Nem lehet indoklás nélkül a „nemzetbiztonság” mögé bújni – nyertünk az Alkotmánybíróságon a Pegasus-ügyben

Miután bizonyíték merült fel arra, hogy két mobiltelefonját is feltörték a Pegasus kémszoftverrel, Németh Dániel tájékoztatást kért az Alkotmányvédelmi Hivataltól arról, hogy ki és mikor minősítette nemzetbiztonsági adatnak a vele kapcsolatos információkat, és azt is kérvényezte, hogy megismerhesse a róla kezelt személyes adatokat.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal ezt a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva tagadta meg.

Emiatt Németh a segítségünkkel bírósághoz fordult, az ügy pedig azért jutott el az Alkotmánybíróságig, mert a Fővárosi Törvényszék eredetileg elutasította a keresetet. Tette ezt úgy, hogy nem vizsgálta az elutasítás tartalmát, csak az eljárás formális jogszerűségét.

Az Alkotmánybíróság most azonban kimondta: nem válhat automatizmussá, hogy a bíróság ki sem vizsgálja az ügyet, ha a hivatal nemzetbiztonsági érdekre hivatkozik, ehhez is kell érdemi indok, olyan, amit felül lehet vizsgálni.

Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság szerint sem volt rendjén, hogy a Fővárosi Törvényszék nem vizsgálta meg érdemben, hogy a nemzetbiztonságra hivatkozó elutasítás valóban indokolt és arányos volt-e az Németh esetében. Márpedig egy alapjog – például az, hogy valaki tudhassa, milyen adatot kezel róla az állam – csak akkor korlátozható, ha az tényleg szükséges, és a beavatkozás nem nagyobb a feltétlenül indokoltnál.

Emiatt sérült az ügyben az újságíró információs önrendelkezéshez való joga. Ez alapján az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék korábbi ítéletét.

„Úgy tűnik, hogy a jogállam nem áll meg a nemzetbiztonsági szolgálatok főbejáratánál. A döntés világossá teszi, hogy minden jogalkalmazónak kötelessége a nemzetbizonsági célú adatgyűjtés esetében a beavatkozás tartalmi indokoltságát is vizsgálni – ez a jogállami garanciák minimuma. Remélhetőleg a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóságnál is olvassák ezt a határozatot, mert a Pegasussal megfigyelt az oknyomozó újságírók hatósági vizsgálata során ezzel gyökeresen ellentétes megközelítést alkalmazva szolgálták ki a nemzetbiztonsági szolgálatok igényét”

– értékelte az ítéletet Hüttl Tivadar.

„Ez a döntés világos üzenetet küld: az állam nem használhatja a nemzetbiztonságra való hivatkozást parttalanul arra, hogy eltitkolja az érintettek elől, miért figyelték meg őket. Meg kell tudni indokolni minden egyedi ügyben azt, hogy egy adott személyről kezelt adatok titkosítása miért szükséges. A TASZ azért dolgozik, hogy a hatalom ne bújhasson ki az elszámoltathatóság alól, ha a legérzékenyebb jogokat, például a magánszférát érintik”

– nyilatkozta az ügyről Remport Ádám, a TASZ jogásza.

Az Alkotmánybíróság döntése ugyan nem jelenti automatikusan a korábban kért adatok kiadását, de megerősíti: a titkosítás nem jelentheti azt, hogy az állampolgárnak ne legyen joga tudni, mi történik a személyes adataival.