Nem titok többé, ki másolta le az aláírásod az ajánlóívére!

Nem titkolhatják tovább a választási irodák a választópolgárok elől, hogy melyik párt ajánlóívein szerepel a saját aláírásuk A Fővárosi Törvényszék két perben is azoknak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt választópolgároknak adott igazat, akik meg akarták tudni, felhasználta-e bárki személyes adataikat a hozzájárulásuk nélkül a jelöltállítás során. Az ítéletek igazolják a TASZ álláspontját: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) súlyosan tévedett, amikor a választópolgárok személyes adataihoz fűződő jogainak védelme helyett amellett érvelt, hogy az állami szervek eltitkolhatják az ajánlóíveken szereplő adatokat és megakadályozhatják, hogy fény derüljön a gyanított választási csalásokra.

Sajtóértesülések szerint a 2014-es országgyűlési választások során több párt is visszaélt a választópolgárok ajánlóíveken megadott személyes adataival. Az adatokat a választópolgárok önként adták meg az általuk választott pártoknak jelöltállítás céljából. Csakhogy az értesülések szerint a pártok egy része egymás ajánlóíveiről másolta a választópolgárok személyes adatait, hogy a jelöltséghez illetve az országos lista állításához szükséges számú ajánlást megszerezze. Ez egyrészt személyes adatokkal való széleskörű visszaélésnek, másrészt a választás rendje elleni bűncselekménynek minősülhet. Az eseteket azonban a mai napig nem vizsgálták ki súlyuknak megfelelően, csupán egy-egy feljelentés alapján indulhatott eljárás. Ezért két más civil szervezettel együtt javasoltuk a polgároknak, hogy az ajánlóíveket aláírók maguk forduljanak a választási irodákhoz, hogy kiderítsék, hány és melyik párt ajánlóívein szerepelnek, illetve lemásolták-e az adataikat.

A NAIH kezdeményezésünk nyomán alkotmányos feladatával teljes ellentmondásban nem indított hatósági vizsgálatot a visszaélések felderítésére. Épp ellenkezőleg: állásfoglalásában azt állította, hogy választási irodáknak az ajánlóívek ellenőrzését követő három nap után nem kell tájékoztatniuk a hozzájuk fordult választópolgárokat az ajánlóíveken szereplő adataikról. Eddig két olyan pert nyertünk meg, amelyekben az alperes hiába hivatkozott a NAIH jogkorlátozó állásfoglalására.

Kezdeményezésünkre reagálva néhány, különböző pártoknak ajánlást adott választópolgár az őt megillető tájékoztatásért beperelte az illetékes választási irodákat. A Fővárosi Törvényszék eddig két, még nem jogerős ítéletben is kötelezett egy választási irodát, hogy a hozzá fordult felperes választópolgárokat tájékoztassa arról, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. A Törvényszék ideiglenes intézkedésként mindkét első fokon megnyert perben, valamint egy, még folyamatban lévő perben is elrendelte, hogy a választási iroda zárolja a felperes választópolgárok ajánlóíveken szereplő személyes adatait. Az adatzárolásra azért van szükség, mert törvény írja elő, hogy a választási irodák semmisítsék meg az ajánlóíveket a választások utáni 90. nap utáni első munkanapon. Így azonban az ajánlóíveken található kérdéses személyes adatokat nem semmisíthetik meg a jogerős ítélet megszületéséig.

A kibontakozó jogalkalmazási gyakorlat világosan rámutat, hogy a magyar bíróságok előtt a NAIH álláspontja nem állja meg a helyét: téves, az állampolgárok információs önrendelkezési jogait indokolatlanul korlátozó jogértelmezést képvisel. A választópolgároknak joga van megtudni, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik; e jog kötelezettje pedig az ajánlóívek kezelő választási iroda. Ezért felszólítottuk a NAIH-ot, hogy vonja vissza álláspontját, kezdeményezzen hatósági eljárást a vélt visszaélések átfogó vizsgálatára, és zárolja az összes, az országgyűlési választásokon felhasznált ajánlóívet, hogy ne vesszenek el a visszaélések lehetséges bizonyítékai.

A TASZ azonos tárgyú, még folyamatban lévő további pereiben a kérelmező választópolgárok a választási csalás gyanújába keveredett pártok ajánlóíveit írták alá. Ezekben az ügyekben különösen várjuk a választási irodák tájékoztatását.

Az első fokon megnyert perek már így is az adatvédelem erős ellenszélben kivívott győzelmét jelentik a választási eljárásban. A további perekben megszerzett adatok pedig végre a választások tisztaságával kapcsolatos kételyeket is tényszerűen igazolhatják.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Védje meg az NVI az Ukrajnából menekülő magyar állampolgárok választójogát

Az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított háborúja nyomán - 2022. március 3-ig - közel egymillió ember kényszerült hazája elhagyására, közülük több tízezren Magyarországra érkeztek. A háború elől menekülők között pontosan nem ismert számú magyar állampolgár is van. Köztük - szintén nem ismert számban - vannak olyanok, akik a 2022. április 3-ra kitűzött országgyűlési képviselő-választáson és országos népszavazáson levélben szavazhatnak.

A TASZ panaszt  készít, mert több választópolgár nem tudta leadni a szavazatát a külképviseleteken

Elkészítettük azt a mintalevelet, aminek megküldésével érdeklődhetsz arról, hogy miért töröltek a külképviseleti névjegyzékből, és hogy erről miért nem értesítettek.

Az Ombudsman nem tartja akkora problémának, hogy vannak, akik nem tudnak élni választójogukkal

Még júniusban fordultunk panaszbeadvánnyal az Alapvető Jogok Biztosához (az Ombudsmanhoz), kérve, hogy vizsgálja ki a levélszavazás rendszerét, és tegyen - akár jogalkotásra, jogszabály-módosításra irányuló - javaslatot, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, hogy valaki ne élhessen a választójogával, azért mert nem kapja meg a szavazási levélcsomagot. Az Alapvető Jogok Biztosa válaszolt a beadványunkra, de érdemben nem kínál megoldást a problémákra.