Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

2017-ben négy megyében támadtunk meg számos helyi önkormányzati szociális rendeletet, amelyek a szociális segély feltételéül szabják a ház és az udvar tisztaságát, rendezettségét. A beadványainkkal címzett kormányhivatalok különböző mértékben értettek egyet velünk. A támadott rendelkezések bő felét a kormányhivatalok felhívása alapján módosították az önkormányzatok, ám így is maradtak általunk súlyosan alapjogsértőnek tartott rendelkezések a rendeletekben.

Ezeket a hatályban maradt szegényellenes rendelkezéseket (kiegészítve Nógrád megye és Heves megye hasonló szabályaival, összesen 61 rendelkezést) ezúttal az ombudsman előtt támadtuk meg kérve a Biztost, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál ezek megsemmisítését. Álláspontunk szerint a rászorulók emberi méltóságát, magánszférájához (magánéletéhez) való jogát, és egyenlő bánásmódhoz való jogát is sértik ezek a szabályok. Aligha cáfolható ez olyan rendelkezések esetén, mint például, hogy a kérelmezőnek “higiénikus családtagokat” kell prezentálnia az önkormányzat alkalmazottai számára. Reméljük, az alapjogi biztos egyetért velünk az ehhez hasonló rendelkezések elítélésében és kezdeményezni fogja azok megsemmisítését az Alkotmánybíróság előtt.

Az ombudsman válaszáról hírt adunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat annak érdekében, hogy ne épüljenek ki párhuzamos kapacitások, valamint hogy "összeérjenek az információk, és együtt hasznosuljanak a család számára" – jelentette be a teljes struktúraváltást Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 2015 nyarán. Ehhez 2016-tól növelik a szolgálatok anyagi támogatását 10 százalékkal, ráadásul július elsejétől évi 15,3 milliárd forinttal nő az ágazatban dolgozók bérére fordítható összeg – ígérte az államtitkár ugyanakkor. A két hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer közvetve vagy közvetlenül nem csak számtalan szociális szakember munkáját, de a magyar családok jelentős részének, a szegénységben élő családoknak – köztük a mi ügyfeleinknek – az életét is jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk.

Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.

Küldj levelet a képviselődnek!

Két kormánypárti képviselő javaslatára a jövő héten úgy módosulna a gyermekvédelmi törvény, hogy minden szülő ellen hatósági eljárás indulhat, aki nem elég együttműködő a gyerekei tanáraival, óvónénijével, gyerekorvosával, védőnőjével. Arra kérjük az állampolgárokat, hogy küldjenek levelet a képviselőjüknek, kérve, hogy ne szavazza meg a benyújtott módosítást.

 

A Kormányhivatal totojázása miatt az ombudsman elé vittük a BAZ megyei kiszorítós rendeleteket

Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.