A kiemelt ajánlások közül csupán egyet hajtottak -- részben -- végre.  A kampányfinanszírozási keretszabályozás felülvizsgálatával kapcsolatban hozott intézkedéseknek köszönhetően azoknak a pártoknak, amelyek állami kampánytámogatásban részesülnek és nem sikerül a szavazatok 1%-át megszerezni a választásokon, vissza kell fizetnie a kampánytámogatás teljes összegét. A kampánytevékenységet támogató magánadományok nyomon követhetőségét elősegítő ajánlásokat az Országgyűlés nem hajtotta végre. Az Állami Számvevőszék önkényes, megkülönböztető szankcionálási gyakorlata pedig a kampányfinanszírozás terén elért eredményeket alapvetően beárnyékolja.

Mivel mentek szembe?

Több  ajánlás esetében kifejezetten a javaslatokkal ellentétes intézkedésre került sor, például a média sokszínűségének biztosítékait  számonkérő javaslat esetében. A médiapiac még koncentráltabbá vált, és kisszámú, a kormánnyal szoros kapcsolatban álló üzletember szerzett jelentős tulajdonrészt  a nyomtatott és az online médiában. Ellentétes intézkedésre került sor az egyenlő választójog biztosítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban is. Az ajánlás szerint a törvényeknek és az eljárásoknak azonos eljárásmódot kell biztosítaniuk a külföldön élő állampolgárok számára a regisztráció és a szavazás kapcsán, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e magyarországi lakóhellyel vagy sem. A választási eljárásokról szóló törvény továbbra is a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárokra korlátozza a levél útján történő szavazást, az Alkotmánybíróság tavalyi döntése pedig bebetonozta a diszkriminatív szabályozást.  

Mivel nem foglalkoztak?

Nem történt intézkedés annak érdekében, hogy biztosítsák az állam és a párt egyértelmű szétválasztását: a jelöltek választási célokból továbbra is rendszeresen visszaélnek a közhivatalukból fakadó előnyökkel. A Kormány az utóbbi évek során többé-kevésbé folyamatos -- tájékoztatási feladatkörével nem indokolható -- kommunikációs gyűlöletkampányt folytatott, megágyazva ezzel a Fidesz 2018-as kampányának.

Az EBESZ kritizálta a választási bizottságok tagjainak megválasztásának átpolitizált jellegét is. Ebben sem történt változás: a Nemzeti Választási Biztosság 2013-ban, a kormánypártok kétharmados többségével, bármiféle ellenzéki konszenzus nélkül 9 évre megválasztott tagjai őrködnek a választások törvényessége felett 2018-ban is. A szavazatszámláló bizottságok tagjait pedig a helyi közhatalomnak, a polgármesternek kiszolgáltatott jegyzők jelölik erre a pozícióra, így függetlenségük, pártatlanságuk továbbra is megkérdőjelezhető. A sokszor bírált választókerületi határok megszabásának szabályozásában se történt változás: továbbra is politikai döntés a választások eredményét alapvetően meghatározó választókerület-rajzolás. 

Az EBESZ egyéb ajánlásai között szerepel többek között a fogyatékossággal élők bármiféle választójog- korlátozásának megszüntetése is. Ez részben teljesült, az új Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy néhány évenként felül kell vizsgálni a gondnokoltak választójogának korlátozását. Az elítéltek és a közügyek gyakorlásától eltiltott személyek választójogának önkényes, túlterjeszkedő korlátozásának felülvizsgálatára  vonatkozó ajánlás viszont egyáltalán nem került végrehajtásra.

Az értékelés a 2018. február 5-én hatályos jogszabályokon, valamint a nyilvánosan elérhető adatokon alapul.

Ki az EBESZ és miért fontos, mit ír?

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a rendszerváltó államok választásainak szabadságát és tisztességességét figyeli, előre meghatározott kritériumok alapján. Tendenciákat, folyamatokat elemez, és az objektív tények mellett figyelembe veszi az adott ország demokratikus hagyományait és fejlődését is. Értékelése során az EBESZ összes tagállama által önként elfogadott demokratikus elveket, emberi jogi mércéket tekinti irányadónak. Az EBESZ választási megfigyelési tevékenységét Magyarországon, ahogy minden más tagállamban is, a megfigyelt állam -- Magyarország -- meghívására végzi.

A teljes jelentés itt érhető el.

You can download the Assessment Report here.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ állásfoglalása az NVB 1/2018. sz. iránymutatásáról

1. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 1/2018. sz. iránymutatása -- állítása szerint -- a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 254. § (2) bekezdését értelmezi. A törvény hivatkozott bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy egy párt, jelölő szervezet országos listája akkor kerül törlésre, ha “a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot” [a TASZ kiemelése].

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.

Pártok, figyelem! Rajtatok már csak Strasbourg segíthet

Strasbourgi mintakérelmet készítettek pártoknak civil szervezetek, hogy azok a politikai hirdetések elfogadhatatlan korlátozása miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhassanak. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint a pártok sikerrel támadhatják meg a nemzetközi bíróság előtt a demokratikus nyilvánosságot korlátozó, Alaptörvénybe is foglalt kampányszabályt.