Nem rongálás, közösség tagja elleni erőszak – rendőrséghez fordul a TASZ a Széder estet ünneplők megtámadása ügyében

Az Országos és a Budapesti Rendőrfőkapitányhoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet a Széder estet ünneplőket ért támadás miatt.

2010. március 30-án az esti órákban a Dohány utcában a zsidó ünnep, a Pészach első napján tartott Széder estet ültek egy lakásban, ismeretlen személyek a vacsora alatt kővel bedobták az ablakot. A rendőrség rongálás miatt nyomoz.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet álláspontja szerint a Széder estet ülők megtámadása jóval súlyosabb bűncselekmény, mint rongálás, hiszen az elkövetők feltehetőleg azért támadtak a lakásban ülőkre, mert zsidó vallásúak, ezzel pedig megvalósították a közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállást.

A büntető törvénykönyv 174/B. § szakasza szerint, aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.

A TASZ arra kérte a rendőrséget, hogy ne rongálás, hanem közösség tagja elleni erőszak miatt nyomozzon.

A TASZ felháborítónak tartja, hogy a rendőrség vonakodik megindítani a közösség tagja elleni erőszak tényállása miatt az eljárásokat, amikor valamelyik kisebbséget ér támadás. 2009 szeptemberében a Budapest Pride résztvevőjének megtámadásakor is először csoportos garázdaság miatt kezdődött a nyomozás, és csak a TASZ hasonló tartalmú levelét követően kezdtek el közösség tagja elleni erőszak miatt nyomozni.

A TASZ idén februárban levelet írt a Legfőbb Ügyészségnek, mert megítélésünk szerint kívánatos volna, ha az ügyészség a nyomozás feletti felügyeleti jogkörében eljárva a nyomozó hatóság számára általános iránymutatást adna a gyűlölet-bűncselekmények, azon belül is a közösség tagja elleni erőszak nyomozásához, e bűncselekmény minősítéséhez, más bűncselekményektől történő elhatárolásához. Mindez hozzájárulna az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 9/09 számú, a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem tárgyában született Minisztertanácsi határozata (http://www.osce.org/documents/cio/2009/12/41853_en.pdf) által hazánkra is rótt kötelezettségek teljesítéséhez. Levelünkre nem érkezett válasz.

A TASZ arra kéri a rendőrséget, hogy a jövőben az ilyen és hasonló gyűlölet-bűncselekményeket megfelelően minősítse, ezzel is egyértelművé téve azt, hogy az antiszemita, rasszista, kirekesztő indíttatású erőszaknak súlyos következményei vannak Magyarországon. A jogalkotó azért alkotta meg a közösség tagja elleni erőszak törvényi tényállását, hogy a rendőrség alkalmazza is azt.


Amennyiben az üggyel kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, hívja
Simon Évát, a TASZ politikai szabadságjogok programvezetőjét a 061/2090046 vagy a
06/30-382-0315-ös telefonszámon.

Dénes Balázs s.k
Társaság a Szabadságjogokért

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Mit tehetek, ha politikai szabadságjogaimat megsértették?

Ha valakit politikai szabadságjogai valamelyikében sérelem ér, az alábbi lehetőségek közül választhat a jogsérelem orvoslása érdekében:

10 tipp a sajtó ellen politikusoknak!

Hétvégén Kötcsén megint testi erővel akadályoztak egy újságírót munkája elvégzésében, az Index.hu szerint a TEK munkatársai léptek fel így kollégájukkal szemben. Egyre bevettebb gyakorlat ez, pedig az igazán furfangos politikusok csak legvégső esetben nyúlnak erőszakhoz a kényelmetlen kérdéseket feltevő újságírók ellen. Nekünk szerencsére vannak más ötleteink: íme 10 tipp politikusoknak arra, hogyan rázzák le ezeket a semmirekellő firkászokat a mindennapokban.  

 csendesforradalmar_gomb.png

Dojcsák Dalma

Segítsd te is az újságírók elől menekülő országgyűlési képviselők munkáját!

Az MNB alapítványok botrányát firtató újságírókat Kövér László egy nappal tegnapi kérdéseik után kitiltotta a Parlamentből. Az újságírók azért nem léphetnek be az épületbe, mert nem csak azon a kevés kijelölt helyen tették fel kérdéseiket, amit a házelnök engedélyez nekik. Az újságírók feladata egy demokráciában a tájékoztatás, és ezt nem korlátozhatja önkényes indokokkal az országgyűlés elnöke. Pedig a jelenlegi szabályok alapján országgyűlési képviselők könnyedén elkerülhetik a Parlament forgatásra kijelölt folyosóit.