Nem titok többé, ki másolta le az aláírásod az ajánlóívére!
Nem titkolhatják tovább a választási irodák a választópolgárok elől, hogy melyik párt ajánlóívein szerepel a saját aláírásuk A Fővárosi Törvényszék két perben is azoknak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt választópolgároknak adott igazat, akik meg akarták tudni, felhasználta-e bárki személyes adataikat a hozzájárulásuk nélkül a jelöltállítás során. Az ítéletek igazolják a TASZ álláspontját: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) súlyosan tévedett, amikor a választópolgárok személyes adataihoz fűződő jogainak védelme helyett amellett érvelt, hogy az állami szervek eltitkolhatják az ajánlóíveken szereplő adatokat és megakadályozhatják, hogy fény derüljön a gyanított választási csalásokra.
Sajtóértesülések szerint a 2014-es országgyűlési választások során több párt is visszaélt a választópolgárok ajánlóíveken megadott személyes adataival. Az adatokat a választópolgárok önként adták meg az általuk választott pártoknak jelöltállítás céljából. Csakhogy az értesülések szerint a pártok egy része egymás ajánlóíveiről másolta a választópolgárok személyes adatait, hogy a jelöltséghez illetve az országos lista állításához szükséges számú ajánlást megszerezze. Ez egyrészt személyes adatokkal való széleskörű visszaélésnek, másrészt a választás rendje elleni bűncselekménynek minősülhet. Az eseteket azonban a mai napig nem vizsgálták ki súlyuknak megfelelően, csupán egy-egy feljelentés alapján indulhatott eljárás. Ezért két más civil szervezettel együtt javasoltuk a polgároknak, hogy az ajánlóíveket aláírók maguk forduljanak a választási irodákhoz, hogy kiderítsék, hány és melyik párt ajánlóívein szerepelnek, illetve lemásolták-e az adataikat.
A NAIH kezdeményezésünk nyomán alkotmányos feladatával teljes ellentmondásban nem indított hatósági vizsgálatot a visszaélések felderítésére. Épp ellenkezőleg: állásfoglalásában azt állította, hogy választási irodáknak az ajánlóívek ellenőrzését követő három nap után nem kell tájékoztatniuk a hozzájuk fordult választópolgárokat az ajánlóíveken szereplő adataikról. Eddig két olyan pert nyertünk meg, amelyekben az alperes hiába hivatkozott a NAIH jogkorlátozó állásfoglalására.
Kezdeményezésünkre reagálva néhány, különböző pártoknak ajánlást adott választópolgár az őt megillető tájékoztatásért beperelte az illetékes választási irodákat. A Fővárosi Törvényszék eddig két, még nem jogerős ítéletben is kötelezett egy választási irodát, hogy a hozzá fordult felperes választópolgárokat tájékoztassa arról, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. A Törvényszék ideiglenes intézkedésként mindkét első fokon megnyert perben, valamint egy, még folyamatban lévő perben is elrendelte, hogy a választási iroda zárolja a felperes választópolgárok ajánlóíveken szereplő személyes adatait. Az adatzárolásra azért van szükség, mert törvény írja elő, hogy a választási irodák semmisítsék meg az ajánlóíveket a választások utáni 90. nap utáni első munkanapon. Így azonban az ajánlóíveken található kérdéses személyes adatokat nem semmisíthetik meg a jogerős ítélet megszületéséig.
A kibontakozó jogalkalmazási gyakorlat világosan rámutat, hogy a magyar bíróságok előtt a NAIH álláspontja nem állja meg a helyét: téves, az állampolgárok információs önrendelkezési jogait indokolatlanul korlátozó jogértelmezést képvisel. A választópolgároknak joga van megtudni, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik; e jog kötelezettje pedig az ajánlóívek kezelő választási iroda. Ezért felszólítottuk a NAIH-ot, hogy vonja vissza álláspontját, kezdeményezzen hatósági eljárást a vélt visszaélések átfogó vizsgálatára, és zárolja az összes, az országgyűlési választásokon felhasznált ajánlóívet, hogy ne vesszenek el a visszaélések lehetséges bizonyítékai.
A TASZ azonos tárgyú, még folyamatban lévő további pereiben a kérelmező választópolgárok a választási csalás gyanújába keveredett pártok ajánlóíveit írták alá. Ezekben az ügyekben különösen várjuk a választási irodák tájékoztatását.
Az első fokon megnyert perek már így is az adatvédelem erős ellenszélben kivívott győzelmét jelentik a választási eljárásban. A további perekben megszerzett adatok pedig végre a választások tisztaságával kapcsolatos kételyeket is tényszerűen igazolhatják.
