Nem akarunk ízlésrendőrséget!

A BRFK közösség elleni izgatás bűntette miatt büntetőeljárást indított Paizs Miklós zenész ellen „Balra át” című zeneszámának szövege miatt. A TASZ álláspontja szerint a rendőrségnek és az ügyészségnek tisztában kell lennie azzal, hogy a bemutatott szöveg nem valósítja meg a közösség elleni izgatás bűncselekményét, így az eljárás megindítása nem tekinthető egyébnek, mint durva hatósági cenzúrának.

A BRFK közösség elleni izgatás bűntette miatt büntetőeljárást indított Paizs Miklós zenész ellen „Balra át” című zeneszámának szövege miatt. A TASZ álláspontja szerint a rendőrségnek és az ügyészségnek tisztában kell lennie azzal, hogy a bemutatott szöveg nem valósítja meg a közösség elleni izgatás bűncselekményét, így az eljárás megindítása nem tekinthető egyébnek, mint durva hatósági cenzúrának.

Magyarország alkotmányosan működő jogállam, az Alkotmánybíróság többször hangsúlyozta, hogy „maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül”, e rendelkezés „nem bizonyos eszmék, tények és vélemények tekintetében biztosítja csupán a szabad véleménynyilvánítást, hanem magát a véleménynyilvánítás lehetőségét részesíti védelemben”. „Szélsőséges nézetek esetében sem a vélemény tartalma, hanem a közlés közvetlen, belátható következménye alapozza meg a szólásszabadság korlátozását, a polgári jogi, avagy bizonyos esetekben büntetőjogi felelősségre vonást”. (az Alkotmánybíróság 18/2004.(V.25.) AB határozatából)

A gyűlöletre uszítás az a cselekmény, melynek esetében a szólásszabadság büntetőjogi korlátozása megfelel a szükségesség és arányosság elvének, tehát alkotmányosan elfogadható a beavatkozás.

Közösség elleni izgatás:
Btk. 269. § Aki nagy nyilvánosság előtt
a) a magyar nemzet,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A tényállás pontos tisztázásához állást kell foglalni abban, hogy hol húzódik az a határ, amely a közösség elleni izgatást felismerhetően elhatárolja a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogától. Ugyanis a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága és annak jogi eszközökkel való biztosítása minden demokratikus társadalom egyik leglényegesebb alappillére.

A Curia több, mint 100 éve kidolgozott meghatározása szerint az „izgat” jelentése alatt nem valamely kedvezőtlen és sértő véleménynek nyilvánítása, hanem olyan lázongó kifakadások értendők, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket olyan magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megzavarására vezethet.

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint aki uszít, az valamely személy, csoport, szervezet, intézkedés ellen ellenséges magatartásra, ellenséges, kárt okozó tevékenységre biztat, ingerel, lázít.

A bírói gyakorlatban az izgatás és az uszítás egymástól eltérő magatartásokat jelöl, az izgatás az értelemhez szól, az uszítás az érzelmekre, ösztönökre hat, mozgósít. Az uszítás megállapítása a bírói jogértelmezésben súlyosabb magatartást kíván.

A közösség elleni izgatás csak a legveszélyesebb magatartásokra terjed ki, azokra, amelyek következtében a köznyugalom, a társadalmi rend és a béke megzavarásának reális veszélye fennáll.

Tehát nem a véleménynyilvánítási szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre, ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel, akkor, ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget. Ez a cél eléréséhez szükséges, lehető legszűkebb körre szorítkozó értelmezés, mely világosan kifejezésre juttatja a törvényhozói akaratot, ilyen módon gátat szabva az önkényes jogértelmezésnek.

A „Balra át” című szám szövegéről különösebb vizsgálódás nélkül megállapítható: nem áll fenn a veszélye annak, hogy a közönség ennek hatására a felsorolt politikusok és más közszereplők felakasztására, kibelezésére, stb. érezzen késztetést. A meghökkentés és a túlzás vagy akár a durvaság a művészi kifejezés eszköztárából is ismert, ezek használata nem elegendő ahhoz, hogy az erőszakos cselekedet közvetlen fenyegetését meg lehessen állapítani. Ezzel a rendőrség és az ügyészség is nyilvánvalóan tisztában van, így fellépésük tudatosan sérti az alkotmányban biztosított véleménynyilvánítás- és szólásszabadság alapjogokat. A büntetőeljárást nem lehet fegyelmezési eszközként, ráijesztés céljából használni azokkal szemben, akik nem követtek el bűncselekményt. Ez a gyakorlat nem pusztán önkényes és jogsértő, hanem a cenzúra és az öncenzúra elvárásának burkolt eszköze, mely túlmutat a konkrét ügyön, és a művészi kifejezés szabadságán túl a demokráciát is veszélyezteti. Ahol sokféle véleménnyel találkozhatnak az emberek, a közvélemény toleráns lesz, a véleményalkotás, a vélemények ütköztetése független, autonóm személyeket nevel.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mondhatsz nemet Paksra!

Mi történik, ha a magyar gazdaságtörténet legdrágább, orosz hitelből finanszírozott beruházása, a paksi atomerőmű bővítése ellen szóló érveket mutatnád be a saját honlapjaidon, és ehhez lefoglalod a stopaks.hu és a nopaks.hu domain neveket (gyakorlatilag a honlap címe)? Bepanaszol az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., az óriásberuházás megvalósításának felelőse a domain-regisztrációs ügyeket elbíráló testületnél. Az állami tulajdonú, közfeladatot ellátó, közpénzből gazdálkodó cég azzal érvelt a domain nevek bejegyzése ellen, hogy a Paks név erősen összefonódott az atomerőmű bővítésével, és ezáltal a regisztráció sértené a jó hírnevét, üzleti megítélését. Arra is hivatkoztak, hogy a domainregisztrációs szabályzat nem teszi lehetővé olyan név választását, amely „jelentéstartalmára vagy használatára nézve” gyaníthatóan jogellenes, valamint hogy tisztességtelen piaci magatartást jelent a domainek használata.

A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja a zászlóégetésről

Egy politikai közösség zászlajának nyilvános elégetése vegytiszta esete a politikai vélemény szavak nélküli, szimbolikus kifejezésének. Egyértelmű szimbolikája azzal függ össze, hogy a zászlóégetés nyilvános aktus, politikai véleménynyilvánítás. Ugyanakkor önmagában véve teljesen ártalmatlan abban az értelemben, hogy fizikailag semmilyen kárt nem okoz. Fel sem idézi az erőszakot, amennyiben csak a vélemény kifejezéséről szól, és nem járul hozzá további cselekvésre való felhívás.

KISOKOS: Mit tehetek, ha politikai szabadságjogaimat megsértették?

Ha valakit politikai szabadságjogai valamelyikében sérelem ér, az alábbi lehetőségek közül választhat a jogsérelem orvoslása érdekében: